Az első magyar univerzitás történetében 1777 nevezetes dátum: ekkor került át az intézmény Nagyszombatból a budai királyi palota épületeibe. Az ugyancsak ekkor életbe lépett országos oktatási szabályzat változtatott az új helyen megnyílt egyetem szervezetén is; a megszüntetett Consistorium helyébe a Szenátus lépett, amely az Egyetem elnökéből és 4 kari igazgatóból állt.

Egyetemünket 1635-ben alapította Pázmány Péter esztergomi érsek, és Nagyszombat lett a székhelye. Mária Terézia 1769-ben az intézmény nagyrészét állami irányítás alá vette, és amikor a jezsuita rendet 1775-ben feloszlatták, az egyetem teljes működtetése az államhoz került. Az ezzel kapcsolatos változások következtében jelentkezett az igény, hogy az intézményt Nagyszombatból a centrális fekvésű Budára helyezzék át.

Bár a tervezés során szóba jött Pest is, a felelős bizottság kimutatta, hogy Budán jóval olcsóbban működhetne az intézmény, sőt Buda városa több felajánlást is tett, így 1776-ban megszületett a végleges javaslat, és 1777 márciusában a döntés is arról, hogy az egyetem Budára költözik. A rendeletet 1777. március 11-én olvasták fel az Egyetemi Tanácsban.

Mária Terézia a budai palotát – amelyet 1749 és 1770 között építettek, hiszen a középkori királyi palota addigra elpusztult – örök alapítványul az egyetemnek adta, azzal a megkötéssel, hogy arra vonatkozólag semmi jogot nem tart fenn sem magának, sem utódainak, és magára vállalta a költözés költségeit is.

A tanévet még Nagyszombatban fejezte be az egyetem, a költözés augusztusban kezdődődött, ami nem volt kis feladat, hiszen minden felszerelést szekerekkel, illetve hajókon kellett Budára szállítani; a feladattal a királynő kedvenc technikai zsenijét, Kempelen Farkast bízták meg.

A palota főlépcsőházázában néhány évig egyetemisták koptatták a lépcsőket (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A költözést sikerült gyorsan lebonyolítani, már 1777. november 3-án elkezdődhetett Budán a tanítás. Az egyetemnek akkor 4 kari igazgatója, 32 rendes tanára és 423 hallgatója volt. A teljes költözés 1780-ra fejeződött be, a hivatalos felavatására még ebben az évben június 25-én került sor, a Mária Terézia koronázásának 40. évfordulójára emlékező ünnepségsorozat részeként.

Buda ekkor kezdett megerősödni, lakossága 1777-ben elérte a 22 ezer főt. Szinte teljesen német ajkú város volt, lakóinak alig 4,5%-a volt magyar anyanyelvű, mégis ez a város volt az ország központja, és azzal, hogy az egyetem Budára került, megerősödött kulturális központ jellege. Az egyetem léte a budai és a pesti kulturális életre egyaránt pezsdítőleg hatott, és ez akkor sem változott meg, amikor II. József 1784-ben Pestre költöztette át az univerzitást, mert a Várba kormányzati intézményeket kívánt telepíteni. 

Forrás: PestBuda
Borítófotó: A budai palota a XVIII. században (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)