Az olyan egyszerű feladatok, mint egy email elküldése vagy egy pár mondatos beadandó, megterhelővé válhatnak, értékes szellemi teret foglalnak el, és indokolatlan stresszt okoznak. Akkor miért hagyjuk, hogy ez megtörténjen? A jelenség leküzdéséhez kulcsfontosságú, hogy megértsük annak kiváltó okait.

Mi a halogatás?

A halogatás egy feladat szándékos elhalasztására utal, ami ahhoz a jelenséghez vezet, hogy a feladat elvégzése egyre nehezebbé válik. Ez azzal járhat, hogy több energiát kell fordítani a megértésére, vagy időközben további feladatokkal kell szembenézni. A halogatók gyakran tapasztalnak magasabb stressz-szintet, rossz alvási szokásokat és korlátozott tanulmányi kilátásokat, valamint az elkötelezettség hiánya miatt problémákat a kapcsolataikban. Ezért érdemes kitörni a halogatás körforgásából.

A halogatás fokozatai

Ugyanitt érdemes megjegyezni, hogy adott mértékben mindenki hajlamos a halogatásra, az a kérdés, hogy mennyiszer és milyen feladatokat halogatunk el. Attól még, hogy nehezen állunk neki a vizsgákra készülésnek még nem válunk krónikus halogatókká. Ezen pszichológiai állapot kevés emberre jellemző. A krónikus halogatók – ahogy a megnevezés is mutatja – állandó  jelleggel, szinte megakadályozhatatlan módon halogatnak életük szinte minden területén. Ez ellen nem sok mindent képesek tenni. Ezzel szemben egy szimplán néha halogatásra hajlamos személy tud tenni a prokrasztináció csökkentéséért, elkerüléséért.

A miértek felfedezése

Lássuk milyen okból kifolyólag állunk neki halogatni! A fontos feladatokat például azért halogathatjuk, mert ijesztőek, ami mentálisan kimerítő és időigényes lehet. Ugyanakkor a kisebb feladatokat is hajlamosak vagyunk elhalasztani olyan érzelmek miatt is, mint a félelem, a frusztráció vagy a bizonytalanság, vagy azért, hogy ne tűnjünk inkompetensnek. Például halogathatjuk egy beadandó leadását, mert nem ismerjük a pontos elvárást, vagy halogathatjuk egy e-mail megírását, mert félünk a választól. Bár sokan a halogatást a rossz időgazdálkodással hozzák összefüggésbe, elsősorban a saját érzelmek kezeléséről van szó.

A negatív érzelmektől való félelem lemerítheti kognitív kapacitásunkat és akadályozhatja problémamegoldó képességünket, így könnyebben esünk a halogatás csapdájába. Ráadásul a kisebb feladatokat gyakran azért halogatjuk, mert nincsenek konkrét határidők, így akkor illesztjük be őket, amikor csak tudjuk. Ennek leküzdéséhez még azelőtt el kell kezdenünk cselekedni, mielőtt még lenne időnk elmerengeni a feladattal kapcsolatos negatív érzelmeken. 

Végezd el egyből!

A tervezés több szempontból is hatékony, mivel az érzelmekről a cselekvésre irányítja figyelmünket. Egy két percnél rövidebb ideig tartó feladat elvégzéséhez David Allen, a Getting Things Done című könyv szerzője a kétperces szabály betartását javasolja: ne írd fel a tennivalók listájára, hanem azonnal végezd el. Lényegében érzelmi állapotunk gyakran felnagyítja és felerősíti a feladat bonyolultságát. Ezért érzelmi reakcióink szabályozása segíthet a kisebb feladatok kezelésében. Emellett hasznos lehet ezeket a kisebb feladatokat egy nagyobb feladatba beépíteni úgy, hogy helyet találunk nekik a napi rutinban, hogy ne halogassuk őket. Ráadásul a nagyobb feladat elterelheti a figyelmünket a kisebb feladattal kapcsolatos negatív érzésekről is.

Formáld át!

A halogatás elkerülésének fontos lépése a feladat átformálása. Ennek egyik módja, ha úgy gondolunk rá, mint egy új tudás vagy készség gyakorlásának lehetőségére. Az is hasznos lehet, ha a feladat élvezetes aspektusára koncentrálunk - persze ez nem mindig könnyű. Fontos szem előtt tartani, hogy néha bizonyos feladatok elkerülhetetlenül elmaradnak, különösen akkor, ha másokat előtérbe helyezünk. Ilyen esetekben felesleges bűntudatot érezni a halogatás miatt. Egy tanulmány kimutatta, hogy azok a személyek, akik megbocsátottak maguknak a halogatásért, a jövőben kisebb valószínűséggel halogatták a munkát. Ezért az önelfogadás gyakorlása ahelyett, hogy túlzottan kritikusak lennénk önmagunkkal szemben, hatékonyabb megközelítés.