Milyen szempontok alapján döntenek a hallgatók arról, hogy a jövőben is használják-e a ChatGPT-t tanulási célokra? Erre a kérdésre kereste a választ az ELTE Informatikai Karának új kutatása, amely egy értelmezhető gépi tanulási keretrendszer segítségével azonosította a generatív mesterséges intelligencia felsőoktatási használatát leginkább befolyásoló tényezőket.
Az Elsevier által kiadott, Q1/D1 besorolású Computers and Education: Artificial Intelligence folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálta, milyen tényezők befolyásolják a hallgatók azon szándékát, hogy a jövőben is használják-e a ChatGPT-t tanulmányi célokra.
A kutatást Chaman Verma, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatikai Tanszék munkatársa végezte az EKÖP-24 Egyetemi Kiválósági Ösztöndíj Program keretében.
Mi számít igazán a ChatGPT használatánál?
A kutatás 166 egyetemi hallgató kérdőíves válaszait elemezte. Az értelmezhető gépi tanulási módszerek alkalmazásával a kutató azt vizsgálta, mely tényezők játszanak meghatározó szerepet abban, hogy a hallgatók a jövőben is igénybe vegyék a ChatGPT-t a tanulás során. Az eredmények szerint meghatározó szempontok a tanulás támogatása, a hozzáférhetőség, a tanulmányi elköteleződés, a használhatóság, valamint az eszköz észlelt megbízhatósága. A hallgatók tehát nagyobb valószínűséggel építik be a ChatGPT-t a tanulási folyamataikba, ha azt valóban hasznos eszköznek érzik: olyannak, amely segít megérteni az összetett fogalmakat, támogatja a feladatok elkészítését, és hozzájárul a hatékonyabb tanuláshoz.
A hasznosság mellett a bizalom is kulcskérdés
A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy a generatív mesterséges intelligencia felsőoktatási alkalmazásában továbbra is meghatározó kérdés a válaszok pontossága, az eszköz megbízhatósága és az akadémiai integritás. A hallgatók ChatGPT-vel kapcsolatos attitűdjét nemcsak az befolyásolja, hogy mennyire képes az eszköz támogatni őket a tanulásban, hanem az is, hogy mennyire tartják megbízhatónak, és hogyan látják annak felelős használati lehetőségeit az egyetemi környezetben.
A tanulmány újabb eredményekkel gazdagítja az oktatásban alkalmazott mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokat, és hasznos, bizonyítékokon alapuló szempontokat kínál az oktatók, a felsőoktatási intézmények és a döntéshozók számára. Az eredmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a generatív mesterséges intelligencia eszközei a jövőben felelősen, tudatosan és hatékonyan támogassák a felsőoktatásban zajló tanulást és oktatást.