Egyetemünk hatalmas tudásvagyont és kulturális értéket halmozott fel az évszázadok során, amelynek megőrzése és továbbadása kitüntetett feladatunk. Sorozatunkban hónapról hónapra e kulturális örökségből mutatunk be példákat. Január hónap műtárgya, az 1675-ben Bécsben megjelent optikaelméleti kötet 80 év után az amerikai műkereskedelemből került vissza az Eötvös Collegiumba.
A Báró Eötvös József Collegium történeti könyvtárának (1896–1950) alapítása báró Mednyánszky Dénes nevéhez fűződik, aki 1896-ban atyja nagyértékű könyvtárával gazdagította az 1895-ben létrehozott intézményt. A gyarapítások által a második világháború végén már több tízezres könyvtári anyagot számlált, mígnem 1950-ben az elitkollégiumot diákotthonná alakították, így a könyvtári anyag az épületben létrehozott Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kezelésébe került, amelyből 1956-ban létrejött az Irodalomtudományi Intézet Eötvös Könyvtára (mai nevén: ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Eötvös Könyvtára).
Az eredeti leltárnaplók alapján Zacharias Traber Nervus opticus sive Tractatus theoricus című 1675-ben Bécsben megjelent kötete 1903-ban került be, majd a második világháború zűrzavarai következtében hiányként került ki az Eötvös Collegium egykori könyvtárából, hogy évtizedekkel később az amerikai műkereskedelemben bukkanjon fel újra. A Nervus Opticus különös értékét az adja, hogy Traber az optika elméleti alapjának összefoglalásán túl gazdag metszetanyaggal egészítette ki művét. A szemléltető ábrákat tartalmazó táblák nem pusztán illusztrációk, hanem a szöveg értelmezését segítő, didaktikai eszközök. A kötet pótolhatatlan forrás a pozsonyi érsekkert egykori képének rekonstruálásához is: Lippay György érsek megbízásából Traber meghatározó szerepet játszott a kert kialakításában.
A kötet 2022 tavaszán jelent meg egy New York-i antikvárium online katalógusában. A példányra Kiss Farkas Gábor irodalomtörténész figyelt fel, elsősorban a leírásban szereplő tulajdonosi bejegyzés miatt, amely a nagyszombati jezsuita kollégiumra utalt. Ez az információ az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkaitársaihoz vezette, hiszen a 18. század végén a nagyszombati jezsuita könyvtár állományának jelentős része a Budára költöztetett egyetem könyvtári gyűjteményébe olvadt bele.
Az észrevétel nyomán az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár belső vizsgálatot indított, és kapcsolatba lépett az antikváriummal. A kötet címlapján egy alig kivehető, elmosódott bélyegzőnyom volt látható, amelynek azonosításához korszerű képalkotó eljárást, multispektrális vizsgálatot alkalmaztak. A technológia segítségével előtűnő lenyomat váratlan eredményt hozott: a bélyegző nem az Egyetemi Könyvtárhoz, hanem a Báró Eötvös József Collegium egykori könyvtárához tartozott.
A restitúciós eljárás 2022-ben indult meg, és több intézmény együttműködésének eredményeként 2025-ben zárult, hozzájárulva az ELTE-hez kötődő gyűjteményi örökség egy darabjának megőrzéséhez. Az Eötvös Collegium történeti könyvtárát az Irodalomtudományi Kutatóintézet Eötvös Könyvtára őrzi és gondozza, így a mű pontosan oda került vissza, ahonnan mintegy nyolcvan évvel korábban eltűnt.
Írta: Boda Attila
Forrás: ELTE EKL