Nap mint nap emberek, helyek, beszélgetések és információk ezreit tároljuk el emlékeinkben. Ahhoz, hogy később pontosan fel tudjuk idézni őket, az agynak el kell különítenie egymástól még a nagyon hasonló emlékeket is. Az ELTE kutatóinak frissen publikált tanulmánya arra kereste a választ, hogyan végzi ezt a feladatot a hippokampusz, az agy emlékezet szempontjából kulcsfontosságú területe. Eredményeik szerint ez az agyterület már az emlékek kialakulásának pillanatában aktívan dolgozik azon, hogy a hasonló információk később ne keveredjenek össze.
A Science Podcast tudományos műsor vendégei Keresztes Attila, az ELTE Pszichológiai Intézetének adjunktusa és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Agyi Képalkotó Központjának (AKK) tudományos főmunkatársa, valamint Ilyés Alex, az ELTE Pszichológia Doktori Iskolájának doktorandusza és a HUN-REN TTK AKK tudományos segédmunkatársa voltak.
A kutatók azt vizsgálták, miként segíti a hippokampusz az egymáshoz nagyon hasonló jelentésű információk elkülönítését. A kísérletek során a résztvevők olyan szókapcsolatokkal találkoztak, mint például az „egzotikus állatkert” vagy a „különleges állatkert”, miközben agyi működésüket MRI (mágneses rezonancia képalkotó) készülékkel követték nyomon. Az eredmények szerint a hippokampusz már az emlékek kialakulásának pillanatában dolgozik azon, hogy a hasonló információk később ne keveredjenek össze.
A kutatás különlegessége, hogy a hagyományos emlékezeti vizsgálatokat modern nyelvi modellekkel ötvözte. A mesterséges intelligencia segítségével a kutatók számszerűsíteni tudták, mennyire hasonló jelentésűek az egyes kifejezések, majd ezt összevetették az emberi emlékezeti teljesítménnyel és az agyi aktivitással. Az eredmények arra utalnak, hogy a hippokampusz nemcsak az események felidézésében játszik szerepet, hanem az emberi tudás és jelentések szervezésében is.
A beszélgetésből az is kiderül, hogyan zajlik egy modern agykutatási vizsgálat, miként lehet több száz gigabájtnyi MRI-adatot feldolgozni, és milyen együttműködés szükséges ahhoz, hogy a pszichológia, az idegtudomány, a nyelvészet és a mesterséges intelligencia találkozásából új tudományos eredmények szülessenek.
A podcast végén a kutatók jövőbeli terveikről is beszélnek: jelenleg egy 6–8 éves gyermekek részvételével zajló kutatásban vizsgálják, miként épülnek fel és szerveződnek a fogalmi rendszerek gyermekkorban.