Képzés ELTE-n: BTK, angol nyelv és kultúra - digitális kultúra tanári képzés
Ország: Spanyolország
Város: Bilbao
Fogadóintézmény: University of Deusto
Ösztöndíj: Erasmus+ Részképzés
Balogh Dóra vagyok, tanárszakos hallgató, és nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy tanulmányaim során már több Erasmus-programon is részt vehettem. Két éve Csehországban töltöttem egy hetet, tavaly ősszel fél évet Portugáliában tanultam, az idei tavaszt pedig Spanyolországban tölthettem. Ez utóbbi félév különösen meghatározó élmény volt számomra, és az alábbiakban erről szeretnék mesélni.
Az Erasmus-kalandom február 2-án kezdődött. Reggel először repültem Valenciába, majd onnan tovább Bilbaóba. Mivel akkor nem közlekedett közvetlen járat a két város között, fáradtan érkeztem meg, és az estét a beköltözéssel töltöttem. A lakást az Uniplace nevű oldalon találtam, és három másik Erasmus-diákkal éltem együtt. Mindenkinek külön szobája volt, de a konyhát és a fürdőt közösen használtuk, ami lehetőséget adott arra, hogy kicsit jobban megismerjük egymást.
Másnap reggel elkezdődött az egyetemi élet felfedezése. Bár a tanítás hivatalosan csak egy héttel később indult, az első hét során bemutatták az egyetemet, körbevezettek a városban, és volt időnk elintézni a szükséges papírokat.
Ez a bevezető hét tökéletes lehetőség volt arra, hogy megismerkedjek a spanyol kultúrával, a helyi környezettel, és felkészüljek a tanulmányi félévre.
Az egyetemi élet kint kezdetben kissé nehéznek bizonyult, hiszen erős elvárásokkal és sok feladattal kellett szembenéznem, mégis minden percét élveztem. Tanárszakos hallgatóként különösen hasznosnak találtam az élményt, hiszen segített a szakmai tudásom, a nyelvi készségeim és a nemzetközi látásmódom fejlesztésében, ami hosszú távon nagy segítség lesz a pedagógusi pályámon. Mivel tanárszakos hallgató vagyok, több karhoz is tartozom: az IK-hoz az informatika, a PPK-hoz a pedagógia, a BTK-hoz pedig az angol tantárgyak miatt. Erasmusra a BTK-n keresztül jelentkeztem, így kint az óráim főként az angol nyelvhez kapcsolódtak. Mivel itthon is teljes mértékben angol nyelven zajlanak ezek az órák, számomra nem okozott nehézséget, és egyáltalán nem volt szokatlan, hogy kint minden folyamat angol nyelven zajlott. Ezen felül lehetőségem nyílt egy spanyol nyelvkurzus felvételére is, ahol az órán kizárólag Erasmus-diákok vettek részt.
Ez a kurzus nemcsak a nyelvtudásom fejlesztésére volt kiváló, hanem remek alkalom volt arra is, hogy más Erasmus-diákokkal ismerkedjek meg, és új barátokra tegyek szert.
A tanulás mellett rengeteg más élményre is lehetőségem nyílt. Több szervezet foglalkozik az Erasmus-diákokkal, így számos programon vehettem részt: rövid, egy napos kirándulásokon, többnapos utazásokon, múzeumlátogatásokon, főzőórákon, gálavacsorákon, és persze bulikon, ahol a helyi és nemzetközi diákokkal ismerkedhettem. Felfedezhettem olyan helyeket is, amelyek a turisták körében kevésbé ismertek, és amelyekről valószínűleg a külföldi tanulásom nélkül soha nem hallottam volna. Rengeteg barátot szereztem, akikkel azóta is tartom a kapcsolatot, és velük számos csodálatos élményt élhettem át. Ezen kívül a családomnak is volt lehetősége meglátogatni engem, ami külön örömet jelentett. Szerencsére a családom végig támogatott, amennyire csak tudott, és számomra nagyon sokat jelentett, hogy megoszthattam velük az itteni életemet.
Mivel ez már a második, hosszabb Erasmus-mobilitásom volt, az elején azt hittem, tudom, mire számítsak, de tévedtem. Minden Erasmus-élmény más, és hálás vagyok, hogy lehetőségem volt többet is megtapasztalni. Míg Portugáliában a fővárosban, Lisszabonban éltem, addig Spanyolországban egy sokkal kisebb városban töltöttem a félévet. Az egyetemek is másképp működtek, míg az egyik helyen lazábbnak éreztem a környezetet, a másik helyen meglepően sokat kellett tanulnom. Őszi félévemben inkább a környező országokat fedeztem fel, és még Marokkóba is eljutottam, ami különleges élmény volt. Ezzel szemben a tavaszi félévem alatt Spanyolországot jártam be, és hihetetlenül sok városba volt lehetőségem eljutni. A két Erasmus-élményt teljesen másként éltem meg, és megtanultam, hogy nincs két ugyanolyan Erasmus-történet.
Mindkét félév során olyan barátokat szereztem, akik azóta is az életem részei, és olyan élményekben volt részem, amiket soha nem felejtek el.
Különleges helyzetekbe kerültem: aludtam kormányablak előtt, tevegeltem egy sivatagban, kipróbáltam a szörfözést, buliztam Ibizán – és még sorolhatnám az összes olyan különleges élményt, amit csak az Erasmusnak köszönhetek. Az Erasmus nemcsak a szakmai fejlődésemet és a nyelvtudásomat, hanem a személyiségemet is formálta.
Rengeteg mindent tapasztaltam és tanultam, és hálás vagyok, hogy ilyen életre szóló lehetőségben lehetett részem. Bár az eleje mindkét félévnek nehéz volt, és mindkettőnél féltem felszállni a repülőre, ami kivitt, boldog vagyok, hogy megtettem, és semmit sem csinálnék másként.
Ha valaki gondolkodik rajta, de bizonytalan vagy fél belevágni, azt tudom mondani: mindenhonnan van repülő, ami hazavisz. A lehetőség nem mindig adódik, ezért ha egyszer van, érdemes élni vele.