Képzés ELTE-n: BTK, Német-történelem osztatlan tanári
Ország: Olaszország
Város: Padova
Fogadóintézmény: Università degli Studi di Padova
Ösztöndíj: Erasmus+ Részképzés
A Padovai Egyetem tudatos választás volt részemről, hiszen Olaszországban szerettem volna az Erasmus félévemet tölteni. Mindig is vonzott az olasz kultúra, életérzés, valamint a szebbnél-szebb városok, finom ételek és természeti kincsek. Másrészt Padova azért is volt jó döntés, mert lakóhelyemtől (Zala megye) mindössze 500km-re fekszik, így a félév során többször is haza tudtam látogatni. Erre szükségem is volt, hiszen többször is haza kellett utaznom rövid időre. Mivel a tanítási gyakorlataim pont abban a félévben kezdődtek, és nem akartam félévet csúszni az Erasmus miatt, ezért a mikrotanításra, valamint a félév végi vizsgákra hazautaztam. Utazásra a Flixbus menetrend szerinti Budapest-Padova járatát választottam, ami napi szinten közlekedik a két város között. Én Mariborban szálltam fel és le, mivel a kisváros lakóhelyemtől bő 1 órás útra fekszik, sokkal közelebb, mint Budapest. Az út Maribortól Padováig kb. 6 és fél óra, de gyönyörű tájakon halad keresztül (pl. a szlovén Alpok és Trieszt környéke).
A padovai szállásomat már fél évvel a kiutazás előtt lefoglaltam, a Housinganywhere oldalán találtam, pont Erasmus-hallgatókra „specializálódott” apartman volt, saját szobával és közös helyiségekkel. Mivel ezt a szállást csak március 1-től tudtam elfoglalni, én pedig már február közepén leutaztam, az első két hétre Bookingon kerestem szállást. Egy olcsó apartmant választottam a város szélén, nem messze a későbbi lakóhelyemtől, ami viszont nem volt jó döntés. A környék ugyanis nem volt túl bizalomgerjesztő. Egy rendőrt is megkérdeztem, hogy biztonságos-e a környék, de ő sem volt róla meggyőződve. Felhívtam a szállásadómat, hogy nem tudnék-e korábban beköltözni, és szerencsém volt, mert másnap már mehettem is. A lakás és a környék is sokkal jobb volt. Később megérkeztek a lakótársaim is, egy osztrák srác és egy arab fiú Németországból, akikkel szerencsére jól kijöttem. Otthon így a német lett a közös nyelv, szóval azt is tudtam gyakorolni.
Padova egy nagyszerű város, ahol igazán jó egyetemistának lenni. Nem túl nagy és nem is túl kicsi (kb. Debrecen méretű), jó a tömegközlekedése (buszok és egy villamosvonal, ellenőrökkel nem is találkoztam), és mivel a város maga egy teljesen sík területen fekszik, a legegyszerűbb és egyik legnépszerűbb módja a közlekedésnek a kerékpár. Szinte mindenhol vannak kijelölt kerékpársávok, biciklit pedig használtan venni és kölcsönözni is lehet. A városban számtalan vendéglátóhely üzemel, pezsgő éjszakai élet folyik, sok helyen pedig a diákokat kedvezményekkel várják. Rengeteg olasz és nemzetközi étterem, bár és szórakozóhely tart nyitva késő estig. Padovában található a világ első botanikus kertje, ami minden évszakban látványos, diákoknak ingyenesen látogatható, valamint a Szent Antal bazilika, ami lenyűgözően szép és a világörökség része.
Külön ki szeretném emelni a padovai ESN-t (Erasmus Student Network), akik rengeteg különböző programot szerveznek a hallgatóknak, mindenki talál olyat, ami az ő érdeklődéséhez közel áll. A bulikon kívül utazásokat, kulturális és kulináris programokat, kvízesteket, tematikus esteket, társasjátékokat, ismerkedős programokat és sok más mindent szerveznek. Nagyon jó a csapat, én is számos rendezvényen vettem részt.
A fogadó intézménnyel kapcsolatban is pozitív tapasztalataim vannak. Bár elképesztőn átláthatatlan bürokrácia van Olaszországban, mindenki nagyon segítőkész. A kinti egyetemen három kurzust vettem fel, ami a tanulmányaimhoz kapcsolódik. Az egyik egy historiográfia története című szeminárium volt, ami az itthoni egyetemen nincs, ezért jó és érdekes kiegészítésnek találtam. Az órák angol nyelven voltak és egy elemző esszét kellett írnunk félév végén. A másik tárgy egy jelenkori német irodalom kurzus volt, amit egy kis utánajárással találtam meg, amiben az ottani német tanszék munkatársa, aki egyben az órákat is tartotta, volt segítségemre. Ezeken az órákon éreztem leginkább a vendégszeretetet, kis létszámú csoportban voltam, ahol tényleg szeretettel és érdeklődéssel fogadtak engem, mint Erasmus hallgatót. Az órák németül zajlottak, és érdekes kortárs német drámadarabokat ismerhettem meg. A kurzus végén elemző kiselőadást tartottunk. A harmadik tárgy egy művészettörténeti kurzus volt, melynek a témája a reneszánsz olasz művészet köré épült. Jó választásnak bizonyult, hiszen számos interaktív, helyszíni óránk volt múzeumokban, galériákban, Padovában és Velencében. Ezen kívül az egyetem szervezett nekünk kezdő olaszkurzust is, ahol a Duolingon túl valóban eljuthattam A1-es szintre.
Az egyetemen van egy ún. Tutor Buddy program, aminek keretében az Erasmus hallgató mellé rendelnek egy, az ottani egyetemen tanuló hallgatót, aki segítségére van az ügyintézésben, beilleszkedésben és bármi egyéb kérdésben. Az én buddy-m egy chilei srác volt, akivel nagyon jóban lettünk, sokat utaztunk közösen, és azóta is tartjuk a kapcsolatot.
Számomra az Erasmus legjobb része az utazás és a felfedezés volt. Mivel olyan szerencsés órarendet tudtam összeállítani, hogy csak kedd-szerda-csütörtök voltak óráim, ezért a négynapos hosszúhétvégéimen bőven maradt idő utazásra, túrázásra, egyéb programokra. Volt, hogy szervezett úton (ESN) vettem részt, máskor más Erasmus hallgatókkal együtt szervezve utaztunk, olykor pedig egyedül vágtam neki egy-egy város felfedezéséhez. Padova jó kiindulópont, az országban jó a vonatközlekedés, a buszmenetrendek viszont eléggé átláthatatlanok. Olaszországban mindent megtaláltam, ami nekem kell: gyönyörű városok tele történelemmel és művészettel; csodás hegyek síeléshez és túrázáshoz; tengerpart a kikapcsolódáshoz, és rejtett gyöngyszemek, ahol alig vannak turisták. A félév során eljutottam a Dolomitokba, Veronába, Velencébe, a Torcello szigetre, Monselicére, a Garda-tóhoz, Trevisóba, Arqua Petrarcába, Rómába, Vicenzába. Bolognába, Firenzébe, a Lipari-szigetekre, Triesztbe, Pisába, Aquileiába, Nápolyba, Pompejibe és az Amalfi-partra. A tavaszi félév kiváló választás volt, hiszen ízelítőt kaptam három évszakból is, illetve sikerült a karneváli időszakot is több helyen megtapasztalnom. Római utunk során pedig sikerült azt a hetet kifognunk, amikor a pápát temették, ez is örök emlék marad.
Számomra az Erasmus egy életre szóló élményt adott, minden hallgatót bátorítok, hogy próbálja ki. Padovát pedig teljes szívemből ajánlom úticélnak, rengeteg szép emléket gyűjtöttem a városban. Egyúttal pedig hálámat fejezem ki a tanáraimnak is, hogy rugalmasan kezelték a helyzetemet és párhuzamosan tudtam teljesíteni az itthoni tárgyaimat is, nem csúsztam félévet.
