Videógaléria első-második-harmadik pozíció

A hagyományos kemoterápiák egyik legnagyobb kihívása, hogy nem kizárólag a tumorsejteket támadják, így súlyos mellékhatásokat okozhatnak. Az ELTE Kémiai Intézetében működő HUN-REN-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport olyan gyógyszerjelöltekkel foglalkozik, amelyek képesek a hatóanyagot szelektíven a daganatsejtekbe juttatni, miközben megkímélik az egészséges szöveteket. A legnagyobb érdeklődés most a LiPyDau nevű gyógyszerjelöltet övezi, amely az állatkísérletekben több daganattípusnál is jelentős tumorméret-csökkenést, sőt, egyes esetekben teljes visszafejlődést eredményezett. A fejlesztést Mező Gábor Miklós, a kutatócsoport vezetője mutatja be.

Szakmai konferenciával indította el Fenntarthatósági Zászlóshajó Programját az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A kezdeményezés új korszakot nyit az egyetem életében: a fenntarthatóság az oktatás, a kutatás, az innováció, a campusok működése és a közösségépítés területein is meghatározó szerepet kap a jövőben.

A január 16-i Pedagógusképzési Nyílt Napon több mint 400 középiskolás látogatott el a Trefort‑kerti kampuszra, hogy a plenáris előadásokon, az oktatói kerekasztal-beszélgetésen, majd több mint 30 féle mintaórán és foglalkozáson megismerkedjen az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógusképzési kínálatával, az egyetemi órák hangulatával és színvonalával, a tanári hivatás sokszínű világával, illetve betekintést nyerjen az egyetemen zajló szakmai munkába és közösségi életbe.

Nemzetközi viszonylatban is páratlan fejlesztés valósult meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. A Kémiai Intézet részeként működő ELTE Kémia Okoslabor (SuperSmartLab) a legmodernebb digitális eszközökkel, mesterségesintelligencia-alkalmazásokkal és automatizált mérőrendszerekkel szolgálja ezentúl a vegyészképzést. Az új laboratóriumot december 2-án a sajtó jelenlétében avatta fel Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, Darázs Lénárd, az ELTE rektora, Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja, valamint Kacskovics Imre, az ELTE TTK dékánja.

Nyolc darab NVIDIA H200 GPU ketyeg abban a nagy teljesítményű, mesterséges intelligencia feladatokra optimalizált szerverben, amelyet a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium az ELTE Informatikai Igazgatóságával, valamint Informatikai Karával együttműködésben, az NKFI Alap támogatásával állított üzembe az egyetem szombathelyi kampuszán. A fejlesztést Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, Darázs Lénárd rektor és Palkó Gábor habilitált egyetemi docens, a projekt szakmai vezetője mutatták be.

Tudtad, hogy az Európai Felsőoktatási Térség minőségbiztosítási standardjai és irányelvei (ESG) a tanuláshoz és tanításhoz kapcsolódó minőségbiztosításról szólnak? ESG-hez köthető például a mesterséges intelligencia használata vagy a külföldi tapasztalatszerzés. Ez így túl bonyolult? Nézd meg a kisfilmünket és rögtön érthetőbb lesz!

Az ELTE részvételével létrejövő magyar konzorcium egyike lett annak a 13 új központnak, amely az MI-kutatást és -innovációt támogatja Európában. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etikai, jogi és technológiai oldalról is részt vesz a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekben, valamint olyan tudással és készségekkel vértezi fel a hallgatókat, kutatókat, iparági és közigazgatási szakembereket, amelyek lehetővé teszik az MI-ben rejlő lehetőségek maximális kihasználását. Minderről Darázs Lénárd, az ELTE rektora és Badinszky Áron, az egyetem Mesterséges Intelligencia Zászlóshajó Projektjének rektori biztosa beszélt interjúnkban.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem október 10-i interaktív pályaválasztó fesztiválján csaknem ötezer középiskolás, felvételire készülő diák ismerkedhetett meg az ország legnagyobb felsőoktatási intézményének képzési kínálatával, közösségi életével és tudományos műhelyeivel. A Trefort-kertben a jövő diákjai találkoztak a jövő technológiáival: az ELTE megmutatta, milyen a jövő egyeteme. Riportunkban Mádlné Szőnyi Judit általános rektorhelyettese, az AI-kerekasztal résztvevői közül pedig Németh Balázs, a Euro-profil Kft kereskedelmi igazgatója értékelték a rendezvényt.

Az ELTE gólyatáboraiban izgalmas nappali programok, vetélkedők, közösségépítés, esténként pedig fergeteges bulik és koncertek várták a gólyákat. Üdvözlünk titeket Egyetemünkön!

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem „Kérdezd a kutatót!” pályázata lehetőséget teremt arra, hogy a jövő nemzedéke találkozhasson az egyetem szaktekintélyeivel: a legjobb pályázók interjút készíthetnek az ELTE egyik kutatójával. Sorozatunk harmadik évadának új epizódjában Jedlicska Albert 4. osztályos tanuló az emberi kultúra történetéről, a különféle kultúrák jellegzetességeiről kérdezte Papp Richárdot, az ELTE Kulturális Antropológia Tanszékének docensét.

A csillagászat nagyon jó arra, hogy felkeltse a fiatalabbak érdeklődését a természettudományok iránt – mondta interjúnkban Kalup Csilla, aki 2025 márciusában felkerült a Forbes magazin „30 sikeres magyar 30 alatt” listájára. A fiatal kutató 2016-2022 között az ELTE-n végezte a fizika alap-, majd a csillagász mesterképzést. Jelenleg az ELTE Fizika Doktori Iskola hallgatója, emellett a HUN-REN Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos segédmunkatársa. Az elismerés kapcsán pályája kezdetéről, az első tudományos publikációjáról és fő kutatási területéről, a törpebolygókról beszélgettünk. Köszönjük a Svábhegyi Csillagvizsgálónak, hogy lehetőséget biztosított a forgatásra!

Június végén újabb öt évre szóló együttműködésben állapodtak meg az ELTE és a magyarországi Bosch csoport képviselői Palkovics László kormánybiztos részvételével. Az ELTE Informatikai Karán a Bosch támogatásával 2020-ban alapították meg Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszékét, a kutatóbázison és tudásközpontban az egyetemi oktatók a hallgatókkal, továbbá a cég szakembereivel együtt formálják a tudomány és az ipar közös jövőjét. Az együttműködés folytatása új távlatokat nyit a hazai MI-felsőoktatás és a gyakorlatban is alkalmazható, jövőformáló MI-fejlesztések területén. A stratégiai cél hosszú távon, hogy az intézmény Közép-Kelet-Európa legelismertebb alkalmazott mesterséges intelligencia iparitanszékévé váljon.

Idén 42 pályamű érkezett az ELTE Tudománypolitikai Iroda, illetve a Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatóság közös tudománykommunikációs versenyére. A díjátadó ünnepséget július 1-én tartották az ELTE Tanári Klubjában, ahol Teslár Ákos, a Tudománypolitikai Iroda vezetője tartott rövid előadást arról, hogyan segíthetik az antik retorika tanításai ma is a tudománykommunikációs anyagok készítését. Ezt követően a nyerteseknek Sziklai Péter tudományos rektorhelyettes adta át az okleveleket és az ajándékcsomagokat. Tudományos ismeretterjesztő cikk kategóriában Nyiri Márton Péter, a Biológia Doktori Iskola hallgatója szerezte meg az első helyet a nanoműanyagokról szóló írásával, a legjobb videót pedig Gereczi Botond Géza (ELTE TTK Ásványtani Tanszék) készítette a mobilakkumulátorok gyártásához használt anyagok bányászatát segítő kutatásairól.

A negyedik alkalommal megrendezett üzleti fesztiválon a piac és az oktatás döntéshozói, szakértői találkoztak a lágymányosi kampuszon, ahol a több ezer látogató 15 színpadon, standokon, előadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken ismerkedhetett meg az aktuális trendekkel, friss esettanulmányokkal és gyakorlati megoldásokkal. A Vissza a jövőbe! – Miért? Mire? Kinek? Hogyan tanítsunk? című pódiumbeszélgetésen a felsőoktatás iparági kapcsolatairól, a munkaerőpiac elvárásairól és a mesterséges intelligenciáról is beszélgetett Darázs Lénárd, az ELTE kinevezett rektora és Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora. A fesztiválon saját standdal képviseltette magát az ELTE Gazdaságtudományi Kar is.

2024 őszétől új raktárba költözött az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár gyűjteménye. A könyvek és folyóiratok mellett számos műtárgy, többek között az ELTE jogelődjének számító Nagyszombati Egyetem eredeti alapító okirata is új helyre került. A költöztetés folyamatáról és kihívásairól Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, az intézmény főigazgatója mesélt.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem május 9-i ünnepi közgyűlésén az Aula Magnában emlékeztek meg az Egyetem 1635-ös alapításáról. Az eseményt Borhy László rektor nyitotta meg, aki nyolc év után idén nyáron búcsúzik tisztségétől. A hagyományos Pázmány-napi szakmai előadást idén Raczky Pál régész tartotta, aki több mint 25 éve kutatja Polgár-Csőszhalom újkőkori lelőhelyét. A közgyűlésen felavatták az egyetem négy új díszdoktorát. Arató András társadalomtudós, Koen Lenaerts jogtudós, Francisco Beltrán Lloris ókortörténész és Lynn McAlpine neveléstudós hosszú időn át tartó együttműködésük révén kapták meg az ELTE legmagasabb tudományos elismerését. Az ünnepségen jelen voltak állami és diplomáciai vezetők, valamint több hazai és nemzetközi egyetem képviselői is.

A Lenovo Magyarország összesen 10 millió forint értékben segíti a befejezés előtt álló SuperSmartLab megvalósulását az ELTE Kémiai Intézetben. A felajánlott 150 eszköz a jövő szakembereinek és tudósainak magas szintű képzését, a 21. század kihívásainak megfelelő kompetenciák elsajátítását támogatja. A gépeket ünnepélyes keretek között adta át az ELTE Természettudományi Karon Lukács Anita, a Lenovo Magyarország ügyvezető igazgatója, az eseményen az egyetemet Scheuer Gyula kancellár, Kacskovics Imre, az ELTE TTK dékánja, Szalai István és Tarczay György, a Kémiai Intézet igazgatója és igazgatóhelyettese, valamint Ritter Dávid informatikai igazgató képviselte.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem „Kérdezd a kutatót!” pályázata lehetőséget teremt arra, hogy a jövő nemzedéke találkozhasson az egyetem szaktekintélyeivel: a legjobb pályázók interjút készíthetnek az ELTE egyik kutatójával. Sorozatunk harmadik évadának új epizódjában Herrmann Péter 4. osztályos tanuló az ókori egyiptomiak hitvilágáról, életmódjáról és harcmodoráról kérdezte Jasper Katát, az ELTE Egyiptológiai Tanszék adjunktusát. A videó az ELTE Tudománypolitikai Iroda projektjeként készült.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem „Kérdezd a kutatót!” pályázata lehetőséget teremt arra, hogy a jövő nemzedéke találkozhasson az egyetem szaktekintélyeivel: a legjobb pályázók interjút készíthetnek az ELTE egyik kutatójával. Sorozatunk harmadik évadának új epizódjában Fazekas Csenge 6. osztályos tanuló a sejtek felépítéséről, betegségeiről és az emberi DNS-ről kérdezte Lőrincz Pétert, az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék adjunktusát, az MTA–ELTE Vezikuláris Transzport Lendület Kutatócsoport vezetőjét. A videó az ELTE Tudománypolitikai Iroda projektjeként készült.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem „Kérdezd a kutatót!” pályázata lehetőséget teremt arra, hogy a jövő nemzedéke találkozhasson az egyetem szaktekintélyeivel: a legjobb pályázók interjút készíthetnek az ELTE egyik kutatójával. Sorozatunk harmadik évadának új epizódjában Rákóczy-Kiss Emma 5. osztályos tanuló a történelem első hangszeréről, első zenéjéről és a világ első zenei sztárjairól is kérdezte Bodnár Gábor egyetemi tanárt, az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézet igazgatóját. A videó az ELTE Tudománypolitikai Iroda projektjeként készült.

Az ELTE 2025. március 5-én hagyományteremtő szándékkal EKÖP Nyílt Napot rendezett a szakkollégiumi hálózat bevonásával az ELTE Eötvös József Collegiumban és az ELTE Bibó István Szakkollégiumban, amelyen az EKÖP és az EKÖP-KDP ösztöndíjasok tudománynépszerűsítő előadásokon és liftbeszédekben mutatták be kutatási területüket a nagyszámú érdeklődőnek.

Az ELTE „Kérdezd a kutatót!” pályázata lehetőséget teremt arra, hogy a jövő nemzedéke találkozhasson az egyetem szaktekintélyeivel: a legjobb pályázók interjút készíthetnek az ELTE egyik kutatójával. Sorozatunk harmadik évadának új epizódjában Szedlák Patrícia 3. osztályos tanuló a csillagokról kérdezte Petrovay Kristófot, az ELTE Csillagászati Tanszék egyetemi tanárát, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát.

Az Educatión idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem standja volt az egyik leglátogatottabb helyszín. A középiskolások többsége már konkrét tervekkel érkezett hozzánk, így leginkább a megcélzott szakkal kapcsolatos speciális tudnivalókról, illetve a nemzetközi ösztöndíjakról és a kollégiumokról tettek fel kérdéseket. Az érdeklődők többsége 11-12. évfolyamos diák, de évről évre nő azoknak a száma, akik már a középiskola első éveiben tudatosan keresik a számukra legmegfelelőbb egyetemet vagy képzési formát.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2024-ben is elismerte azon sportoló hallgatóit és alumnusait, akik az olimpiai, paralimpiai és egyetemi versenyeken kiemelkedő eredményeket értek el. A díjazottakat Borhy László rektor és Scheuer Gyula kancellár méltatták. Az ünnepi eseményen Pap Bianka paralimpikon úszó szimbolikusan átadta az ELTE Sport Arca címet Halász Bence olimpikon kalapácsvetőnek. Interjúnkban Borhy Lászlót, Pap Biankát és Halász Bencét élsportról és az egyetemi tanulmányokról is kérdeztük.

A Magyar Tudomány Ünnepe ELTE-s zárórendezvényén az Egyetemi Könyvtár és Levéltárban adták át az ELTE Ígéretes Kutatója elismeréseket, emellett az intézmény három vezető kutatója, Németh Renáta (TÁTK), Magyarics Tamás (BTK) és Szőnyi Judit (TTK) egy-egy tudományos előadásban fejtette ki gondolatait olyan globális társadalmi kérdésekről, mint az adatbányászat és analitika, az átalakuló világhatalmi berendezkedés és a szélsőséges időjárási-hidrológiai jelenségek. A tudomány nem ismer határokat – hangsúlyozta interjúnkban Borhy László akadémikus, az ELTE rektora, aki szerint az elmúlt évtized digitális forradalma hatalmas változásokat hozott az oktatásban és a tudományos kutatások terén, a 390 éves ELTE pedig híres arról, hogy mindig lépést tartott a világ fejlődésével, most díjazott fiatal kutatói pedig karok, egyetemek és tudományterületek együttműködésével érnek el kiemelkedő eredményeket.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem „Kérdezd a kutatót!” pályázata keretében az ELTE tudósai válaszolják meg a gyerekek által beküldött legjobb kérdéseket. Ebben a filmben az állatvilágról kapott legkreatívabb kérdéseket gyűjtöttük össze és válaszoltuk meg Miklósi Ádám, az ELTE Etológiai Tanszék egyetemi tanára segítségével. A videó az ELTE Tudománypolitikai Iroda és az ELTE Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatóság együttműködésében készült.

Tizenkettedik alkalommal rendezte meg interaktív pályaválasztó fesztiválját az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Az október 11-i nyílt napon tudományos előadások, mintaórák, látványos kísérletek és workshopok, valamint az ELTE Next közösség meglepetései várták a felvételire készülőket a Trefort-kerti kampuszon.

Folytatódik az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2024 áprilisában indult tudományos-ismeretterjesztő sorozata, mely a mesterséges intelligencia témakörét járja körül. Miért fontos az átláthatóság, az emberi felügyelet és a diszkriminációmentesség az AI fejlesztésben? Miért kell ügyelni az adatok tisztaságára? Mi a deepfake és mit lehet tenni ellene? Hogyan befolyásolja a technológia a kreatív ipart és a szerzői jogokat? Mik azok mesterséges intelligencia sandboxok? A sorozat negyedik részében ezúttal Badinszky Áron jogász, az ELTE munkatársa, az MI jogi szabályozásának szakértője osztja meg gondolatait.

Balaton és napsütés, sportversenyek, vetélkedők és közösségépítés, koncertekkel és hajnalig tartó bulikkal megkoronázva - erről szólt az ELTE 2024-es zánkai gólyatábora, ahol több kar hallgatói szerezhették meg első és életre szóló egyetemi élményeiket.

A Book of Your Life (BoYL) projekt célja az ELTE-re érkező nemzetközi hallgatók kulturális inklúziójának elősegítése, a hazai és nemzetközi hallgatók közötti elfogadás és tolerancia ösztönzése, valamint a hallgatói közösség igényei alapján az Egyetemi Könyvtár és Levéltár szolgáltatásainak fejlesztése. Az egyedülálló programról Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója; Knyihár Eszter, a Rektori Kabinet Nemzetközi Stratégiai Iroda vezetője és Laura Alzmeter, az International Student Advisory Committee elnöke nyilatkozott. A projekt a European Cultural Foundation és partnerei (Fondazione Cariplo, Scottish Library and Information Council, valamint az Arts Council England) támogatásával 2024. január 1. és 2024. szeptember 30. között valósult meg, a Europe Challenge 2024 keretében.

Szeptember 6-án a Szenátus ünnepi ülésével megkezdődött az Eötvös Loránd Tudományegyetem 390. tanéve. Az évnyitón készült interjúnkban a második ciklusának utolsó évét megkezdő Borhy László rektor mérleget vont az elmúlt évekről, kiemelte az egyetem nemzetközi rangsorokban, tudományos utánpótlás-nevelésben elért eredményeit, szélesedő oktatási, kutatási és iparági együttműködéseit, a külföldi hallgatók arányának emelkedését, méltatta az idén elismerésekben részesült munkatársak teljesítményét, és kitért arra is, hogy ebben az évben 12 olimpikon és 2 paralimpikon öregbíti az egyetem hírnevét Párizsban. A célkitűzéseinket sikerült elérni, és évről évre magasabbra építjük ezt a hatalmas univerzumot, amelyet Eötvös Loránd Tudományegyetemnek nevezünk – fogalmazott Borhy László.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem fontosnak tartja az esélyegyenlőség biztosítását a felsőoktatásba való bejutásban, ezért az ELTE Next program részeként, a Magyar Vöröskereszttel együttműködve 2024 őszén 500-500 darab négyzethálós és vonalas jegyzetfüzettel, valamint egyéb tanszerekkel támogatja a szociálisan nehéz helyzetben lévő középiskolás fiatalok iskolakezdését. Az adományok ünnepélyes átadására 2024. szeptember 5-én került sor. Az eseményen Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese és Horváth Péter Zsolt, a Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá, és hangsúlyozták az összefogás fontosságát, amely a diákok egészségfejlesztésére és önkéntességre is kiterjed a jövőben.

Töretlen az ELTE népszerűsége: az idei felvételi eljárás során 11.960 jelentkezőt vettünk fel képzéseinkre. Alapszakra 7.180, mesterszakra 3.345, osztatlan szakra 1.304, felsőoktatási szakképzésre 131 fő került be az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Közülük 9.241-en nappali, 2.567-en levelező és 152-en esti munkarendben kezdik meg tanulmányaikat, 84%-uk (10.019 fő) állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhat.

Eredményes évet zárt a Hungarian Startup University Program az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Rekordszámú, közel 290 hallgató vett részt a program idei évadában. Az ELTE HSUP háttércsapata személyre szabott mentorálást és a startup-világból érkező előadókkal szervezett szakmai programokat kínált az érdeklődő hallgatóknak a tanév során, valamint általános készségfejlesztő, például az időmenedzsmentet, a stresszkezelést és a csapatvezetést támogató workshopok is várták őket. Interjúnkban az idei évről Szöllősi Szilvia intézményi HSUP-koordinátor, az ELTE Egyetemi Stratégiai Iroda vezetője és Gajdos Marcell hallgató nyilatkozik.

Folytatódik az ELTE áprilisban indult tudományos-ismeretterjesztő sorozata, amely a mesterséges intelligencia témakörét járja körül. Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet jogilag szabályozni a mesterséges intelligenciát? Ki a felelős, amikor a mesterséges intelligencia önálló döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? A sorozat harmadik részében az MI jogi aspektusairól beszélgettünk Darázs Lénárddal, az ELTE általános rektorhelyettesével.

Az EFOTT kiváló lehetőség arra, hogy az egyetemek közti kapcsolatok ne csak vezetők és projektek szintjén, hanem a hallgatói szinten is erősödjenek – mondta el a fesztiválon Darázs Lénárd, az ELTE általános ügyekért felelős rektorhelyettese. Scheuer Gyula kancellár szerint az egyetemi rendezvények, gólyatáborok és az EFOTT is kiváló terepe a közösségépítésnek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig több évtizede részt vesz a rendezvényen és ezt a hagyományt a jövőben is folytatni kívánja, akár (újra) a fesztivál házigazdájának szerepében.

Folytatódik az Eötvös Loránd Tudományegyetem áprilisban indult tudományos-ismeretterjesztő sorozata, mely a mesterséges intelligencia témakörét járja körül. Fenntartható-e a mesterséges intelligencia? Lesz-e valaha alapvető közszolgáltatás? Hogyan kapcsolódik össze az AI a hálózatkutatással? Jól járnak-e a felhasználók, ha pár nagy cég kezében összpontosul a technológia fejlesztése? A sorozat második részében ezekről a témákról beszélgettünk Gulyás Lászlóval, az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszék docensével.

Az ELTE Szenátusának ünnepi közgyűlésén felavatták az egyetem új díszdoktorait, Jeremy Webber alkotmányjogászt, Kristie Long Foley közegészségügyi kutatót, Svend Hansen őskorkutatót, Bernhard Eitel geoarchelógust és Ivics Zoltán biológust. Interjúnkban motivációikról beszélnek és a jövő tudósainak üzennek, Borhy László rektor pedig azt is elárulja, hogy a közgyűlési protokollt megtörve hogyan tért vissza az egyetemre Eötvös Loránd szelleme. A kiemelkedő teljesítményt felmutató oktatók Pázmány-napi szakmai előadását idén Király Miklós egyetemi tanár, az ELTE ÁJK Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék vezetője tartotta, aki úgy fogalmazott: a jogászi munkának nemcsak tárgya, hanem eszköze is a mesterséges intelligencia.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem „Kérdezd a kutatót!” pályázata legjobbjainak lehetőséget ad arra, hogy interjút készíthessenek az ELTE egyik tudósával. Sorozatunk második évadának új epizódjában Kiss Lelle Sára 4. osztályos tanuló kérdezte Miklósi Ádámot, az ELTE Etológiai Tanszék egyetemi tanárát az állatvilág érdekességeiről. A videó az ELTE Tudománypolitikai Iroda és az ELTE Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatóság együttműködésében készült.

Új ismeretterjesztő sorozatunkban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen zajló legfrissebb és legizgalmasabb tudományos eredményeket, valamint a mögöttük álló kutatókat mutatjuk be. A 2024-es tavaszi félév a mesterséges intelligencia köré épül. A következő három hónapban ennek a rohamosan fejlődő technológiának a legfontosabb kérdéseit járjuk körbe. Mi az a mesterséges intelligencia és hogyan működik? Hogyan lehet kutatni? Hogyan találkozhatnak a hallgatók a mesterséges intelligenciával az ELTE-n? Mi lesz ennek a technológiának a jövője? A sorozat első részében ezekről a témákról beszélgettünk Csabai István akadémikussal, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanárával.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem „Kérdezd a kutatót!” pályázata legjobbjainak lehetőséget ad arra, hogy interjút készíthessenek az ELTE egyik tudósával. Sorozatunk második évadának új epizódjában Varró István 3. osztályos tanuló kérdezte Harangi Szabolcsot, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék egyetemi tanárát a vulkánok keletkezéséről, működéséről és a Föld legpusztítóbb vulkánkitöréseiről.

A felsőoktatás világában az ELTE hazai és nemzetközi szinten is ismert intézmény, azonban ahhoz, hogy versenyben maradjon, megfelelő infrastruktúrára is szükség van – mondta el az avatóünnepségen Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, az ELTE ÁJK egyetemi docense. Az elmúlt tíz évben közel 10 milliárd forintnyi energiahatékonysági beruházás valósult meg az egyetemen, ennek a csomagnak az utolsó eleme az ÁJK Kecskeméti utcai épületének 500 millió forintos megújítása – erről már Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja beszélt. Mint azt Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese elmondta, nagy öröm az egyetem számára, hogy a jogi kar központi épülete után a politológiai képzéseknek és néhány más egyetemi szervezeti egységnek otthont adó Kecskeméti utcai épület is megújulhatott.

Minden eddiginél nagyobb részvétel mellett zajlott a XV. Kárpát-medencei Egyetemek Kupája. Tizenöt sportág, 1900 résztvevő és három ELTE-s arany – dióhéjban ez a tizenötödik alkalommal megrendezett Kárpát-medencei Egyetemek Kupájának mérlege.

A Magyar Parasport Napja alkalmából az ELTE Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Iroda (SHÜTI) a Látássérültek Szabadidő Sportegyesületével (Láss) és a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubbal (BEAC) együttműködésben látássérültekkel közös biciklizésre hívta az ELTE polgárait a Trefort-kertbe.

Gerentsér László vívómesterről nevezték el a felújított Egyetemi Vívótermet és Vívómúzeumot, egyben Pap Jenő párbajtőröző világbajnokot kinevezték az ELTE fő vívómesterének. A névadó ünnepségen készült interjúnkban Hamar Imre rektorhelyettest, az Egyetemi Vívó Club elnökét és Horváth Jánost, az EVC ügyvezetőjét kérdeztük a magyar vívósport legendás helyszínéről.

A Hild József tervezte, csaknem 200 éves Rákóczi úti háztömb felújítása 2023 februárjában kezdődött el, az 1,2 milliárd forint saját forrásból átalakított épületben három szinten, négy előadóteremben és több mint 2500 négyzetméteren 700 új férőhely várja a hallgatókat. A munkáról és az új épületről Andor György projektvezető, az ELTE GTK Pénzügy és Számvitel Tanszék egyetemi tanára mesélt interjúnkban.

November végén a Bölcsészettudományi Kar, az Informatikai Kar és a Természettudományi Kar gólyái együtt ünnepelhették egyetemi éveik kezdetét a lágymányosi campus Gömb Aulájában, ahol bálkirályt és bálkirálynőt is választottak. A buli sztárfellépői Sterbinszky és MYNEA voltak.

A nemrég zárult EFOP-4.2.3-22 pályázat keretében az ELTE gyakorlóiskolái – kiegészülve a Győri Széchenyi István Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem egy-egy iskolájával – intézményenként nagyjából 500 millió forintot költhettek belső renovációra, osztálytermek, szaktantermek, tornatermek és vizesblokkok, irodahelyiségek és elektromos hálózatok felújítására, valamint számítógépek és digitális taneszközök beszerzésére. A támogatást az intézmények egyedileg, a helyi igényeknek megfelelően használhatták fel – mondta el Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja.

Az ELTE tudományünnepi zárórendezvényén három tapasztalt kutató tartott előadást szakterülete egy-egy izgalmas kérdéséről, és bemutatták az egyetem frissen díjazott ígéretes kutatóit is. Ők azok a tehetséges és sokat dolgozó fiatalok, akikre az ELTE a sikeres jövőjét alapozhatja – mondta az ünnepségen Sziklai Péter tudományos ügyekért felelős rektorhelyettes.

A Márton Áron Kollégium és Szakkollégium felújítása komoly mérföldkő az egyetem életében. Fontos, hogy a hallgatóink számára itt a jobb minőségű szálláshelyek mellett kulturális és szabadidős programokat is kínálhatunk, illetve a tudományos élet lehetőségei is kibővülnek konferenciákkal, tanfolyamokkal, továbbképzésekkel – mondta el Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja.

Tudásközösség, oktatási közösség, hallgatói közösség, sikerközösség, élményközösség, sport- és kulturális közösség, nemzetközi közösség, ezt mind megtapasztalhatják azok, akik sikeresen felvételiznek az ELTE-re – mondta Borhy László az Eötvös Loránd Tudományegyetem interaktív pályaválasztó fesztiválján. A rektor egyben bejelentette egy újabb közösség, az ELTE-re készülő középiskolásoknak szóló ELTE Next elindulását is. A mesterséges intelligencia okozta jogi, technológiai, társadalmi, gazdasági és oktatási kihívásokra a nagy tudományegyetemek tudnak hatékony válaszokat adni, az ELTE pedig széles oktatási és kutatási palettájával nagyban hozzá tud járulni ennek a felforgató technológiának a fejlődéséhez – erről már Darázs Lénárd általános ügyekért felelős rektorhelyettes beszélt az ELTEfeszten, amelynek ismeretterjesztő előadásai idén az AI hatásait vizsgálták a legkülönbözőbb tudományterületek szemszögéből.

A Szenátus ünnepi ülésén a zsúfolásig megtelt Aula Magnában az egyetem vezetői, munkatársai és hallgatói mellett megjelentek diplomaták, közéleti személyiségek, a hazai tudományos élet képviselői és más hazai egyetemek vezetői is. Borhy László rektor évértékelő beszéde után Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte a megjelenteket. A hagyományoknak megfelelően kitüntették az Egyetem legkiválóbb munkatársait. Az elismerések átadása után Diczkó Dalma, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke üdvözölte az elsőéveseket.

Az ELTE gólyatáboraiban közel 3000 új hallgatónk ismerkedhetett meg évfolyamtársaival, a felsőbb évesekkel és az egyetem szervezetével. Mind a zánkai (BGGYK, BTK, GTK, TáTK, TÓK), mind a fonyódligeti (IK, PPK) táborban izgalmas nappali programok, csapatépítő feladatok, esténként pedig fergeteges bulik és koncertek várták a gólyákat. Üdvözlünk benneteket Egyetemünkön!

Sok szeretettel gratulálunk mind a 12.225 felvett hallgatónknak, üdv az ELTE-n! A folytatáshoz minden fontos információt megtaláltok honlapunkon: https://www.elte.hu/felvettek

A Területi Innovációs Platform rendezvényén aláírták az ELTE és a tokiói székhelyű JASCO Corporation közötti megállapodást arról, hogy a cég a jövőben az egyetem kutatói által kifejlesztett BeStSel (Beta Structure Selection) módszert alkalmazza majd a gyógyszeripar igényeit kielégítő, nagy áteresztőképességű CD (cirkuláris dikroizmus) készülékek kiértékelő szoftverében. A rendezvényen az Eötvös Loránd Tudományegyetem már piacon levő, illetve még hasznosításra váró fejlesztéseit is bemutatkoztak, az ELTE rendkívül széles K+F+I portfóliójából a biológiai, biofizikai, anyagtudományi, adattudományi és társadalmi innovációkat ismerhette meg a közönség –mondta el Darázs Lénárd általános ügyekért felelős rektorhelyettes.

A Hungarian Startup University Program Magyarország első online, egységes, egyetemi startup képzése. Célja, hogy a hazai egyetemisták megismerjék az innováció világát, a startupok működését egy két féléves e-learning tárgy segítségével. Interjúnkban a programról és a 2023-as év nyertes hallgatói koncepcióiról Szöllősi Szilvia, az ELTE Egyetemi Stratégiai Iroda vezetője és Pap Henrik tréner nyilatkozott, Kelecsényi Sándor, az ELTE Informatikai Kar hallgatója pedig saját nyertes ötletükről árult el részleteket.

Az elmúlt egy évben az Eötvös Loránd Tudományegyetem tíz afrikai felsőoktatási intézménnyel írt alá együttműködési megállapodást, a Budapesten megrendezett első ELTE-Afrika Partnerségi Fórum pedig ennek megünneplése mellett arra is jó lehetőséget adott, hogy jobban megismerjük afrikai partnereinket – mondta interjúnkban Hamar Imre, az ELTE nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese. Az ELTE stratégiai célja, hogy jelen legyen az afrikai oktatási szektorban, hiszen például Nyugat-Afrika lakosságának 60 százaléka 25 év alatti fiatal, akik közül sokan szívesen folytatják tanulmányaikat európai egyetemeken.

Az ELTE TÓK kari napok keretében Böddi Zsófia pszichológus, a Tanító- és Óvóképző Kar egyetemi adjunktusa, kutyaterápiás foglalkozásvezető és Óvári Erika terápiáskutya-felvezető mutatták be a hallgatóknak, hogy a kutyák hogyan segíthetnek például mozgáskészségek vagy szorongó gyermekek esetében a szociális kompetenciák fejlesztésében az óvodai vagy iskolai foglalkozásokon. Interjúnkban a hallgatók is meséltek a bemutatón szerzett élményeikről.

Az ELTE Szenátusa az egyetem alapításának 388. évfordulóján, május 12-én tartotta ünnepi közgyűlését. A Pázmány-napi szakmai előadást Weiszburg Tamás, az ELTE TTK habilitált egyetemi docense tartotta, ezután az egyetem „doctor et professor honoris causa” címet adományozott Martin Ahrensnek és Peter-Tobias Stollnak, a Georg August Universität Göttingen professzorainak, Wilhelm Kühlmannak, a Heidelbergi Egyetem professor emeritusának, Gian Vittorio Caprarának, a La Sapienza Egyetem professzorának és Lovász László matematikusnak, az ELTE professzorának.

Az április 27-i ünnepélyes megnyitón az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetésén túl a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Magyar Kosárlabda Szövetség, valamint az OTP Csoport vezetősége köszöntötte az egybegyűlteket. A beruházás értéke meghaladta az 1 milliárd forintot, amelyhez az ELTE önrésze mellett több hazai intézmény is támogatást adott.

Az ELTE BTK, a Jász Múzeum és az Eötvös Loránd Kutatóhálózat régészei közel 2000 éve a földben pihenő orvos nyomaira bukkantak Jászberény közelében. A magyarországi leletegyüttes európai viszonylatban is egyedülálló, hasonló kidolgozottságú teljes orvosi felszerelést ebből a korból csak Pompejiben tártak eddig fel. Az április 25-én tartott sajtótájékoztatón Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója orvostörténeti szempontból méltatta a leletegyüttest, valamint Borhy László régész, az ELTE rektora is beszélt a lelet jelentőségéről az ELTE Régészettudományi Intézet kutatásai sorában.

Az ELTE Karrierközpont 2023-ban ismét megszervezte a Karriernapot, ahol a az érdeklődőket közel 50 szakmai kiállító fogadta, valamint lehetőség nyílt próbainterjúra, CV-tanácsadásra magyar és angol nyelven, továbbá sminkállomás és önéletrajz-fotózás is várta a látogatókat a helyszínen.

Az ELTE Tanító és Óvóképző Kar idén is megrendezte a Népek Meséi Egyetemi és Főiskolai Mesemondó Versenyt, melynek célja, hogy a hazai és a határon túli magyar intézményekből érkező pedagógusjelöltek továbbadják az örökül kapott népmesekincset az összegyűlt hallgatóságnak. A Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék országos mesemondó versenyének 13 éve alatt több mint 220 hallgató előadását láthatta a közönség.

Március végén adta át a Kirgiz Sarkot az ELTE BTK Török Filológiai Tanszékén Borhy László rektor és Talantbek Kushchubekov, a Kirgiz Köztársaság magyarországi nagykövete. A gyűjteményhez a Kirgiz Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma, valamint Kulturális, Tájékoztatási, Sport- és Ifjúságpolitikai Minisztériuma is hozzájárultak.

Ötszáz nappal a párizsi olimpiai játékok kezdete előtt stafétát szervezett a francia Európa-ügyi és Külügyminisztérium, ezzel elindítva a visszaszámlálást a 2024-es világversenyig. Az ünnepi időszak budapesti nyitóeseményén együttműködési megállapodást írt alá az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Francia Nagykövetséggel, melynek célja a 2024-es olimpiai játékok népszerűsítése, valamint a francia-magyar kapcsolatok ápolása. Emellett az ELTE új profilt igyekszik felépíteni magának a vízi sportok területén is, így az Evezős Szövetséggel szintén együttműködési megállapodást írt alá az eseményen.

Háromhetes edzőtábora alatt értük utol Pap Biankát, paralimpiai, világ- és hatszoros Európa-bajnok úszót, akit február 22-e, a Magyar Parasport Napja alkalmából arról is kérdeztünk, hogyan sikerül a versenysport mellett ELTE-s joghallgatóként is helytállnia. „Eleinte nagyon féltem ettől a kihívástól, de aztán kellemes meglepetésként ért, hogy az ELTE hányféle formában segíti, támogatja a tanulást és a sportot, legyen szó ösztöndíjakról, sporttámogatásokról vagy rugalmas tanrendről” – mondta el rövid interjúnkban, amelyben mindenkit arra bíztatott, hogy az egyetemi tanulmányok mellett bátran folytassa akár a versenysportot is, hiszen a szellemi és fizikai igénybevétel kitűnően kiegészíti egymást. Bianka – aki 2021-ben és 2022-ben is átvehette az év parasportolója díjat – bízik abban, hogy személyes példájával minél több hallgatótársát ösztönzi majd aktívabb életmódra.

Mit szeretnél tanulni az egyetemen és miért az ELTE-t választod? – erről kérdeztünk a felvételire készülő középiskolásokat az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon az ELTE standjánál, látogatóink cserébe a képzésekről, az új felvételi rendszerről és az egyetem pezsgő közösségi életéről faggatták a kiállításon dolgozó oktatókat és hallgatókat. Az egyetem 9 kara mellett a Kollégiumi Központ, a Tanárképző Központ és a Savaria Egyetemi Központ is képviseltette magát. Reméljük, hogy a továbbtanulás előtt álló diákoknak minden fontos információt át tudtunk adni – erről már Szűcs Annamária, az ELTE kommunikációs igazgatóhelyettese beszélt villáminterjúnkban.

Megkaptunk minden szükséges információt ahhoz, hogy február 15-ig megnyomjuk a gombot – mondta egy vendégünk az ELTE második Szülői Fórumán a lágymányosi campuson, ahol öt nagy előadásban jártuk körül a felvételi és a pályaválasztás legfontosabb kérdéseit, miközben a karok standjainál oktatóinkkal és hallgatóinkkal beszélgethettek az érdeklődők. Az előadásokon szó volt a felvételi eljárás változásairól, az ELTE nyújtotta hazai és nemzetközi lehetőségekről, az itt szerzett diploma értékéről is. A fórum a maga nemében újdonságnak számít, egy érdekes kísérlet arra, hogy a hallgatókon kívül a szülőket is közvetlenül megszólítsuk – fogalmazott a rendezvényen Báldy Péter, az ELTE Minőségügyi Iroda vezetője.

Mit tud kínálni az ELTE? Az egyetem minden tanév elején a Trefort-kertben rendezi meg pályaválasztási fesztiválját. A rendezvényen a karok idén is izgalmas programokkal adtak ízelítőt képzéseikből, a kertben elhelyezett sátraknál tájékozódni lehetett a nemzetközi, a kollégiumi, az esélyegyenlőségi és a sportolási lehetőségekről. A fesztivál betekintést nyújtott az ELTE-n folyó sokszínű oktatásba, emellett inspiráló módon felhívta a figyelmet aktuális kutatási témákra is – mondták el a megkérdezett középiskolások.

Borhy László rektora köszöntőjében beszélt az Egyetem legfrissebb tudományos és kutatástámogatási eredményeiről, majd Csabai István (TTK) „A tudományok felvértezése gépi intelligenciával” címmel tartott előadást a mesterséges intelligenciával való adatgyűjtés és adatkezelés lehetőségeiről. Orosz Éva (TáTK) a magyar egészségügy elmúlt évtizedeit vázolta fel „Diagnózis a magyar egészségügyről” címmel, végül Horn Ildikó (BTK) beszélt Báthory István megítélésének változásáról és aktualitásairól „Az ember a korona mögött” című előadásában. Átadták „Az ELTE ígéretes kutatója” elismeréseket is az egyetem fiatal kutatóinak. Idén harmadjára került sor a „Kinyitjuk a tudományt” – az ELTE ígéretes kutatója különdíj pályázat meghirdetésére, amelyre az „open science”, azaz a nyílt tudomány területein kiemelkedő eredményeket elért kollégák pályázhattak. A Tudományos Tanács oklevéllel jutalmazta és méltatta a 2022-es évben Lendület-pályázatot nyert kollégákat, az ELTE Egyetemi Kiválósági Alap (EKA) kutatócsoporti pályázatán nyertes kollégákat, Magyari Enikőt, az Élvonal – Kutatási Kiválósági Program ELTE-s nyertesét, valamint a 2022-es Joseph Cours-ösztöndíj díjazott doktoranduszait.

Egy év előkészítő munka után indult el az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és az ADRA Alapítvány közös iskolafejlesztési és módszertani projektje Kenyában, amelynek során a szakemberek öt helyi általános iskolával működtek együtt. A projektben iskolai módszertani fejlesztések, több mint 300 esetlegesen fogyatékossággal élő gyermek szűrővizsgálata, valamint tanároknak, szülőknek és gyermekeknek tartott workshopok szerepeltek. Az ELTE BGGYK emellett együttműködési megállapodást kötött a Kenyatta Egyetemmel (Nairobi), amelynek fő céljai egy hallgatói csereprogram illetve a helyi gyógypedagógiai-módszertani támogatás biztosítása lesz. Beszámolónkban Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója és Perlusz Andrea, a BGGYK dékánhelyettese, a projekt szakmai igazgatója beszéltek tapasztalataikról és a program lehetséges folytatásáról.

Az ELTE Biológiai Intézet, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, valamint az ELKH-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport munkatársai növényi és gombaanyagok vizsgálata során bukkantak a hatóanyagra, amely az első eredmények alapján erős antivirális hatással bír és hatékony lehet a SARS-CoV-2 okozta megbetegedés ellen is. Interjúnkban Kovács M. Gábor, az ELTE Biológiai Intézet munkatársa és Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója avat be a kutatási projektbe.

Az ELTE lehetőséget akar adni a következő nemzedék és az Egyetem kutatói közötti párbeszédre, ezért kiírta a „Kérdezd a kutatót!” pályázatot. A legjobb pályázók jutalma, hogy elkészíthetik az elképzelt interjút az ELTE egyik kutatójával. Ebben a videóban Reményi Zorka 5. osztályos tanuló tette fel kérdéseit Kubinyi Enikőnek, az Etológiai Tanszék tudományos főmunkatársának.

Idén a társadalmilag hasznos tudományos eredményekről szólt az ELTE Innovációs Napja, ahol átadták az egyetem díjait azoknak a kutatóknak és hallgatóknak, akik az elmúlt év során a leginnovatívabb szabadalmat nyújtották be vagy a legnagyobb gazdasági haszonnal kecsegtető kutatási eredményeket mutatták fel. Tudósításunkban megszólal még az Innovatív Hallgatói Ötletpályázat idei első helyezettje, Belegrai Dániel (ELTE TTK), illetve az Innovatív PhD kutatási téma pályázat társadalomtudományi különdíjasa, Zábó Virág (ELTE PPK). Az ELTE Innovatív Kutatója Díjat 2022-ben a Biokémiai Tanszék munkatársai, Kardos József és Molnár Tamás vehették át.

A 2022-es Kutatók Éjszakája számos olyan programot kínált, amelyekről sokan nem is gondolnák, hogy a tudományok világához kapcsolódnak. Ennek kiváló példái az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet balti táncháza, az Állam- és Jogtudományi Kar politikai döntéshozatalt modellező, a Star Wars-univerzumba helyezett interaktív játéka vagy a híres történelmi pereket színpadra állító Perjátszó Kör foglalkozása. Ami pedig az érdeklődő közönségnek tartalmas időtöltés, az a tudományos pályára igyekvő fiataloknak ötleteket és inspirációt adhat jövőbeli kutatási témáikhoz. A Kutatók Éjszakáján idén az ELTE Bölcsészettudományi, illetve Állam- és Jogtudományi Karára látogattunk el.

Csaknem kétszázötvenen vettek részt idén a hagyományos ELTE Dolgozói Egészség- és Sportnapján a Kőrösi Csoma Sándor Kollégiumban, ahol futball, teqball, pingpong, csocsó, kötélhúzás, darts, dartsfoci, íjászat, aerobik és jóga várta az egyetemi polgárokat. A vendégek emellett belekóstolhattak a virtuális valóságba, a Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Iroda (SHÜTI) jóvoltából pedig próbára tehették magukat vakon játszható játékokban és az iroda esélyegyenlőségi kvízében. A versenyeken messze a legtöbb dobogós helyezést az Informatikai Igazgatóság munkatársai szerezték meg.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2018-ban indította el „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” nevű programját. Az NNK szűrőbuszai e program keretében, illetve az ELTE dolgozói számára rendezett egészség- és sportnaphoz kapcsolódva jártak a lágymányosi campuson, ahol két nap alatt mintegy 200 ELTE-s dolgozó vehetett részt különböző ingyenes szűrővizsgálatokon. Interjúnkban Horváth Szandra Viktória, az ELTE Karrierközpont koordinátora arról beszélt, hogy a vizsgálatok barátságos hangulatban zajlottak és a résztvevők kimerítő tájékoztatást kaptak arról is, hogy az eredmények ismeretében mik lesznek majd a teendőik. Bízunk benne, hogy az ELTE és az NNK hosszútávú együttműködésével a szűrőbuszok az egyetem más campusaira is eljuthatnak a közeljövőben – tette hozzá Kassa Gabriella, a Dolgozói Egészség- és Sportnapot szervező ELTE Karrierközpont osztályvezetője.

Az idei tanévben Jászapáti Petra olimpiai bronzérmes gyorskorcsolyázó népszerűsíti az egyetemi sportot a hallgatók körében. A hétfői ünnepségen az ELTE köszöntötte a nyári Európai Egyetemi Játékokon érmet szerzett kick-bokszos sportolóit is. Az volt a célunk, hogy megünnepeljük ezeket a kiváló eredményeket és megmutassuk, hogy ELTE milyen tehetségekkel rendelkezik a versenysport területén – mondta a ceremónia után Szalay Krisztián, az egyetem sportügyekért felelős rektori biztosa. Jó érzés, hogy az egyetem a sportteljesítményt is elismeri, de idén, az olimpia utáni kissé lazább évben több energiát szeretnék a tanulmányaimba fektetni – fogalmazott interjúnkban Jászapáti Petra, akivel legközelebb az ELTE hagyományos futóversenyén, az 5vös5km-en találkozhatnak a hallgatók szeptember 20-án.

Szerdától rendezik meg Budapesten az Európai Régészek Szövetségének (European Association of Archaeologists - EAA) 28. éves találkozóját. Ebből az alkalomból a Múzeumkertben kerítés-kiállítás is nyílt, amely az 1876-os budapesti Ősrégészeti és Embertani Világkongresszust idézi meg. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora a kiállítás hétfői sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a VIII. Ősrégészeti és Embertani Világkongresszust 1876-ban Rómer Flóris kezdeményezésére és Pulszky Ferenc elnökletével, Trefort Ágoston megnyitójával rendezték meg Budapesten, ahova több száz európai régészt, tudóst és kutatót csábított az esemény.

Bár a biológia szakot Szegeden végeztem, ottani oktatóim – Kondorosi Éva, Duda Ernő, Tomasz Jenő – mind az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomáztak, így a munkámban jelen van az ELTE szellemisége – erről Karikó Katalin beszélt interjúnkban, miután átvette díszdoktori címét. Karikó Katalinnak nemcsak a kutatásai különlegesek, hanem a személyisége is, a vele való találkozás óriási impulzust adhat a jövő kutatóinak, közvetlenül pedig azoknak a hallgatóinknak, akiknek a szimpóziumon lehetőségük nyílt beszélgetni vele – tette hozzá Müller Viktor, a szimpóziumot szervező ELTE Természettudományi Kar dékánhelyettese.

Ismeretterjesztő előadásokkal, kvízjátékokkal és élőben kipróbálható természettudományos kísérletekkel vártuk azokat a fesztiválozókat, akik napközben ellátogattak az ELTE sátrába. Riportunkban szigorúan tudományos válaszokat adunk olyan kérdésekre is, mint hogy miért érdemes nemnewtoni folyadék helyett inkább egy kád ketchupba ugrani, illetve hogy ki adta az EFOTT legzúzósabb koncertjét.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár különleges programokkal várta az érdeklődőket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. A könyvtárpalotában délutántól egészen éjfélig fogadták a vendégeket. Koncertet adott az ELTE „Eötvös” Művészeti Együttes vonósnégyese, Ádám István gitárművész, valamint megnyitották az orvoslással kapcsolatos, 16. századi ritkaságokat bemutató tárlatot is. Bemutatták az első világtérképműnek számító Perczel-glóbuszt, amelyről Zentai László rektorhelyettes tartott előadást. A látogatók betekinthettek a műemlékraktár és restaurátor műhely kulisszái mögé, látogatható volt az Eötvös-kiállítás. A rendezvényről Csikós Márta kabinetvezetővel készítettünk interjút.

Húsz éve működik a lágymányosi campuson az ELTE Természetrajzi Múzeuma, az évforduló alkalmából az egyetem vezetői, illetve a múzeum korábbi és jelenlegi munkatársai gyűltek össze ünnepélyes megemlékezésre. „Az elmúlt két évtizedben gyűjteményeink új tárgyakkal gyarapodtak, működésünkben pedig fontos változás, hogy egyre több helyen – a Múzeumok Éjszakáján, a Kutatók Éjszakáján, a Múzeumok Majálisán, iskolai előadásokon – mutathatjuk be a nagyközönségnek a természettudományok szépségeit” – mondta el interjúnkban Harman-Tóth Erzsébet, a múzeum igazgatója.

Három napon át kattogtak a gépek és villogtak a vakuk az ELTE Arca 2022 kampány fotózásán, ahol egyetemünk hallgatói voltak a modellek. A képekkel rövidesen találkozhattok majd az ELTE honlapjain, kiadványaiban, Facebook és Instagram csatornáján, sőt, citylight posztereken és óriásplakátokon is.

Az ELTE tudósai egy 2015 óta zajló kutatás eredményeként az eddig forgalomban levő liposzómás készítményeknél két-három nagyságrenddel effektívebb hatóanyagot fejlesztettek ki, ami hatékonyan pusztítja el a tumorsejteket és jelentősen növeli a túlélés esélyét. „Az eljárásunk segítségével a hatóanyagokat szelektíven tudjunk a tumorsejtekbe juttatni. Ebben az esetben liposzómákat használunk a szelektivitás növelésére, amelyek a tumorban újonnan fejlődő erek falán keresztül jutnak el a tumorsejtekhez” – mondta el az ELTE Innovációs Sajtóklubjában Mező Gábor, a Természettudományi Kar Szerves Kémiai Tanszék kutatóprofesszora, az ELKH-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport vezetője.

A Bölcsész Napok igazi színfolt a hallgatóink életében, akik a Covid-korlátozásokkal sújtott időszak után nagyon várták már ezt a kerekasztal-beszélgetésekkel, kulturális eseményekkel és koncertekkel tarkított eseményt– mondta Horváth Rozália, az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzat elnökhelyettese. A rendezvény egyik fellépője, Antilope Kid (Linczényi Márk) az ELTE BTK-n folytatott rádiós újságírói tanulmányainak köszönhetően került bele a kulturális élet közepébe. Szép eredménnyel zártam az egyetemi éveimet, magas ösztöndíjat kaptam, a tanulmányi eredményeimen szerencsére nem látszott meg az életvitelem - emlékezett vissza a koncert előtt adott interjújában.

Hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a bőrgyógyászati gyakorlatban és miként tehetjük biztonságossá a digitális eszközöket gyermekeink számára? Az ELTE Innovációs Sajtóklub első eseményén két társadalmi innovációs projektet mutattak be a kutatók. Ulbert Attila, az ELTE IK volt kutatója, az Ericsson rendszermenedzsere az emdee.ai mobilalkalmazásról beszélt, amelynek segítségével otthoni körülmények között, mesterséges intelligencia támogatásával vizsgálhatók a különböző bőrelváltozások. Miklósi Ádám, az ELTE TTK Biológiai Intézet igazgatója és Liszkai-Peres Krisztina pszichológus, az ELTE kutatója a kisgyermekek és szüleik számára készült Alfi alkalmazást mutatták be. Az Alfi társas és szociális moduljával, készségfejlesztő játékaival gondoskodik arról, hogy a kütyüzés ne elválassza, hanem összekösse a szülőket a gyermekekkel.

Az ELTE Szenátusa május 6-i ünnepi közgyűlésén, a Pázmány-napon avatta fel új díszdoktorait. Interjúnkban Hunyadi György szociológus, a PPK alapító dékánja, Christoph Grabenwarter nemzetközi jogász, az osztrák Alkotmánybíróság elnöke, Evangelos Livieratos térképész, a Szaloniki Arisztotelész Egyetem professor emeritusa és Francisco Marco Simón ókortörténész, a Zaragozai Egyetem professor emeritusa beszéltek az ELTE-vel ápolt szakmai kapcsolatukról, és osztották meg gondolataikat a doctor et professor honoris causa cím kapcsán.

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és az ADRA Adventista Fejlesztési és Segély Alapítvány közös projektje a sajátos nevelési igényű kenyai gyerekek integrációját támogatja diagnosztikával, szűrőprogramokkal és segédeszközökkel, az iskolák pedagógusait módszertannal és tananyagfejlesztéssel, a szülőket és a helyi közösséget pedig a befogadást ösztönző, attitűdformáló oktatással. A bárczis szakemberek és kutatók helyi oktatáspolitikai vezetőkkel is konzultálnak, hogy a projekt lezárulta után is biztosított legyen a program további működése - mondta el interjúnkban Perlusz Andrea, a projekt szakmai vezetője, a BGGyK stratégiai és tudományos ügyekért felelős dékánhelyettese.

Születésének 109. évfordulóján hálózattudományi műhelykonferencián emlékeztek meg a Wolf-díjjal kitüntetett, valamint Kossuth- és Állami díjas matematikusról, Erdős Pálról. Az ELTE Nagytétényi úti Kollégiumában ezután emléktáblát avattak a tudós tiszteletére. A Digitális Jólét Program kezdeményezésére az egyetem Szenátusa támogatta, hogy a Nagytétényi úti kollégium Erdős Pál matematikus nevét vegye fel – mondta el Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese. Rényi Alfrédnak, Erdős Pálnak és olyan sztártudósoknak, mint Barabási Albert-László köszönhetjük a hálózatkutatás alapjait – mondta el az ünnepségen Gál András Levente. A Digitális Jólét Program szakmai vezetője reményét fejezte ki, hogy a kollégiumban az ELTE és más hazai felsőoktatási intézmények együttműködésének köszönhetően egy kiváló hálózattudományi szakmai műhely jön majd létre.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 2021 októberében tette közzé az Open Science-szel kapcsolatos állásfoglalását, amelyhez elsőként az Eötvös Loránd Tudományegyetem csatlakozott. Évek óta zajlik a nyílt tudomány paradigmájának átültetése az egyetem működésébe, a mai ceremónia ennek a folyamatnak egy jelképes pillanata – fogalmazott interjúnkban Sziklai Péter, az ELTE tudományos ügyekért felelős rektorhelyettese. Szabó István, az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese szerint az ELTE az egyik legjelentősebb magyar felsőoktatási intézmény, amelyre többi egyetem, az akadémiai és piaci szektor is figyel, ezért csatlakozása jelentős lökést adhat a nyílt tudománnyal kapcsolatos szemlélet elterjedésének hazánkban.

Az ELTE és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája közösen szállított adományokat az ukrán határ menti településre. Szalay Krisztiánt, az ELTE rektori biztosát és Murai Lászlót, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökét Herka István polgármester fogadta. Beregsurányba az Informatikai Kar, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ és a Bölcsészettudományi Kar adományai kerültek, a HÖOK és az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) szervezésében. A településre elsősorban tartós élelmiszert és higiéniai termékeket szállítottak. Herka István elmondta, hogy az adományok nagy részét helyben fel tudják használni, naponta több száz ukrajnai menekült érkezik hozzájuk.

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Ecseri úti épületének rekonstrukciója jelentős megtakarítást jelent az éves energiaköltségekben, emellett a hallgatók, oktatók és adminisztratív munkatársak számára is komfortnövekedést hoz – mondta el interjúnkban Papp Gabriella, a BGGyK dékánja. Scheuer Gyula kancellár szerint az Európai Unió és a kormány támogatásainak felhasználásával a következő EU-s költségvetési ciklusban folytatódhat az ELTE épületeinek energetikai korszerűsítése, ezen beruházások összértéke a tervek szerint elérheti a 20-30 milliárd forintot is.

A nemzetközi mércével is mérhető kiválóság elismerésére létrehozott ELTE-s támogatásokra 2022 márciusától lehet pályázni. Az Egyetemi Kiválósági Alap (EKA) célja a magas minőségű tudományos publikációk ösztönzése, az uniós kutatási forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése, kutatócsoportok létrehozásának segítése, illetve külföldi vendégoktatók meghívása az ELTE-re legalább hat hónapos időtartamra - mondta el interjúnkban Darázs Lénárd, az ELTE általános ügyekért felelős rektorhelyettese, az EKA Operatív Bizottságának elnöke. Az alap célja emellett magas presztízsű nemzetközi konferenciák szervezésének és nemzetközi mesterképzési programok indításának támogatása is. Kiemelt célunk, hogy lendületet adjunk innovációnak, az EKA forrásainak 20 százalékát kifejezetten innovációs támogatásokra fordítjuk – fejtette ki a rektorhelyettes.

Egyetemünk országos akciójában főleg tartós élelmiszereket, tisztálkodószereket és női higiénés termékeket várnak, illetve albérleti lehetőségeket is fel lehet ajánlani a menekültek, valamint a határon túli magyar hallgatók részére. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapesten az ELTE Quaestura épületében (1053 Budapest, Henszlmann Imre utca 1.) február 28-án 09:00 órától fogadja az adományokat. A gyűjtőpont hétköznaponként 09:00 és 17:00 óra között tart nyitva. Az Egyetem munkatársai az adományokat nyilvántartásba veszik, illetve gondoskodnak a felajánlások raktározásáról, őrzéséről, majd a szállítás megszervezéséről. Debrecenben, Szegeden és Pécsett az ELTE Márton Áron Szakkollégium tagkollégiumai koordinálják a gyűjtést.

Az egészségvédelem, a klímapolitika és a társadalmi egyenlőtlenségek területén azonosítottak kutatási célokat és együttműködési lehetőségeket a CHARM-EU egyetemi szövetség tagjai – mondta el a Torch-projekt konferenciája után Takó Ferenc. Interjúnkban a CHARM-EU projektmenedzsere felvázolta: 2022 végéig az első év tapasztalatai alapján megszülethet az intézmények közös K+F+I stratégiája, 2023-ban pedig elkezdődhet a konkrét kutatási projektek megvalósítása is.

Borhy László rektor és Bartus Dávid, a Bölcsészettudományi Kar dékánja a Rektori Kabinetben köszöntötték a pekingi téli olimpia bronzérmes gyorskorcsolyázóját. Interjúnkban Jászapáti Petra arról beszélt, hogy a felkészülés és a versenyek alatt az egyetem, az oktatók és hallgatótársai is minden támogatást megadtak tanulmányaihoz. A BTK germanisztika szakos hallgatója végül azt is elárulta, mivel szeretne foglalkozni, amikor befejezi profi sportolói karrierjét.

Simor Péter Dániel (Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Affektív Pszichológia Tanszék) lett „Az ELTE ígéretes kutatója” 2021-ben a Pszichológia és neveléstudomány területén. 15 éve foglalkoztatja az alvás, két éve pedig kutatócsoportot is alakított az alvás, az álmodás, valamint az alvó idegrendszer információ feldolgozó folyamatainak kísérleti vizsgálatára. Az általa vezetett alváslaborban a REM alvás mikrostruktúráját vizsgálják az alvásszabályozás tükrében, ennek keretében részletesen jellemzik a fázisos és tónusos szakaszok alatti neurofiziológiai folyamatokat. A labor másik kutatásában az alvásminőség és a nappali pszichózisszerű élmények időbeli együtt járását tanulmányozzák. Eredményeik alátámasztják a leromlott alvásminőség és pszichózisszerű tünetek összefüggését.

2022. február 15-én adták át a Márton Áron Kollégium és Szakkollégium kívül-belül felújított B épületét, amelyben 518 minőségi férőhely áll az ELTE-s hallgatók rendelkezésére. A projekt most lezárult első ütemében a B épület 5,1 milliárd forintból új gépészeti berendezéseket, nyílászárókat és hőszigetelést kapott, valamint korszerűsítették az elektromos és az informatikai hálózatot is. Az ELTE 2015 óta folyamatosan dolgozik a kollégiumi infrastruktúra javításán. Akkor még csak a férőhelyeink egyötöde tartozott a legmagasabb minőségi kategóriába, a mostani beruházás lezárultával ez az arány 75 százalékra emelkedik – fogalmazott interjúnkban Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja. A felújított épületben családbarát és akadálymentes szobák is várják a határainkon túlról érkező és magyarországi hallgatóinkat – mondta el Varga Réka, az ELTE Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) elnöke.

2021-ben Illés Gábor István (Állam- és Jogtudományi Kar, Politikatudományi Intézet) lett az ELTE ígéretes kutatója a társadalomtudomány területén. 2013-ban az ELTE-n politikatudományból szerzett doktori fokozatot, 2014 óta dolgozik az Állam- és Jogtudományi Karon. Az elmúlt években szerzőtársaival megkezdett kutatási programja a Max Weber-féle plebiszciter vezérdemokrácia elméletét alkalmazza a 2010 utáni magyarországi politikai változásokra. Az eredeti weberi elméletet a kutatási program nem pusztán alkalmazta, hanem aktualizálási céllal több kortárs elmélettel (például a populizmust nem ideológiaként, hanem történetmesélésként és politikai stílusként megragadó elképzelésekkel) ki is egészítette. A kutatás részletes eredményeit tartalmazó kötet 2020-ban jelent meg angol nyelven a Routledge kiadó gondozásában, a kismértékben bővített magyar változat pedig ugyanazon év végén az Osiris Kiadónál.

Aki egyszer ELTE-s volt, sosem felejti el! Új kampányfilmünkben saját hallgatóinkat kértük fel, hogy meséljenek arról, miért érdemes idén is az ELTE-t választani, ha életre szóló tudást, kapcsolatokat és élményeket szeretnétek. A felvételi időszakban is figyeljétek honlapunkat, kövessétek social média-csatornáinkat, hallgassátok podcastjeinket, és tudjatok meg mindent arról, hogy milyen érzés ELTE-snek lenni!

Nyelv- és irodalomtudomány kategóriában Deme Andrea (Bölcsészettudományi Kar, Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék) nyerte el 2021-ben „Az ELTE ígéretes kutatója” címet. 2015-ben védte meg doktori értekezését az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában az éneklésben megjelenő beszédhangok ejtési és észlelési sajátosságaiból. Az éneklést hazánkban először vizsgálta tudományos igénnyel a beszéd létrehozásával kontrasztban. Az elmúlt években tudományos érdeklődése kibővült, az éneklésben ejtett magánhangzó-megvalósulások után a beszédhangok, különösen a magánhangzók változatosságának általánosabb vonatkozásaival kezdett foglalkozni. Vizsgálatainak újdonsága, hogy az artikulációs mozgásokat és az akusztikai szerkezetet együttesen vizsgálja, sőt többféle módon számszerűsíti.

A 2017-ben indult projekt célja eredetileg egy molekuláris biomarker és diagnosztikai kutatásokra alkalmas laboratórium létrehozása volt, amely genetikai és sejtbiológiai vizsgálatokat végez. A konzorcium azonban a járványra reagálva kiegészítette az eredeti fejlesztési koncepciót, és a tervezett létesítményt alkalmassá tette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kutatásokra is.

A projektben az ELTE és az ELKH Természettudományi Kutatóközpont mellett a SERVIER Gyógyászati Vegytani Kutatóintézet Zrt. és a CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. vett részt. A labor a fiatal gyógyszerbiológusok képzésében is szerepet kap, miután 2018-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közös biotechnológia mesterszak indulhatott el.

A felvételizők főleg a kiváló oktatók, a széles körű nemzetközi lehetőségek, a világvárosi képzési helyszínek és a vibráló közösségi élet miatt szeretnének bekerülni az ELTE-re – derült ki az Educatio kiállításon készült riportunkból. Aki nálunk szeretne továbbtanulni, általában nagyon eltökélt, és elsődleges célként tűzte ki magának, hogy az ELTE-t választja – mondta el Nagymihály Levente, az Állam és Jogtudományi Kar hallgatói önkormányzatának elnöke. A kiállításon tartott előadásában Borhy László rektor az egyetem csaknem négyszáz éves történetét is felidézte, Szűcs Annamária kommunikációs igazgatóhelyettes pedig úgy fogalmazott: örülünk, hogy ismét ilyen sok az érdeklődő az ELTE standjánál, ahol az egyetem 9 kara mellett kollégiumaink, szombathelyi képzési helyszínünk és a Tanárképző Központ is képviselteti magát.

Az élettelen természettudomány területén Vesztergom Soma (Természettudományi Kar, Fizikai Kémiai Tanszék) lett 2021-ben az ELTE ígéretes kutatója. Érdeklődése az elektrokémia és annak kísérleti-instrumentációs kérdései köré összpontosul, de újabban sokat foglalkozik különböző elektrokémiai folyamatok elméleti modellezésével is. Még tudományos diákköri kutatómunkája első eredményeként megépített egy, a világon egyedülálló, kombinált elektrokémiai mérőrendszert, és megírta az azt vezérlő szoftvert. Egyetemi hallgatóként műszerfejlesztési eredményeivel két alkalommal is első díjat nyert. Doktoranduszként önálló műszerfejlesztési témába kezdett, amelynek elsődleges célja az elektrokémia kísérleti eszközeinek további fejlesztése volt. A doktori fokozat megszerzését (2014) követően a Berni Egyetem vendégkutatójaként a nemesfém egykristályok és ionos folyadékok határfelületének atomerő mikroszkópiás és (kapcsolt) elektrokémiai vizsgálatával, az ehhez szükséges mérőrendszer kialakításával, illetve a mérések szoftveres automatizálásával foglalkozott.

A jogtudomány területén 2021-ben Sulyok Katalin (Állam-és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Jogi Tanszék) munkáját értékelte az ELTE Tudományos Tanácsa. Kutatásai a természettudomány és a jogtudomány interdiszciplináris kérdéseire fókuszálnak. Doktori disszertációja az MTA Jogtudományi Intézet és a genfi Henry Wheaton Prize díját is megkapta, 2021-ben megjelent a Cambridge University Pressnél. Az utóbbi két évben az uniós környezetjog területén vizsgálta, hogy a természettudomány valószínűségekkel terhelt mivolta hogyan befolyásolja az Európai Unió Bírósága kauzalitási gyakorlatát a környezeti károkért való felelősség terén. Elemezte a nemzetközi klímaperek gyakorlatát, illetve nemzetközi felkérésre a természettudománynak a környezeti ítélkezésben betöltött szerepével foglalkozott.

Az ELTE stábja a Hungexpo HF11-es standján és online is várja az érdeklődő középiskolásokat, tanárokat és szülőket a háromnapos seregszemlén. Az Educatio Szakkiállítás azzal a céllal jött létre, hogy választ adjon a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre. Feladata összekapcsolni az egyes szereplőket, a hazai és külföldi felsőoktatási intézményeket, tankönyvkiadókat, nyelviskolákat, szakképző intézményeket a diákokkal, oktatókkal és szülőkkel. A többnapos seregszemlén tavaly már közel 200 kiállító és több mint 50 000 látogató vett részt, 50 felsőoktatási intézmény oktatói és hallgatói adták át a legfontosabb információkat a képzésekről, a szokásokról, kollégiumi elhelyezésről és akár a tanulmányokat követő jövőképről is.

Szászi Barnabás Imre (PPK Affektív Pszichológia Tanszék), a 2021-es „Kinyitjuk a tudományt” – Az ELTE ígéretes kutatója különdíj nyertese saját tudományos munkájában is követi a nyílt tudomány elveit, oktatja azokat témavezetettjeinek és más oktatóknak, a nyílt tudomány területén módszertani innovációkat fejleszt, végül pedig a tudományos eredményeket a tágabb közönség számára is elérhetővé teszi különböző fórumokon. Minden eddig megjelent tudományos publikációjához kapcsolódóan nyíltan hozzáférhetővé tette az empirikus munkák mögött álló adatbázist, az elemzési kódot és a tudományos eredmények megismételhetőségéhez szükséges egyéb adatokat. Megszervezte az ELTE-n az első Open Science Workshop-ot, amelynek keretében az ELTE kutatói és diákjai körében promotálta a nyílt tudomány alapelveit, és ehhez konkrét akciótervet nyújtott.

Kovács Péter (IK Numerikus Analízis Tanszék) lett 2021-ben az ELTE ígéretes kutatója az informatikában. Doktori disszertációja (2016) óta adaptív transzformációs módszerekkel, numerikus matematikával és ezek jelfeldolgozásbeli alkalmazásával foglalkozik. A jelmodellezés, mesterséges intelligencia/gépi tanulás, biológiai jelfeldolgozás, telekommunikáció, roncsolásmentes anyagvizsgálat témaköreiben publikál. Több nemzetközi és hazai kutatásban vett részt, a Tamperei Műszaki Egyetem Jelfeldolgozó Kutató Intézetében például epilepsziás rohamok EEG alapú detektálásán dolgozott, a linzi Johannes Kepler Egyetemen szintén biológiai jelfeldolgozási vizsgálatokat végzett, később egy nemzetközi csoporttal roncsolásmentes anyagvizsgálatok problémáinak megoldását kereste. Jelenleg a SZTAKI-n keresztül nyílt kerékszenzoros jelek feldolgozásában vesz részt.

2021-ben Illés Gábor István (ÁJK Politikatudományi Intézet) lett az ELTE ígéretes kutatója a társadalomtudomány területén. Az elmúlt években szerzőtársaival megkezdett kutatási programja a Max Weber-féle plebiszciter vezérdemokrácia elméletét alkalmazza a 2010 utáni magyarországi politikai változásokra. Az eredeti weberi elméletet a kutatási program nem pusztán alkalmazta, hanem aktualizálási céllal több kortárs elmélettel (például a populizmust nem ideológiaként, hanem történetmesélésként és politikai stílusként megragadó elképzelésekkel) ki is egészítette. A kutatás részletes eredményeit tartalmazó kötet 2020-ban jelent meg angol nyelven a Routledge kiadó gondozásában, a kismértékben bővített magyar változat pedig ugyanazon év végén az Osiris Kiadónál.

Nyelv- és irodalomtudomány kategóriában Deme Andrea (Bölcsészettudományi Kar, Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék) nyerte el 2021-ben „Az ELTE ígéretes kutatója” címet. 2015-ben védte meg doktori értekezését az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában az éneklésben megjelenő beszédhangok ejtési és észlelési sajátosságaiból. Az éneklést hazánkban először vizsgálta tudományos igénnyel a beszéd létrehozásával kontrasztban. Az elmúlt években tudományos érdeklődése kibővült, az éneklésben ejtett magánhangzó-megvalósulások után a beszédhangok, különösen a magánhangzók változatosságának általánosabb vonatkozásaival kezdett foglalkozni. Vizsgálatainak újdonsága, hogy az artikulációs mozgásokat és az akusztikai szerkezetet együttesen vizsgálja, sőt többféle módon számszerűsíti.

Az élettelen természettudomány területén Vesztergom Soma (Természettudományi Kar, Fizikai Kémiai Tanszék) lett 2021-ben az ELTE ígéretes kutatója. Még tudományos diákköri kutatómunkája első eredményeként megépített egy, a világon egyedülálló, kombinált elektrokémiai mérőrendszert, és megírta az azt vezérlő szoftvert. Egyetemi hallgatóként műszerfejlesztési eredményeivel két alkalommal is első díjat nyert. Doktoranduszként önálló műszerfejlesztési témába kezdett, amelynek elsődleges célja az elektrokémia kísérleti eszközeinek további fejlesztése volt. A doktori fokozat megszerzését (2014) követően a Berni Egyetem vendégkutatójaként a nemesfém egykristályok és ionos folyadékok határfelületének atomerő mikroszkópiás és (kapcsolt) elektrokémiai vizsgálatával, az ehhez szükséges mérőrendszer kialakításával, illetve a mérések szoftveres automatizálásával foglalkozott.

Simor Péter Dániel (Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Affektív Pszichológia Tanszék) lett „Az ELTE ígéretes kutatója” 2021-ben a Pszichológia és neveléstudomány területén. 15 éve foglalkoztatja az alvás, két éve pedig kutatócsoportot is alakított az alvás, az álmodás, valamint az alvó idegrendszer információ feldolgozó folyamatainak kísérleti vizsgálatára. Az általa vezetett alváslaborban a REM alvás mikrostruktúráját vizsgálják az alvásszabályozás tükrében, ennek keretében részletesen jellemzik a fázisos és tónusos szakaszok alatti neurofiziológiai folyamatokat. A labor másik kutatásában az alvásminőség és a nappali pszichózisszerű élmények időbeli együtt járását tanulmányozzák. Eredményeik alátámasztják a leromlott alvásminőség és pszichózisszerű tünetek összefüggését.

„Az ELTE ígéretes kutatója” a filozófia és történettudomány területén 2021-ben Takó Ferenc (Bölcsészettudományi Kar, Japán Tanszék) lett. Interdiszciplináris eszmetörténeti kutatásai a japán és a kínai, illetve az európai gondolkodástörténet találkozási pontjaira irányulnak, új megközelítésmódokat kínálva az interkulturális gondolkodástörténeti érintkezés mechanizmusainak értelmezésére. 2010 óta vizsgálja a kínai bölcselet európai recepciótörténetét a XVI. század vége és a XIX. század közötti időszakra koncentrálva a német nyelvű filozófiai irodalomban. Ezzel párhuzamosan, japanológiai kutatásai keretében a kínai bölcselet, illetve az európai filozófiai szemléletmódok japán recepciótörténetével foglalkozik. Doktori kutatásában azt vizsgálta, hogyan tükröződik a történelemszemlélet átalakulása Max Weber Kína-interpretációjában, és hogyan illeszkedik Kelet-képe az életmű egészébe.

A Tudományos Tanács idén 9 negyvenévesnél fiatalabb kutatónak ítélte oda a kitüntető címet, az élő természettudomány kategóriájában Lőrincz Péternek (Természettudományi Kar, Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék). Kutatásai fókuszában az endoszóma, autofagoszóma és lizoszóma érésben szerepet játszó faktorok azonosítása és karakterizálása áll. Felismerte, hogy az ecetmuslica lárvális nefrocita ideális modellsejtje ezeknek a folyamatoknak, és ennek segítségével alapvető sejtbiológiai felfedezésekhez jutott. 2020-tól saját csoportot vezet, amely az endolizoszómális rendszer működését tárja fel.

A jogtudomány területén 2021-ben Sulyok Katalin (Állam-és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Jogi Tanszék) munkáját értékelte az ELTE Tudományos Tanácsa. Kutatásai a természettudomány és a jogtudomány interdiszciplináris kérdéseire fókuszálnak. Doktori disszertációja az MTA Jogtudományi Intézet és a genfi Henry Wheaton Prize díját is megkapta, 2021-ben megjelent a Cambridge University Pressnél. Az utóbbi két évben az uniós környezetjog területén vizsgálta, hogy a természettudomány valószínűségekkel terhelt mivolta hogyan befolyásolja az Európai Unió Bírósága kauzalitási gyakorlatát a környezeti károkért való felelősség terén. Elemezte a nemzetközi klímaperek gyakorlatát, illetve nemzetközi felkérésre a természettudománynak a környezeti ítélkezésben betöltött szerepével foglalkozott.

Online pályázás, közösségi funkciók, digitális hallgatói igazolvány – csak néhány példa az Erasmus+ alkalmazás kínálta lehetőségek közül! A 23 európai nyelven elérhető alkalmazás az ötlettől a pályázáson át az ösztöndíjas időszak végéig segíti a hallgatókat, az egyetemek számára pedig lehetővé teszi, hogy olyan információkat is közzétegyenek, amelyeket kizárólag az adott intézménybe érkező, illetve onnan külföldre induló erasmusos hallgatók láthatnak – mondta el Hermándy-Berencz Judit, az ELTE Oktatási Igazgatóságának projektkoordinátora. Az alkalmazás új változatát nemzetközi együttműködés keretében fejlesztette ki az ELTE által vezetett konzorcium, a munkában részt vettek a Bölcsészettudományi Kar hallgatói önkormányzatának nyelvszakos önkéntesei is.

A 350 millió forintos beruházással kialakított létesítményben heti 10 ezer vizsgát lehet lebonyolítani a kor elvárásaihoz méltó digitális eszközökkel, megfelelően kontrollált körülmények között. A központban már az első hetekben 20-25 ezer számonkérést bonyolított le az egyetem. "Meggyőződésünk, hogy a következő években számos hasonló vizsgaközpontot adnak majd át a világon és Magyarországon" – mondta interjúnkban Andor György, az ELTE Gazdaságtudományi Kar dékánja.

Hogyan monitorozza az ELTE vezetése az egyetemi polgárok beoltottságát? Miért döntött az Egyetem a kötelező maszkviselés mellett? Mikortól lesz kötelező a dolgozók számára a koronavírus elleni oltás? A hallgatók számára is kötelező lesz az oltás? Hogy vált be a home office? Az ELTE TTK Podcastjának vendége volt Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese, akit ezeken a kérdéseken kívül az ELTE Járványügyi Operatív Koordináló Testület működéséről és hatásköréről, valamint az aktuális szabályozásokról is kérdeztek.

Varga Réka az ELTE Bölcsészettudományi Kar ének-zene és magyar osztatlan tanár szakos hallgatója, emellett idén megkezdte jogi tanulmányait is az ÁJK-n. Az ELTE Hallgatói Önkormányzatban a zenei tanszék tudományos referenseként kezdett dolgozni, később az EHÖK pályázatokért felelős alelnökeként folytatta munkáját. Egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy az EHÖK hidakat építsen az egyetem különböző karain tanuló hallgatók között.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar jótékonysági rendezvényén befolyt összeget minden évben egy-egy alapítványnak vagy segélyszervezetnek ajánlják fel. Az idén összegyűlt csaknem 200 ezer forinttal az SOS Gyermekfalvak munkáját segítik. Helyszíni riportunkban a társadalmi felelősségvállalás ELTE-s hagyományairól beszéltek a bisztró szervezői és díszvendégei, köztük Borhy László rektor, Rácz Zsófia joghallgató, fiatalokért felelős helyettes államtitkár, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és Nagymihály Levente, az ELTE ÁJK HÖK elnöke. Az akció szellemiségét Keczán Pál, a Palacsintabisztró alapítója a Kiscsillag dalát idézve foglalta össze: „S ha nem is hozol le csillagot, sokról mutatod meg, hol ragyog.”

Tudomány, továbbtanulás, karrier és kötetlen hangulat: röviden ilyen volt az idei ELTEfeszt! A látogatói rekordot hozó összegyetemi, interaktív nyílt nap vendégei arról meséltek stábunknak, hogy a jövő bölcsészeiként, informatikusaiként, jogászaiként, pszichológusaiként vagy épp közgazdászaiként miért pont az ELTE-t választják, amikor a továbbtanulásról kell döntést hozniuk?

Idén csaknem háromezer, továbbtanulás előtt álló diák jött el az ELTE összegyetemi nyílt napjára. Az interaktív pályaválasztó fesztiválon bemutatkoztak egyetemünk karai, intézetei és tanszékei, négy főelőadónk pedig lebilincselő ismeretterjesztő előadásokkal csinált kedvet a különböző tudományterületekhez a történelemtől kezdve a gazdaságtudományon és pszichológián át egészen a dróntechnológiáig. Helyszíni riportunkban Csorba László történész (BTK), Vásárhelyi Gábor mérnök-fizikus (TTK), Ormos Mihály közgazdász (GTK) és Balázs Judit pszichiáter (PPK) saját előadásuk témája mellett arról is mesélnek, hogy az ELTE-n milyen egyedülálló lehetőségek nyílnak meg a tehetséges és ambiciózus hallgatók előtt.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem karai lebilincselő programokkal várták a fiatalokat a 2021-es Kutatók Éjszakáján. A lágymányosi campuson tartott látványos és interaktív előadásokon szó volt többek között a természeti jelenségek mozgatórugóiról, a mesterséges intelligencia alkalmazásáról a bőrrák felismerésében és a kémiai kísérletek módszertanáról is. A látogatók belekóstolhattak a 3D modellek tervezésébe, a legfiatalabbak „A Kóbor szálló” című meseregény segítségével a gyermekek nyelvén hallhattak a hajléktalanságról és más társadalmi problémákról, az idősebbek pedig társadalomtudományi kocsmakvízen mérhették össze tudásukat.

Magyarország első botanikus kertjét 1771-ben Nagyszombatban alapították. A kert eredetileg az orvostanhallgatók képzését szolgálta, de nagyon hamar helyet kaptak benne más hazai és trópusi növények is. Mostani helyét 170 éve foglalta el, irodaépületének helyén állhatott Mátyás király vadászkastélya, amelyben II. Lajos és később török basák is tartózkodtak. Az évfordulót az ELTE rendezvénysorozattal teszi emlékezetessé: a jubileumi év könyvbemutatóval, kerttörténeti kiállítással és emlékfa-ültetéssel kezdődött. A tervekről Orlóci László igazgató beszél.

A Szenátus ünnepi közgyűlésén Borhy László rektor beszédével megkezdődött az ELTE 387. tanéve. A ceremónián adták át az egyetemi elismeréseket is, az Eötvös-gyűrűt idén Hudecz Ferenc egyetemi tanár (TTK), az ELTE volt rektora és Erdődy Gábor egyetemi tanár (BTK), korábbi rektorhelyettes vehette át, akik videónkban ELTE-s emlékeikről beszélnek. Az egyetem a 2021/22-es tanévben Leimeter Dóra vízilabdázó olimpikonnak adományozta az ELTE Sport Arca címet. Az ünnepi tanévnyitó zárásaként Varga Réka, az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnöke köszöntötte az elsőéveseket.

Főoldali videók

Interjúk, portrék

Rendezvények