Pozitív kisugárzású, mosolygós előadó lépett az Aula Magna pódiumára: Ürge-Vorsatz Diána, az ELTE egykori hallgatója, a CEU professzora, asztrofizikus és nemzetközileg elismert klímaszakértő. A Klímavédelmi Kormányközi Testület (IPCC) alelnökeként, Nobel-békedíjas kutatóként, hétgyermekes anyaként olyan életpályát képvisel, amely a fiatal generációk számára is inspiráló példaként szolgál.
Ürge-Vorsatz Diána az ELTE rektorának meghívására érkezett az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol az „ELTE Sikerek” előadássorozat vendégeként tartott előadást. Darázs Lénárd köszöntőjében hangsúlyozta: az esemény túlmutat egy hagyományos alumni előadáson, hiszen célja az is, hogy hozzájáruljon az ELTE Fenntarthatósági Zászlóshajó Program szakmai megalapozásához. A kezdeményezés Mádlné Dr. Szőnyi Judit vezetésével az egyetem intézményi szintű fenntarthatósági átmenetét támogatja, összhangban az ENSZ fenntarthatósági céljaival.
A kutatónő válaszában kiemelte: az olyan összetett kihívások, mint a klímaváltozás, nem kezelhetők egyetlen tudományterület eszközeivel. Az interdiszciplináris együttműködés – a természettudományoktól a társadalomtudományokon át akár a művészetekig – elengedhetetlen a hatékony megoldások megtalálásához. Mint fogalmazott, nem elegendő egy-egy technológiai válasz vagy modell, az összetett problémák komplex megközelítést igényelnek.
Energiaátmenetről és éghajlatváltozásról szóló előadásában felidézte a 2025-ös párizsi egyezmény jelentőségét, amely mérföldkőnek számít a globális klímavédelemben. Rámutatott: az emberi eredetű globális felmelegedés korlátozásához a kumulatív CO₂-kibocsátások komoly korlátozása szükséges, amihez legalább a nettó nulla CO₂-kibocsátást kell elérni.
Az elmúlt évtizedekben ugyan megindult az átállás a fosszilis energiahordozókról a megújuló forrásokra, azonban ezek jelenleg főként a növekvő energiaigény többletét fedezik, miközben a fosszilis felhasználás továbbra is magas. Az előadó hangsúlyozta: az energiaátmenet során nemcsak a kínálati, hanem a keresleti oldal vizsgálata is kulcsfontosságú. Az energia- és anyagfelhasználás csökkentése úgy is megvalósítható, hogy az életminőség nem romlik.
Az IPCC 2022-es jelentésének egyik központi üzenete – „többet kevesebből” – arra hívja fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóság érdekében mérsékelni kell az erőforrás-felhasználást. Pozitív példaként említette, hogy az Európai Unióban 2008 és 2024 között csökkent az elektromosenergia-fogyasztás, miközben a gazdaság és a népesség növekedett.
A mesterséges intelligencia szerepére is kitért, megjegyezve: bár az AI energiaigénye nem elhanyagolható, annak mértéke gyakran túlbecsült. Ugyanakkor fontos kérdés, miként használható fel az AI az energiahatékonyság növelésére és a fenntarthatóbb működés támogatására. Üdvözölte, hogy az ELTE a fenntarthatóság mellett a mesterséges intelligencia kutatását is kiemelt területként kezeli.
Személyes pályafutásának ismertetése során elmondta, hogy eredetileg asztrofizikusként végzett, de érdeklődése a környezetfizika felé fordult, amely akkoriban még kevéssé volt jelen a hazai és nemzetközi képzésben. Doktori tanulmányait ezért már interdiszciplináris környezetben végezte külföldön. Kiemelte a generációk közötti együttműködés és a támogató szakmai közeg jelentőségét saját fejlődésében.
Az előadás végén arra is kitért, hogy a kutatói pálya és a családi élet összeegyeztethető, megfelelő körülmények között. A fiatalokat – és különösen a női hallgatókat – bátorította arra, hogy ne mondjanak le szakmai ambícióikról.
A klímaváltozás kezeléséhez nemcsak technológiai innovációra, hanem szemléletváltásra is szükség van: olyan megoldásokat kell keresni, amelyek egyszerre csökkentik a környezeti terhelést és javítják az emberek életminőségét, ezáltal társadalmilag is elfogadhatóvá és fenntarthatóvá válnak – zárta előadását.
További részletek az ELTE TTK honlapján