Milyen szerepet játszanak az egyetemek a magyar gazdaság versenyképességének növelésében? Hogyan kapcsolható össze az alapkutatás szabadsága az innovációval és a piaci hasznosítással? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a 2026-os Business Fest Tudásból üzlet – az oktatás mint a versenyképes és jövőálló gazdaság motorja című kerekasztal-beszélgetése.
A beszélgetés központi kérdése az volt, hogyan tudják az egyetemek egyszerre megőrizni tudományos küldetésüket, miközben egyre aktívabb szerepet vállalnak az innovációban és a gazdasági versenyképesség erősítésében. A kerekasztalt Tarcsi Ádám, az EIT Urban Mobility Association alapítói képviselője, a Data-EDIH szakmai vezetője moderálta; a beszélgetés résztvevői Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, valamint Erdős Attila, a HUN-REN Technology Transfer Company ügyvezetője voltak.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a magas színvonalú oktatás és kutatás önmagában már nem elegendő: olyan ökoszisztémára van szükség, amely támogatja a tudás hasznosítását, ösztönzi az együttműködéseket, és képes a kutatási eredményeket társadalmi és gazdasági értékké alakítani.
Charaf Hassan a BME modelljén keresztül mutatta be, hogy az intézményi működés átalakítása – különösen a rugalmasabb gazdálkodási és szervezeti keretek – miként segítheti az ipari kapcsolatok erősítését, valamint azt, hogy a tudományos eredmények sikeresen jelenjenek meg a piacon. Kiemelte, hogy az egyetemeknek ma már nemcsak reagálniuk kell a piaci igényekre, hanem proaktívan is fel kell térképezniük saját kompetenciáikat, és tudatosan kell építeniük kapcsolatrendszerüket az ipari szereplőkkel.
Az innovációs ökoszisztéma működésének másik fontos elemeként Erdős Attila az ösztönzőrendszerek jelentőségére hívta fel a figyelmet: a kutatók akkor nyitnak a gazdasági hasznosítás felé, ha az innováció nem áll szemben az akadémiai karrierrel, hanem azzal egyenértékű elismerést kap. A „különböző nyelveket beszélő” szereplők – kutatók, befektetők és ipari partnerek – közötti közvetítés szintén kulcsfontosságú feladat, amelyben a technológiatranszfer-szervezeteknek kiemelt szerep jut.
Darázs Lénárd hangsúlyozta, hogy az egyetem az elmúlt évek pénzügyi alulfinanszírozottsága ellenére is növelte kiemelkedő hazai és nemzetközi reputációját, ugyanakkor elérkezett ahhoz a ponthoz, ahol a további fejlődéshez új működési szemléletre volt szükség. Ennek érdekében az ELTE ötéves versenyképességi megújulási programot indított, amelynek célja, hogy a hagyományos egyetemi értékek megőrzése mellett megerősítse nemzetközi pozícióját.
A rektor ismertette a program fő pilléreit is. Az ELTE három zászlóshajó programja (a Hallgatóközpontú Digitális Készség- és Kompetenciafejlesztő Központ, a Fenntarthatósági Fejlődési Célok Egyetemi Központja, valamint az MI és Diszruptív Technológiák Tudásközpont) olyan globális kihívásokra keres tudományos válaszokat, amelyek egyszerre erősítik a multidiszciplináris együttműködéseket, az oktatást, a kutatást, az innovációt és a társadalmi kapcsolatokat. Kiemelt figyelmet kap a fenntarthatóság, a korszerű oktatásmódszertan és a megváltozott munkaerőpiaci kompetenciaigényekhez igazodó képzés. Az intézmény működésében egyre nagyobb szerepet kap az adatvezérelt irányítás és a minőségbiztosítás, amely hosszú távon a nemzetközi versenyképesség egyik alapfeltétele.
A beszélgetés zárásában Darázs Lénárd leszögezte, hogy Magyarország hosszú távú versenyképességéhez kiszámítható, teljesítményalapú finanszírozási rendszerre, erős egyetemi autonómiára és valódi versenyre van szükség mind a kutatás-fejlesztési források elosztásában, mind a gazdaság működésében. Álláspontja szerint az egyetemek akkor tudják betölteni valódi szerepüket a gazdaság fejlődésében, ha képesek nemzetközi szinten is versenyképes tudást előállítani, amely később innovációként és gazdasági eredményként is hasznosulhat.
A kerekasztal résztvevői eltérő intézményi tapasztalatokból kiindulva közelítették meg a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatát, ugyanakkor egyetértettek abban, hogy Magyarország jövőbeli versenyképességének egyik legfontosabb erőforrása a magas színvonalú egyetemi tudás, annak nemzetközi beágyazottsága és hatékony társadalmi-gazdasági hasznosítása.