Tudományos Kutatás Napja 2020
Emberek milliárdjai várják a tudomány megoldásait a koronavírus-járvány okozta egészségügyi, gazdasági és szociális problémákra – mondta köszöntőjében Borhy László akadémikus, az ELTE rektora a 2020-as Tudományos Kutatás Napján. Ez jól tükrözi az idei Magyar Tudomány Ünnepe mottójának - Jövőformáló tudomány - aktualitását.
Az ünnepi rendezvényen Vida Tivadar egyetemi tanár, a BTK Régészettudományi Intézet igazgatója a a biológiai módszerek archeológiai alkalmazásáról beszélt „Népvándorlás kori közösségek bioarchaeológiai vizsgálata. Eredet, életmód, társadalmi szerveződés” című előadásában.
Tausz Katalin, a TáTK professor emeritusa „A koraérett jóléti államtól a büntető jóléti államig” című előadásában a "welfare state" fogalom használatának változásait villantotta fel William Temple-től és a Beveridge Reporttól egészen a jelenkorig.
Perczel András, a Szerkezeti Kémia és Biológia Laboratórium és az MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport vezetője „Egy fel-, le- és félretekeredett hatóanyagfehérje tévelygései és végzetes kicsapódása” című előadásában bemutatta, hogyan alakulhat ki a fehérjék amiloid képződése, amely kórosan hat az egészségünkre.
Magyari Enikő tudományos rektorhelyettes a különböző tudományterületek összekapcsolódására és a tudományos kutatás szabadságára hívta fel a figyelmet zárszavában.
Az ünnepi rendezvényen Vida Tivadar egyetemi tanár, a BTK Régészettudományi Intézet igazgatója a a biológiai módszerek archeológiai alkalmazásáról beszélt „Népvándorlás kori közösségek bioarchaeológiai vizsgálata. Eredet, életmód, társadalmi szerveződés” című előadásában.
Tausz Katalin, a TáTK professor emeritusa „A koraérett jóléti államtól a büntető jóléti államig” című előadásában a "welfare state" fogalom használatának változásait villantotta fel William Temple-től és a Beveridge Reporttól egészen a jelenkorig.
Perczel András, a Szerkezeti Kémia és Biológia Laboratórium és az MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport vezetője „Egy fel-, le- és félretekeredett hatóanyagfehérje tévelygései és végzetes kicsapódása” című előadásában bemutatta, hogyan alakulhat ki a fehérjék amiloid képződése, amely kórosan hat az egészségünkre.
Magyari Enikő tudományos rektorhelyettes a különböző tudományterületek összekapcsolódására és a tudományos kutatás szabadságára hívta fel a figyelmet zárszavában.
A díjazott kutatás közép- és kelet-európai szemszögből vizsgálja a vállalati és fehérgalléros bűnözés tendenciáit a bűnüldözés hatékonysága, valamint az igazságszolgáltatás és a piaci szektor közötti együttműködés erősítése érdekében. A gazdasági bűncselekmények terjedése ugyanis nem csak morális probléma, hanem komoly és hosszútávú gazdasági és társadalmi következményei is vannak.
A matematika nyelve is egyfajta programozási nyelv, ezt nevezzük típuselméletnek. A kutatásunk távlati célja az, hogy az elmélet alkalmazásával jobb és hatékonyabb programozási nyelveket fejlesszünk ki a jövő szoftvereinek elkészítéséhez – mondta interjúnkban Kaposi Ambrus, az ELTE Informatikai Kar adjunktusa.
A nyelvészet egy különleges területével, az orvosi nyelvvel, illetve az orvos-beteg kommunikációval foglalkozik Kuna Ágnes, az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék egyetemi adjunktusa. Az ELTE ígéretes Kutatója cím kapcsán interjúnkban bemutatta azt a két nemzetközi kutatási projektet is, amelyeken holland, belga, svájci és amerikai kollégáival dolgozik együtt.
Emberek milliárdjai várják a tudomány megoldásait a koronavírus-járvány okozta egészségügyi, gazdasági és szociális problémákra – mondta köszöntőjében Borhy László akadémikus, az ELTE rektora a 2020-as Tudományos Kutatás Napján. Ez jól tükrözi az idei Magyar Tudomány Ünnepe mottójának - Jövőformáló tudomány - aktualitását.
Az ünnepi rendezvényen Vida Tivadar egyetemi tanár, a BTK Régészettudományi Intézet igazgatója a a biológiai módszerek archeológiai alkalmazásáról beszélt „Népvándorlás kori közösségek bioarchaeológiai vizsgálata. Eredet, életmód, társadalmi szerveződés” című előadásában.
Tausz Katalin, a TáTK professor emeritusa „A koraérett jóléti államtól a büntető jóléti államig” című előadásában a "welfare state" fogalom használatának változásait villantotta fel William Temple-től és a Beveridge Reporttól egészen a jelenkorig.
Perczel András, a Szerkezeti Kémia és Biológia Laboratórium és az MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport vezetője „Egy fel-, le- és félretekeredett hatóanyagfehérje tévelygései és végzetes kicsapódása” című előadásában bemutatta, hogyan alakulhat ki a fehérjék amiloid képződése, amely kórosan hat az egészségünkre.
Magyari Enikő tudományos rektorhelyettes a különböző tudományterületek összekapcsolódására és a tudományos kutatás szabadságára hívta fel a figyelmet zárszavában.
Az ünnepi rendezvényen Vida Tivadar egyetemi tanár, a BTK Régészettudományi Intézet igazgatója a a biológiai módszerek archeológiai alkalmazásáról beszélt „Népvándorlás kori közösségek bioarchaeológiai vizsgálata. Eredet, életmód, társadalmi szerveződés” című előadásában.
Tausz Katalin, a TáTK professor emeritusa „A koraérett jóléti államtól a büntető jóléti államig” című előadásában a "welfare state" fogalom használatának változásait villantotta fel William Temple-től és a Beveridge Reporttól egészen a jelenkorig.
Perczel András, a Szerkezeti Kémia és Biológia Laboratórium és az MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport vezetője „Egy fel-, le- és félretekeredett hatóanyagfehérje tévelygései és végzetes kicsapódása” című előadásában bemutatta, hogyan alakulhat ki a fehérjék amiloid képződése, amely kórosan hat az egészségünkre.
Magyari Enikő tudományos rektorhelyettes a különböző tudományterületek összekapcsolódására és a tudományos kutatás szabadságára hívta fel a figyelmet zárszavában.
A díjazott kutatás közép- és kelet-európai szemszögből vizsgálja a vállalati és fehérgalléros bűnözés tendenciáit a bűnüldözés hatékonysága, valamint az igazságszolgáltatás és a piaci szektor közötti együttműködés erősítése érdekében. A gazdasági bűncselekmények terjedése ugyanis nem csak morális probléma, hanem komoly és hosszútávú gazdasági és társadalmi következményei is vannak.
A matematika nyelve is egyfajta programozási nyelv, ezt nevezzük típuselméletnek. A kutatásunk távlati célja az, hogy az elmélet alkalmazásával jobb és hatékonyabb programozási nyelveket fejlesszünk ki a jövő szoftvereinek elkészítéséhez – mondta interjúnkban Kaposi Ambrus, az ELTE Informatikai Kar adjunktusa.
A nyelvészet egy különleges területével, az orvosi nyelvvel, illetve az orvos-beteg kommunikációval foglalkozik Kuna Ágnes, az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék egyetemi adjunktusa. Az ELTE ígéretes Kutatója cím kapcsán interjúnkban bemutatta azt a két nemzetközi kutatási projektet is, amelyeken holland, belga, svájci és amerikai kollégáival dolgozik együtt.