Magyarországon naponta átlagosan 140 olyan beteg hal meg, akinek állapota indokolhatná a hospice ellátást, közülük azonban mindössze 11-en részesülnek haláluk előtt otthoni hospice ellátásban. Az ellátottak közül pedig csupán 5 beteg kerül olyan szolgáltatóhoz, ahol rendelkezésre áll a jogszabályban előírt teljes szakmai team – állapítja meg Szöllősi Melinda, az ELTE Szociológia Doktori Iskola Társadalom- és Szociálpolitika Program doktorjelöltjének új kutatási jelentése. 

A közelmúltban számos közéleti megszólalás foglalkozott a hazai hospice ellátórendszer működésével és felülvizsgálatának szükségességével, a téma pedig a Parlamentben is napirendre került. Szöllősi Melinda új kutatási jelentése, amely A magyarországi otthoni hospice ellátás politikai gazdaságtana címmel jelent meg az ELTE Digitális Intézményi Tudástárában (EDIT), az élénk szakmai és közéleti párbeszéd tükrében különösen aktuális.

 „A téma empirikus vizsgálata kiemelten fontos, hiszen az otthoni hospice ellátás tényleges működéséről rendelkezésre álló pontos adatok nélkül az eutanázia kérdése is elsősorban filozófiai és etikai szempontból értelmezhető” – hangsúlyozza a kutató. 

A kutatás KSH-adatokra, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvános és kutatási célra kikért adataira, valamint a szolgáltatók közül a gazdasági társaságok kötelező beszámolóira támaszkodik. Eredményei szerint 2025-ben 5 974 beteg kapott otthoni hospice ellátást, közülük 4 035-en haltak meg az ellátás időtartama alatt. Ez napi átlagban 11 beteget jelent. A kutató számításai szerint ugyanakkor naponta mintegy 140 olyan beteg hal meg Magyarországon, akinek szüksége lenne hospice ellátásra. 

A jelentés arra is rámutat, hogy 2025-ben a szolgáltatók mindössze 21 százaléka jelentett valamennyi előírt szakmából ellátási tevékenységet. Az országos otthoni hospice ellátás 42 százalékában állt rendelkezésre a teljes multidiszciplináris team, míg az ellátás 58 százalékában ez nem teljesült. A rendelkezésre álló adatokból végzett vetítés alapján a naponta otthoni hospice ellátásban részesülő 11 beteg közül átlagosan 5 kerül olyan szolgáltatóhoz, ahol a jogszabályban előírt szakmai team legalább elérhető. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a team minden tagja ténylegesen részt vesz az adott beteg ellátásában. 

A kutatásból az is kiderül, hogy a jelenlegi adminisztratív adatok alapján nem lehet pontosan megállapítani, hogy a betegek milyen minőségű ellátást kaptak, mikor kerültek be a rendszerbe, milyen gyakran látogatta őket a szolgáltató, illetve részt vett-e az ellátásukban orvos és a team többi tagja. Az ellátórendszer teljesítményének értékeléséhez ezért rendszeres szakmai ellenőrzésekre és dokumentációs auditokra lenne szükség.

Szöllősi Melinda szerint nagy szükség lenne egy gyors, országos benchmarking-folyamat bevezetésére, valamint arra, hogy az ellátási naplókat kötelező legyen feltölteni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT). Ezek az intézkedések ugyanis új jogalkotás és jelentős többletfinanszírozás nélkül is javíthatnák az adatok megbízhatóságát, az ellátás átláthatóságát, minőségét és a betegek hozzáférési esélyeit.

 A jelentés egy hosszabb kutatássorozat első, preprintként megjelent része. A szerző további tanulmányai az otthoni hospice ellátás finanszírozását, ellenőrzését, a háziorvosok szerepét és a rendszer lehetséges reformját vizsgálják majd, és szintén az ELTE EDIT felületén lesznek elérhetők. 

Borítókép: magnific.com