A három szekcióra tagozódó eseményen a HUNOR-program portfóliójába tartozó kísérletgazdák, kísérletek képviselői mutatják be a tudományos aktivitások során elért eredményeiket. Résztvevőnek regisztrálni november 10-ig lehet.

A köszöntőt és a nyitóbeszédeket Schlégl Ádám élettudományi koordinátor (HUNOR-program, RnD Részleg), Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, valamint Kapu Tibor kutatóűrhajós, a HUNOR-program igazgatója tartják, ezt követően három szekcióban (Műszaki tudományok; Emberes vizsgálatok; Fizikai tudományok) több mint húsz előadás mutatja be a program keretében elért tudományos eredményeket.

ELTE-s előadók a szimpóziumon

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem képviseletében az Emberes vizsgálatok szekcióban Dúll Andrea egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Ember-Környezet Tranzakció Intézet igazgatója tart előadást A személy-környezet összeillés környezetpszichológiai vizsgálata mikrongravitációs környezetben címmel.

Az ENPERCHAR kutatás a Nemzetközi Űrállomáson az ember és fizikai környezete kölcsönkapcsolatát vizsgálja, a környezetpszichológia tudományának szempontrendszerét alkalmazva az asztronauta és az űrállomás környezetének kapcsolatának tanulmányozására. A személy-környezet összeillés vagy össze nem illés földi körülmények között összefügg azzal, hogy a személy hogyan viselkedik, mennyire hatékony és eredményes különböző környezetekben, továbbá a személy fizikai és mentális egészségével, pszichológiai jóllétével is. Az űrhajós és környezete közötti illeszkedés tudományos vizsgálatával feltárhatóak ennek jellemzői, változásai, illetve az esetleges hibás összhang. Ehhez megfigyeléseken, interjús és kérdőíves adatfelvételen alapuló elemzéseket végeztek a kutatók. A cél, hogy még inkább megismerhetővé váljanak az asztronauta térészlelési tapasztalatai, a térbeli környezetben lokalizált érzelmi-hangulati változásai, helyekhez-terekhez való viszonyulása, valamint az űrhajós és környezete közötti kölcsönkapcsolat egyéb jellemzői. Az eredmények hozzájárulhatnak a megfelelő személy-környezet (űrhajós-űrkörnyezet) illeszkedéshez, ily módon a Nemzetközi Űrállomáson zajló munkafolyamatok hatékonyságának és eredményességének növeléséhez. Mindezeken túl a vizsgálatok során szerzett ismeretek egyéb extrém (például magashegyi, sarkvidéki, repülési) környezetekben is érvényesíthetők.

A Fizikai tudományok szekcióban Vincze Miklós, az ELTE Természettudományi Kar Anyagfizikai Tanszék egyetemi docense beszél a súlytalansági környezetben végrehajtott bolygólégkör-modellezési (DiRoS) kísérletről.

A természet legnagyobb ismert szabályos hatszögét a Szaturnusz bolygó északi sarkvidéke körül fedezték fel. A több mint két Föld szélességű (közel 30 ezer kilométer átmérőjű) felhőrendszer kialakulásának pontos magyarázatában segíthet a HUNOR Program egyik kísérlete, amelyet az ELTE TTK Fizikai és Csillagászati Intézetének Kármán Laboratóriuma és az SGF Kft. készített elő. A Szaturnusz nem úgy forog, mint a Föld: az egyenlítői területei gyorsabban megfordulnak, mint a sarkvidéki területek. Az eltérő sebességű forgás (differenciális rotáció) miatt olyan áramlások alakulnak ki a bolygó gázanyagában, amelyek szabályos hullámalakzatokat is létrehozhatnak. A magyar kutatók kísérlete révén a gázokban és folyadékokban zajló áramlások fizikája pontosabban megérthetővé válik. Ezek hozzájárulhatnak a földi időjárás előrejelzésekhez vagy csővezetékek tervezéséhez, de akár új repülőgépszárnyak építői is meríthetnek az eredményekből.