A Füvészkert gazdag örökségének különleges darabjai azok az irattári szekrények, amelyek Mária Terézia adományaként kerültek az egyetemhez. A több mint 250 éve szolgáló bútor nemcsak kora kiemelkedő asztalosmunkáját őrzi, hanem a magyar felsőoktatás és botanika történetének emlékeit is.

A Füvészkert és egyben az egyetem legidősebb bútorai közé tartoznak a kert irattári szekrényei. A két azonos megjelenésű, két és fél méter magas szekrényt a korábbi dokumentumok alapján Mária Terézia császárnő adományozta az egyetem 1769-ben indult Orvosi Karának. Szögi László kutatásai alapján ezek kistestvérei lehetnek az egyetemi főkönyvtár tárgyalójában álló monumentális antik szekrénynek. 1777-ben – amikor az egyetem és füvészkertje Nagyszombatból Budára költözött – Kempelen Farkas vezetésével hajókon szállították a kert bútorait és a növényanyagát a mai főváros területére. A „vándorló botanikus kert” névvel illetett füvészkert még háromszori költözést követően állapodott meg 1847-ben a jelenlegi helyén, a Festetics-kastélyban és kertjében. Ismerve az eredetüket, nagy becsben tartották a szekrényeket, amelyek a mindenkori kertigazgatók szolgálati lakásán és az irodában álltak, ennek köszönhetően jó állapotban maradtak fenn.

E szekrények őrizték a kert legfontosabb dokumentumait: 1788-tól a növény- és maglistákat, leltárkönyveket, fényképeket, pecséteket, antik jeltáblákat. A bennük tartott üvegnegatív diák előhívott képeiből gyönyörű albumot készítettek elődeink a Füvészkert 1846–1905 közötti időszakáról, amikor a Pál utcai fiúk itt jártak. A korábban a szekrényekben tárolt iratok közül az egyik legértékesebbek az akadémia főtitoknokának, Arany Jánosnak a kert akkori igazgatójához intézett levelei.

A szekrénypár egyikét a 2000-es évek elején restauráltatták, viszont néhány évvel ezelőtt megsérült az egyik ajtaja, amelyet 2026-ban Kovács András okleveles restaurátor állított helyre az egyetem finanszírozásával. Célunk, hogy szakértő szemek vizsgálatával egy tudományos dokumentációt készíttessünk a szekrényekről, pontosítva korukat és történetüket. E míves bútorok szolgálnának alapul egy látogatható botanikai és helytörténeti gyűjtemény létrehozásához, amely a Füvészkert 255 éves történetét, valamint a Festetics-kastély és park több mint három évszázados örökségét ismertetné meg a látogatókkal.

Szöveg és fotó: Papp László