A Bölcsészettudományi Kar (BTK) programjai

2017. október 13.

Helyszín: A épület 047.

10:00-10:45

Szabadulójáték a véleménybuborékból, avagy miért kell tudomány a tudás tárolásához? (mintaóra)
Játékos, élményközpontú beavatás a tudás kincseibe, szórakoztató múzeumok és közösségi térként hasznosuló könyvtárak. Miért van szükség napjainkban a tudás tárolásának forradalmára, és mit tanulhat egy levéltár az internetes mémek sikeréből? Sokan már a web megjelenése óta féltik az írás és olvasás sok évszázados kultúráját, sőt a közösségi oldalak elterjedése óta magát az információt, a hiteles tudást is temetik. Ahogy az olvasás is megújulhat az e-könyvek korszakában, úgy a hitelesség is helyreállítható. A véleménybuborékokba záródott, álhírek és tévhitek befolyása alá került tömegek képe riasztó, de az áltudományok ellen csak a tudománynak van esélye. A tudomány jelenlétének érzékeltetése, a tudás korszerű tárolása és elérhetővé tétele tudományos megközelítést és elkötelezett szakembereket igényel.

Előadó: Fodor János adjunktus, Könyvtár- és Információtudományi Intézet, Könyvtártudományi Tanszék

11:00-11:45

Bevándorlás, kivándorlás, elvándorlás Portugáliában
Az előadás történetiségében és főleg demográfiai mutatókon keresztül mutatja be a XIX–XX. századi Portugáliával kapcsolatos migrációs mozzanatokat, és utal a portugál nyelvű országok közötti belső mozgásokra. Választ kapunk arra a kérdésre, hogy Európa miniállamaiban (Andorrában, Luxemburgban) miért kerülnek egyre inkább többségbe a portugálok, megtudhatjuk, hogyan kapnak európai diplomát a brazil fogorvosok, miközben az is kiderül, hogy vannak-e cirill betűs plakátok Lisszabonban, és hová kerül a legtöbb brazil labdarúgó?

Előadó: Rákóczi István hab. egyetemi docens, Romanisztikai Intézet, Portugál Nyelvi és Irodalmi Tanszék

13:00-13:45

Legendás hősök a koreai történelemben
A Koreai-félsziget nem csupán politikailag megosztott: a félsziget déli és északi részén eltérően értelmezik az elmúlt évezredek közös történelmét. Sok esetben másként látják a térség hajdan jelentékeny személyiségeit is. Ugyanakkor vannak olyan legendás hősök (például a Tang Birodalom támadását visszaverő Ülcsi Mundok tábornok, a XI. századbeli kitaj betörés ellen küzdő Kang Kam Csan tábornok vagy pedig a XVI. századi japán invázió idején kitünt Li Szun Sin admirális), akik összekötik Szöult Phenjannal: mindkét helyen egyaránt tisztelik őket. Csoma Mózes csaknem tíz éve kutatja a fenti kérdéskört, és jelenleg is egy olyan monográfián dolgozik, amely a két koreai állam történelemszemléletének összevetésével mutatja be a félsziget történelmét. Előadását a megosztott félsziget mindkét részéről származó példákkal illusztrálja. 

Előadó: Csoma Mózes hab. egyetemi docens, Távol-keleti Intézet, Koreai Tanszék