Az ELTE Arcai
Nagy Marianna az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Kutatási területe a közigazgatási jogi szankciótan, a szabálysértési és büntetőjog kapcsolata, valamint az objektív felelősség. A kognitív idegtudományok és az evolúciós pszichológia segítségével azt vizsgálja, hogy milyen folyamatok játszódnak le az agyban, amikor döntünk a jogkövető vagy jogellenes magatartás folytatása mellett. A folyamat feltérképezésével megtalálható az a pont, ahol a szankciókkal még lehet hatni a jogsértő cselekmények elkövetőire. Interjúnkban kifejti, hogy érdemes különbséget kell tenni a szankciókban aszerint, hogy a cselekményt valaki nyereségvágyból, esetleg indulatból vagy értékválasztás alapján követi el.
Dúll Andrea környezetpszichológus, habilitált egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Kar Gazdaság- és Környezetpszichológia Tanszékének vezetője. Több doktori iskolában témavezető. Kutatási területe a környezetpszichológia: elsődleges, másodlagos territóriumok, személy-környezet tranzakciók, az épített és természeti környezet pszichológiai hatásának feltárása, környezeti egészségpszichológia.
Ormos Mihály egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézetének igazgatója gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, majd a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolájában kezdett vállalatgazdaságtani elemzésekkel, a tőkepiaci hatékonyság gondolatával foglalkozni, 2004-ben ezen a területen doktorált. 2017-ben csatlakozott az ELTE Gazdálkodástudományi Intézetéhez, életének egyik meghatározó pontjaként tekint jelenlegi feladatára. Kutatásai során tőkepiacok különböző kockázati mértékeivel, valamint az entrópia (mint egyfajta bizonytalansági változó) jelenségével foglalkozik. Szerzőtársaival vizsgálja a viselkedési pénzügyek területének olyan izgalmas kérdéseit is, mint például a befektetők számára várható legnagyobb veszteség.
Az Adattudományi és Adattechnológiai tanszék vezetője, Horváth Tamás a Sao Paolói egyetemről érkezett Budapestre. Sok éves tapasztalattal és gyakorlattal rendelkezik az adatbányászat, a mintafelismerés és a gépi tanulás elméleti alapjai és gyakorlati alkalmazása terén egyaránt.
Markó Alexandra habilitált egyetemi docenssel, a 2016-ban alakult MTA-ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk az ELTE BTK Fonetika Tanszékén zajló különböző kísérletekről, a tanszéken kialakítandó laborról, a különböző speciális műszerekről.
„Az ELTE Arcai” sorozatban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó kiváló tudósokat és kutatókat mutatunk be, és egy számukra fontos kutatási területet.
Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar Biológia Intézet Immunológia Tanszék vezetője, kollégáival együtt 2007-ben egy olyan új eljárást fejlesztett ki, amelynek révén genetikailag módosított állatokban jelentősen növelni lehet az ellenanyagtermelés mennyiségét és hatékonyságát. A videóban jelenlegi kutatásairól és az emberi immunválasz sokféleségéről beszél.
Zászkaliczky Péter az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar dékánja. A videóban pályájáról, a karról és a társadalmi és iskolai integráció feltételrendszere és korlátai című kutatásról beszél.
Erdei Anna, az MTA-ELTE Immunológiai Kutatócsoport vezetője, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Kutatásai elsősorban a veleszületett immun-elemek adaptív immunitást elősegítő és szabályozó szerepének vizsgálatára irányulnak, különös tekintettel a komplementrendszer működésére, amely e kétféle védekező rendszert számos pontban összekapcsolja. A videóban legújabb kutatási eredményeiről, az autoimmun betegségek és az allergia kezeléséről beszél.
Ősi Attila az ELTE Őslénytani Tanszékének egyetemi docense, 2014-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 2011-ben megalapította a Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportot. Nevéhez köthető az első magyarországi dinoszaurusz lelőhely felfedezése. A videóban az iharkúti lelőhely jelentőségéről beszél.
Lőrincz András az ELTE Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék főmunkatársa. Intelligens rendszerekkel foglalkozik, kutatási területe a humán-számítógép-robot együttműködés, megismeréstudomány, neurális rendszerek, célorientált rendszerek, elosztott intelligencia, oktatási játékok. A videóban a mesterséges intelligencia kutatás jelenlegi kérdéseiről beszél.
Mezey Barna egyetemi tanár, az MTA doktora (D.Sc), a Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék tanszékvezetője. Kutatási területe a magyar alkotmány- és jogtörténet. Kutatásai során a Rákóczi-szabadságharc államának jogalkotási kérdéseivel, a magyarországi cigányság történetének jogtörténeti kérdéseivel, a magyar büntetés-végrehajtási jog történetével, a polgári börtönügy kialakulásával, az európai parlamentarizmus történetének kérdéseivel foglalkozott. Publikációit elsősorban magyar és német nyelven adja közre. A videóban a fenyítőházak jelenőségéről beszél.
Papp Richárd habilitált egyetemi docens, az ELTE Kulturális Antropológia Tanszékének oktatója. Kutatásai során a modern mítoszokat és rítusokat, valamint az identitás és kultúra kapcsolatát vizsgálja. A videóban a zsidó humor antropológiai aspektusairól beszél.
Birtalan Ágnes egyetemi tanár, a BTK Mongol- és Belső-ázsiai Tanszékének, Mongolisztikai Kutatóközpontjának és Mongolisztikai Doktori Programjának vezetője. Mongólia kulturális nagykövete, kutatásaiban belső-ázsiai, elsősorban mongol filológiai, a mongol népek nyelveivel, folklórjával és vallásaival kapcsolatos témákat vizsgál. A videóban a mongol népek sámánizmusáról beszél.
Perczel András az ELTE Szerves Kémia Tanszékének vezetője, egyetemi tanár. Széchenyi- és Bolyai-díjjal kitüntetett kutató, az MTA tagja. Kutatási területei a biomolekulák szerkezetvizsgálata és a fehérjék NMR spektroszkópiája. A videóban a fehérjék öregedéséről beszél.
F. Lassú Zsuzsa az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszékének vezetője, egyetemi docens. Főbb kutatási területei közé tartozik a mentális sérülékenység, a barátság, és a női szerepek kutatása. Ebben a videóban a rezilienciával és a mentális sérülékenységgel kapcsolatos kutatásait ismerteti.
Mérő László az ELTE Affektív Pszichológia Tanszék oktatója, egyetemi tanár, matematikus, publicista, pszichológus. Elsősorban ismeretterjesztő könyveiről ismert. A videóban a Csodák logikája című könyvéről, Átlagisztánról és Extremisztánról beszél.
Kubinyi Enikő az ELTE Etológia tanszékének tudományos főmunkatársa. 2016. június 1-től az ERC Starting Grant támogatásával csoportja kutyák kognitív öregedését kutatja. A korábbi években szociális tanulással, szociális kognícióval, etorobotikával, személyiségkutatással, kutyák és farkasok viselkedésének összevetésével és viselkedésgenetikával foglalkozott. A videóban a kutyák öregedésének vizsgálatáról beszél.
Horváth Zoltán az ELTE Informatikai Kar Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, valamint a kar dékánja. Főbb kutatási területei közé tartozik a párhuzamos és funkcionális programozás, valamint a programozási módszertan. Sorozatunkban az EIT Digital-ról is szól.
Az ELTE fizikus szakán végzett, majd itt szerzett doktori fokozatot. Jelenleg az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője, és jelentős támogatást nyert az uniós ERC Starting Grant pályázatán is. Főbb kutatási területei a biofizika, az evolúciós biológia, valamint a horizontális géntranszfer.
A jelenlegi videóban a rák és az evolúciós biológia kapcsolatáról beszél.
Az ELTE Régi Magyar Irodalom Tanszékének adjunktusa, az MTA-ELTE Humanizmus Kelet-Közép-Európában Lendület Kutatócsoport vezetője. Főbb kutatási területei közé tartozik a reneszánsz és barokk magyar és európai irodalomtörténet (1400–1700). Sorozatunkban a kora újkori értelmiségi hálózatokkal kapcsolatos kutatását ismerteti.
Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán (ELTE TTK) az Atomfizikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 2017-től az MTA-ELTE „Extragalaktikus asztrofizika” kutatócsoport vezetője. Az „Eötvös Gravity Research Group” (EGRG) vezetőjeként 2007-ben csatlakozott a LIGO gravitációshullám-detektor tudományos programjához. 2015 szeptemberében sikerült gravitációs hullámokat észlelni, ezzel a felfedezéssel új fejezet nyílik a fizika történetében, melyben Frei Zsolt csoportja is nagy szerepet játszik.
Tausz Katalin az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett, először magyar–filozófia szakon, röviddel utána szociológia szakon szerzett diplomát. 1978 óta az ELTE oktatója. 2009-től 2015-ig a Társadalomtudományi Kar dékánja. 2016-tól az UNICEF Gyermekjogi igazgatója. Főbb kutatási területei a társadalmi egyenlőtlenségek és a szociálpolitika, a hátrányos helyzetűek segítése és társadalmi integrációja. Sorozatunkban a gyerekszegénységgel kapcsolatos kutatását mutatja be.
Stefanik Krisztina pszichológus, autizmus-szakértő, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának adjunktusa. Az autizmus spektrum pedagógiája szakirány alapítója és vezetője. Főbb kutatási területei: az autizmus spektrum pszichológiai és pszicho-edukációs jellemzői, ezek gyakorlati implikációi. Evidencia-alapú oktatás, támogatás és terápia speciális szükségletű személyek számára. A videóban az autizmusról, az evidencia alapú oktatásról és a Csillagbusz című könyvéről beszél.
Lévay Miklós az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kriminológiai Tanszék tanszékvezetője, egyetemi tanár. 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották. Kutatási területei közé tartozik a kriminálpolitika, a fiatalkorúak büntetőjoga, valamint a kábítószer-probléma kriminológiai, kriminálpolitikai kérdései. nleg a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés témakörével foglalkozik, és sorozatunkban ezt a kutatást mutatja be.
Pszichológus, addiktológus, kulturális antropológus, egyetemi tanár, az MTA doktora; az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) dékánja, Pszichológiai Intézetének igazgatója és a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék vezetője. Jelenleg főként a viselkedési addikciók (játékszenvedély, online játék függőség, internetfüggőség, testedzésfüggőség) terén végez kutatásokat. A videóban a videójáték-függőségről beszél.
Akadémikus, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, a Régészettudományi Intézet igazgatója. Ókortudományokkal foglalkozó kutatóként Komárom / Szőny római kori elődje, a színvonalas régészeti leletekben, faragott és feliratos kőemlékekben bővelkedő Brigetio területén vezet ásatásokat az Ókori Régészeti Tanszék hallgatóinak aktív közreműködésével. A videóban a napvilágra került, színvonalas római kori freskókról beszél, amelyek méltán tartanak számot a nemzetközi figyelemre.
Csabai István, az ELTE Természettudományi Karán a Fizika Intézet Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanára. Az ELTE egyik legtöbbet hivatkozott, nemzetközileg ismert tudósa.
Széles körű kutatómunkája a statisztikus fizikától a csillagászaton át a bioinformatikáig sok diszciplínára terjed ki. Olyan tudományterületekkel foglalkozik, ahol az új technológiák előretörésével sok adat gyűjthető, és azok statisztikai elemzésével komplex jelenségek érthetőek meg.
A videóban a tudományok ilyen, „adat-intenzív” megközelítéséről beszél.
Turcsányi-Szabó Márta az ELTE Informatikai Karán a Média- és Oktatásinformatikai Tanszék egyetemi docense.
2015-ben „Az év informatikai oktatója” szakmai díjat kapta.
A videóban az informatikai eszközöknek az interaktív tanulásban betöltött fontos szerepéről beszél.
Nagy Marianna az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Kutatási területe a közigazgatási jogi szankciótan, a szabálysértési és büntetőjog kapcsolata, valamint az objektív felelősség. A kognitív idegtudományok és az evolúciós pszichológia segítségével azt vizsgálja, hogy milyen folyamatok játszódnak le az agyban, amikor döntünk a jogkövető vagy jogellenes magatartás folytatása mellett. A folyamat feltérképezésével megtalálható az a pont, ahol a szankciókkal még lehet hatni a jogsértő cselekmények elkövetőire. Interjúnkban kifejti, hogy érdemes különbséget kell tenni a szankciókban aszerint, hogy a cselekményt valaki nyereségvágyból, esetleg indulatból vagy értékválasztás alapján követi el.
Dúll Andrea környezetpszichológus, habilitált egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Kar Gazdaság- és Környezetpszichológia Tanszékének vezetője. Több doktori iskolában témavezető. Kutatási területe a környezetpszichológia: elsődleges, másodlagos territóriumok, személy-környezet tranzakciók, az épített és természeti környezet pszichológiai hatásának feltárása, környezeti egészségpszichológia.
Ormos Mihály egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézetének igazgatója gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, majd a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolájában kezdett vállalatgazdaságtani elemzésekkel, a tőkepiaci hatékonyság gondolatával foglalkozni, 2004-ben ezen a területen doktorált. 2017-ben csatlakozott az ELTE Gazdálkodástudományi Intézetéhez, életének egyik meghatározó pontjaként tekint jelenlegi feladatára. Kutatásai során tőkepiacok különböző kockázati mértékeivel, valamint az entrópia (mint egyfajta bizonytalansági változó) jelenségével foglalkozik. Szerzőtársaival vizsgálja a viselkedési pénzügyek területének olyan izgalmas kérdéseit is, mint például a befektetők számára várható legnagyobb veszteség.
Az Adattudományi és Adattechnológiai tanszék vezetője, Horváth Tamás a Sao Paolói egyetemről érkezett Budapestre. Sok éves tapasztalattal és gyakorlattal rendelkezik az adatbányászat, a mintafelismerés és a gépi tanulás elméleti alapjai és gyakorlati alkalmazása terén egyaránt.
Markó Alexandra habilitált egyetemi docenssel, a 2016-ban alakult MTA-ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk az ELTE BTK Fonetika Tanszékén zajló különböző kísérletekről, a tanszéken kialakítandó laborról, a különböző speciális műszerekről.
„Az ELTE Arcai” sorozatban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó kiváló tudósokat és kutatókat mutatunk be, és egy számukra fontos kutatási területet.
Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar Biológia Intézet Immunológia Tanszék vezetője, kollégáival együtt 2007-ben egy olyan új eljárást fejlesztett ki, amelynek révén genetikailag módosított állatokban jelentősen növelni lehet az ellenanyagtermelés mennyiségét és hatékonyságát. A videóban jelenlegi kutatásairól és az emberi immunválasz sokféleségéről beszél.
Zászkaliczky Péter az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar dékánja. A videóban pályájáról, a karról és a társadalmi és iskolai integráció feltételrendszere és korlátai című kutatásról beszél.
Erdei Anna, az MTA-ELTE Immunológiai Kutatócsoport vezetője, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Kutatásai elsősorban a veleszületett immun-elemek adaptív immunitást elősegítő és szabályozó szerepének vizsgálatára irányulnak, különös tekintettel a komplementrendszer működésére, amely e kétféle védekező rendszert számos pontban összekapcsolja. A videóban legújabb kutatási eredményeiről, az autoimmun betegségek és az allergia kezeléséről beszél.
Ősi Attila az ELTE Őslénytani Tanszékének egyetemi docense, 2014-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 2011-ben megalapította a Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportot. Nevéhez köthető az első magyarországi dinoszaurusz lelőhely felfedezése. A videóban az iharkúti lelőhely jelentőségéről beszél.
Lőrincz András az ELTE Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék főmunkatársa. Intelligens rendszerekkel foglalkozik, kutatási területe a humán-számítógép-robot együttműködés, megismeréstudomány, neurális rendszerek, célorientált rendszerek, elosztott intelligencia, oktatási játékok. A videóban a mesterséges intelligencia kutatás jelenlegi kérdéseiről beszél.
Mezey Barna egyetemi tanár, az MTA doktora (D.Sc), a Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék tanszékvezetője. Kutatási területe a magyar alkotmány- és jogtörténet. Kutatásai során a Rákóczi-szabadságharc államának jogalkotási kérdéseivel, a magyarországi cigányság történetének jogtörténeti kérdéseivel, a magyar büntetés-végrehajtási jog történetével, a polgári börtönügy kialakulásával, az európai parlamentarizmus történetének kérdéseivel foglalkozott. Publikációit elsősorban magyar és német nyelven adja közre. A videóban a fenyítőházak jelenőségéről beszél.
Papp Richárd habilitált egyetemi docens, az ELTE Kulturális Antropológia Tanszékének oktatója. Kutatásai során a modern mítoszokat és rítusokat, valamint az identitás és kultúra kapcsolatát vizsgálja. A videóban a zsidó humor antropológiai aspektusairól beszél.
Birtalan Ágnes egyetemi tanár, a BTK Mongol- és Belső-ázsiai Tanszékének, Mongolisztikai Kutatóközpontjának és Mongolisztikai Doktori Programjának vezetője. Mongólia kulturális nagykövete, kutatásaiban belső-ázsiai, elsősorban mongol filológiai, a mongol népek nyelveivel, folklórjával és vallásaival kapcsolatos témákat vizsgál. A videóban a mongol népek sámánizmusáról beszél.
Perczel András az ELTE Szerves Kémia Tanszékének vezetője, egyetemi tanár. Széchenyi- és Bolyai-díjjal kitüntetett kutató, az MTA tagja. Kutatási területei a biomolekulák szerkezetvizsgálata és a fehérjék NMR spektroszkópiája. A videóban a fehérjék öregedéséről beszél.
F. Lassú Zsuzsa az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszékének vezetője, egyetemi docens. Főbb kutatási területei közé tartozik a mentális sérülékenység, a barátság, és a női szerepek kutatása. Ebben a videóban a rezilienciával és a mentális sérülékenységgel kapcsolatos kutatásait ismerteti.
Mérő László az ELTE Affektív Pszichológia Tanszék oktatója, egyetemi tanár, matematikus, publicista, pszichológus. Elsősorban ismeretterjesztő könyveiről ismert. A videóban a Csodák logikája című könyvéről, Átlagisztánról és Extremisztánról beszél.
Kubinyi Enikő az ELTE Etológia tanszékének tudományos főmunkatársa. 2016. június 1-től az ERC Starting Grant támogatásával csoportja kutyák kognitív öregedését kutatja. A korábbi években szociális tanulással, szociális kognícióval, etorobotikával, személyiségkutatással, kutyák és farkasok viselkedésének összevetésével és viselkedésgenetikával foglalkozott. A videóban a kutyák öregedésének vizsgálatáról beszél.
Horváth Zoltán az ELTE Informatikai Kar Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, valamint a kar dékánja. Főbb kutatási területei közé tartozik a párhuzamos és funkcionális programozás, valamint a programozási módszertan. Sorozatunkban az EIT Digital-ról is szól.
Az ELTE fizikus szakán végzett, majd itt szerzett doktori fokozatot. Jelenleg az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője, és jelentős támogatást nyert az uniós ERC Starting Grant pályázatán is. Főbb kutatási területei a biofizika, az evolúciós biológia, valamint a horizontális géntranszfer.
A jelenlegi videóban a rák és az evolúciós biológia kapcsolatáról beszél.
Az ELTE Régi Magyar Irodalom Tanszékének adjunktusa, az MTA-ELTE Humanizmus Kelet-Közép-Európában Lendület Kutatócsoport vezetője. Főbb kutatási területei közé tartozik a reneszánsz és barokk magyar és európai irodalomtörténet (1400–1700). Sorozatunkban a kora újkori értelmiségi hálózatokkal kapcsolatos kutatását ismerteti.
Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán (ELTE TTK) az Atomfizikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 2017-től az MTA-ELTE „Extragalaktikus asztrofizika” kutatócsoport vezetője. Az „Eötvös Gravity Research Group” (EGRG) vezetőjeként 2007-ben csatlakozott a LIGO gravitációshullám-detektor tudományos programjához. 2015 szeptemberében sikerült gravitációs hullámokat észlelni, ezzel a felfedezéssel új fejezet nyílik a fizika történetében, melyben Frei Zsolt csoportja is nagy szerepet játszik.
Tausz Katalin az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett, először magyar–filozófia szakon, röviddel utána szociológia szakon szerzett diplomát. 1978 óta az ELTE oktatója. 2009-től 2015-ig a Társadalomtudományi Kar dékánja. 2016-tól az UNICEF Gyermekjogi igazgatója. Főbb kutatási területei a társadalmi egyenlőtlenségek és a szociálpolitika, a hátrányos helyzetűek segítése és társadalmi integrációja. Sorozatunkban a gyerekszegénységgel kapcsolatos kutatását mutatja be.
Stefanik Krisztina pszichológus, autizmus-szakértő, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának adjunktusa. Az autizmus spektrum pedagógiája szakirány alapítója és vezetője. Főbb kutatási területei: az autizmus spektrum pszichológiai és pszicho-edukációs jellemzői, ezek gyakorlati implikációi. Evidencia-alapú oktatás, támogatás és terápia speciális szükségletű személyek számára. A videóban az autizmusról, az evidencia alapú oktatásról és a Csillagbusz című könyvéről beszél.
Lévay Miklós az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kriminológiai Tanszék tanszékvezetője, egyetemi tanár. 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották. Kutatási területei közé tartozik a kriminálpolitika, a fiatalkorúak büntetőjoga, valamint a kábítószer-probléma kriminológiai, kriminálpolitikai kérdései. nleg a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés témakörével foglalkozik, és sorozatunkban ezt a kutatást mutatja be.
Pszichológus, addiktológus, kulturális antropológus, egyetemi tanár, az MTA doktora; az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) dékánja, Pszichológiai Intézetének igazgatója és a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék vezetője. Jelenleg főként a viselkedési addikciók (játékszenvedély, online játék függőség, internetfüggőség, testedzésfüggőség) terén végez kutatásokat. A videóban a videójáték-függőségről beszél.
Akadémikus, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, a Régészettudományi Intézet igazgatója. Ókortudományokkal foglalkozó kutatóként Komárom / Szőny római kori elődje, a színvonalas régészeti leletekben, faragott és feliratos kőemlékekben bővelkedő Brigetio területén vezet ásatásokat az Ókori Régészeti Tanszék hallgatóinak aktív közreműködésével. A videóban a napvilágra került, színvonalas római kori freskókról beszél, amelyek méltán tartanak számot a nemzetközi figyelemre.
Csabai István, az ELTE Természettudományi Karán a Fizika Intézet Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanára. Az ELTE egyik legtöbbet hivatkozott, nemzetközileg ismert tudósa.
Széles körű kutatómunkája a statisztikus fizikától a csillagászaton át a bioinformatikáig sok diszciplínára terjed ki. Olyan tudományterületekkel foglalkozik, ahol az új technológiák előretörésével sok adat gyűjthető, és azok statisztikai elemzésével komplex jelenségek érthetőek meg.
A videóban a tudományok ilyen, „adat-intenzív” megközelítéséről beszél.
Turcsányi-Szabó Márta az ELTE Informatikai Karán a Média- és Oktatásinformatikai Tanszék egyetemi docense.
2015-ben „Az év informatikai oktatója” szakmai díjat kapta.
A videóban az informatikai eszközöknek az interaktív tanulásban betöltött fontos szerepéről beszél.