Kutatási hírek

Tiszafüred-Majoroshalom bronzkori temetőjének vizsgálata új megvilágításba helyezte a közép-európai történelem egyik fontos korszakát.

2024-ben 410 millió forint támogatást ítélt oda az EKA 205 nyertes pályázónak, növekedett az innovációs célú felhasználás aránya.

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az ELTE több mint negyven éve tartó együttműködése újabb gyümölcsöt érlelt a klímaváltozás hatásainak kutatásában.

Egy új kutatás szerint nem a zenei képzettségen, hanem az emlékezetünk működésén múlik, mennyire tudunk együtt mozogni a zenével.

Az ELTE TTK meteorológus kutatói szerint a jelenség növelheti a halálozások számát és zavarokat okozhat az energetikai rendszereinkben is.

Egy biológus-mérnök kutatócsoport felfedezte a halak csoportos mozgását szabályozó törvényt, és hatékonynak találta robotflották vezérlésére is.

A Tudományos Tanács ismét pályázatot hirdet az „ELTE – Kinyitjuk a tudományt” díj elnyerésére. Határidő: 2025. szeptember 8.

​​​​​​​A Tudományos Tanács tizenegyedszer támogatja a fiatal ELTE-s kutatók kiemelkedő teljesítményeit. Határidő: 2025. szeptember 8.

Simor Péter és Németh Dezső nemzetközi kollaborációban vizsgálták az elmerengés és az információfeldolgozás kapcsolatát.

Rabi Márton kutatócsoportja Észak-Amerika vizes élőhelyeinek egykori csúcsragadozóját, a kihalt Deinosuchust vizsgálta új tanulmányában.

ELTE-s kutatók egyedülálló fejlesztése nyújthat terápiás védelmet transzplantáció, szívinfarktus és stroke esetén.

A kutyáknak az emberi szociális hálóban betöltött szerepét vizsgálták az ELTE etológusai a Scientific Reports folyóiratban.

Az ELTE etológusainak új vizsgálata szerint az életkor és az agy alakja befolyásolja a szaglással kapcsolatos agyi régiók konnektivitását.

Szabadon elérhető az ELTE Magyar Rádiójátéktörténeti Kutatócsoport első nemzetközi konferenciájának anyaga.

Az ELTE PPK kutatói óvodáskorú gyerekeket vizsgálva a didaktikus tanítás és az irányított felfedezés útján történő tanulást hasonlították össze.

Magyar kutatók közös munkájából olyan hordozóanyag született, amely nemcsak jóval hatékonyabbá teszi az irtószereket, hanem környezetbarát is.

A magyar, cseh és japán kutatókat tömörítő csoport három évig tanulmányozza a légzés evolúcióját a Human Frontier Science Program támogatásával.

Új megközelítéssel vizsgálja a mikrobiális élet evolúcióját Szöllősi Gergely és kutatócsoportja a Science-ben most megjelent tanulmányban.

Egy nemzetközi kutatócsoport feltárta, hogy a madarak hogyan optimalizálják repülésüket morfológiai jellemzőik és a környezeti feltételek alapján.

Elméletben sokan felajánljuk közösségi médiás adatainkat kutatási célra, a gyakorlat azonban nem ezt mutatja – állítják az ELTE és a HUN-REN kutatói.

Az ELTE kutatói azt vizsgálták, milyen tényezők befolyásolják, hogy a munkavállalók hallatják-e hangjukat munkahelyükön, vagy inkább csendben maradnak.

A KTI és az ELTE közös közúti ötletpályázatán 4 millió forinttal díjazták a közlekedésbiztonságot támogató és javító innovatív megoldásokat.

Kubinyi Enikő új elmélete szerint van kapcsolat a kutyatartás és a gyermekvállalás között, de nem úgy, ahogy gondolnánk.

Interjú Szászi Barnabással, aki új utakon, szokatlan módszerekkel keresi a választ arra, mit tegyünk, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben.

Az ELTE EKÖP Nyílt Napján tartott liftbeszédversenyen az indulóknak csak 3 perc és 1 dia állt rendelkezésre, hogy területüket bemutassák a közönségnek.

Az ELTE kutatói megvizsgálták a zebrahal genomjában található snoRNS-ek időbeli kifejeződését, és online adatbázist hoztak létre megjelenítésükre.

Az ELTE 2024. június 19-én workshopot szervezett korábbi nyílt tudományos díjazottak előadásaival, a rendezvényen készült videók most megtekinthetők.

A felfedezett baktériumközösségek a mai extrém környezetekben zajló biológiai és geológiai folyamatokról is fontos információkat hoznak felszínre.

Az MTA-ELTE Pszichomotoros Fejlődés Kutatócsoport nemzetközi összehasonlító tanulmánya a Trends in Neuroscience and Education oldalán jelent meg.

Messzire nyúló genetikai kapcsolatokat tártak fel az ELTE kutatói Belső-Ázsia és a Kárpát-medence között.

Lendvai Lilla kutatása szerint a munka és a család között egyensúlyozó nők támogatásához mélyreható strukturális változások kellenek. Interjú.

Az ősi táj rekonstrukciójával szereztek értékes információkat az ismert erdélyi dinoszaurusz-lelőhelyről magyar és román kutatók.

Az ELTE fizikusainak új kutatása szerint a nagyenergiás atommag-ütközésekben keletkező részecskék mozgása is leírható Lévy-sétaként.

Egy nagy nemzetközi kutatás genomikai elemzéssel vizsgálta a nyelvcsalád gyökereit, és ismert fel közös ősnek egy sztyeppei populációt.

Az ELTE új kutatása egyesíti a szövettani és a fehérje adatokat, az eljárással pontosabban meghatározható, ki hogyan reagál a kemoterápiára.

Az ELTE etológusai azt találták, hogy egyes terelőkutyák jobban teljesítenek egy egyszerű keresési feladatban, mint néhány vadászkutyafajta.

A gének és a kultúra nem feltétlenül esik egybe – derült ki a HistoGenes projekt friss eredményeiből, amelyeket a Nature oldalán publikáltak a kutatók.

Az ipari-akadémiai Szoftver- és Adatintenzív Szolgáltatások Kompetencia Központ a legkorszerűbb informatikai megoldások fejlesztésére szolgál.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói a dísznövény fotoszintézisének vizsgálatával hozzájárulnak a szárazsághoz alkalmazkodó haszonnövények nemesítéséhez.

Az ELTE kutatói innovatív aldehidszintézis mechanizmusába adtak betekintést egy új katalizátorcsalád nagy pontosságú elméleti modellezésével.

Baják Petra a Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció, Szabó Róbert a Humán Tudományi Szekció plenáris előadását tarthatja meg a 37. OTDK-n.

Frankó Luca és Erdélyi Ajna kutatásából az is kiderül, hogy a legfiatalabb, Z generációs munkavállalók különösen érintettek a kérdésben.

25 ELTE-s kutató kapott támogatást a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program Advanced és Starting pályázatain, legtöbben a Természettudományi Karról.

Az Etológia Tanszék kutatói a világon elsőként ügyességi pályán versenyeztetve mérték fel, vajon hol tart a szociális robotok fejlesztése.

Az ELTE és a Cseh Tudományos Akadémia tudósai a Hold legtitokzatosabb felszíni formációit – a „szabálytalan mare-foltokat” – vették számba.

Az ELTE etológusai új kísérletükkel elsőként igazolták, hogy a kutyák képesek az emberek hangalapú egyedfelismerésére.

Dosztányi Zsuzsanna IDP2Biomed kutatócsoportja a neurodegeneratív betegségekben résztvevő eredendően rendezetlen fehérjéket vizsgálja.

Az ELTE, a SE és a Texas Tech University kutatói számos változót vizsgáltak, eredményeikről a Scientific Reports folyóiratban számoltak be.

Az ELTE kutatói új módszerrel vizsgálják a poláros fényszennyezést, és csökkentésére legutóbb több módszert is javasoltak.

Hét ELTE-s projekt összesen 641 millió forint támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (korábban OTKA) Excellence pályázatán.

Kaposi Ambrus típuselméleti kutatása 2024-ben Magyarországról egyedüliként részesült ERC Consolidator Grant támogatásban.

Az Alapítvány támogatásával soft skillek és nyelvi készségek fejlesztését célzó kutatások indulnak a Bölcsészettudományi Karon.

Tárnok Krisztián és a Perczel András neurodegeneratív betegségekkel foglalkozó projektekre kaptak támogatást.

Hiánypótló tanulmánykötet jelent meg a Routledge Kiadó gondozásában Kromják Laura, az ELTE TáTK oktatója társszerkesztésében.

Bodó Csanád, az ELTE BTK docense Magyarországról elsőként pályázott sikeresen a 700 tagot számláló CoARA új pályázatán.

Az ELTE központi tudományünnepi rendezvényén az Egyetem három vezető kutatója adott elő, és átadták az ELTE Ígéretes Kutatója díjakat is.

Idén ismét nyolc tudományterületen támogat munkájában egy-egy kiemelkedő fiatalt az Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Az ELTE innovációs napján bemutatták az elmúlt év legizgalmasabb kutatói és hallgatói fejlesztéseit, és átadták az ELTE Innovatív Kutatója díjat.

Az ELTE kutatói kilenc előadásban mutatták be kutatási eredményeiket a femtoszkópiával foglalkozó tudósok éves konferenciáján Franciaországban.

Simor Péter, az ELTE PPK oktatója egyéves kutatási programján a figyelem és az információfeldolgozás kapcsolatát vizsgálja.

2024-ben 201 sikeres pályázat kapott összesen 404 millió forintot az Egyetemi Kiválósági Alap kiírásain.

Online segítő fórum bejegyzéseit vizsgáló kutatás eredményeiről számolt be az ELTE funkcionális nyelvészettel foglalkozó MetaID kutatócsoportja.

A felfedezésről Zentai Zoltán mestertanár és Kovács Gábor egyetemi adjunktus, az ELTE Savaria Egyetemi Központ Földrajzi Tanszék oktatói számoltak be.

Az ELTE közreműködésével zajló STAR kísérletben új eszközzel tárják fel az atommagok szerkezetének részleteit nagyenergiás nehézion-ütközésekben.

A nemzetközi CMS együttműködés – amelynek az ELTE is tagja – nemrég fotonok segítségével kezdte vizsgálni az atommag belső felépítését.

A BME és az ELTE kutatói olyan eredményekre jutottak, amelyekkel jelentősen csökkenthető a gázturbinák nitrogén-oxid-kibocsátása.

Hatalmas energiamegtakarítást érhetnénk el, ha figyelembe vennénk az emberi tényezőt egy most megjelent nagy nemzetközi kutatás szerint.

Az ELTE kutatói azt vizsgálták, van-e kapcsolat a sötét triád (nárcizmus, pszichopátia, machiavellizmus) és a társas elfogadás között serdülőkorban.

A harmadik alkalommal meghirdetett pályázatra ismét az Egyetemhez kötődő tudományos folyóiratok jelentkezhettek terveikkel.

Az ELTE kutatói szerint a betegellátás e típusa hazánkban dinamikusan fejlődik, de helyenként nehezen hozzáférhető, és nem mindig a jogosultakon segít.

Az ELTE kutatóinak a Scientific Reports-ban megjelent eredményei komoly hatással lehetnek egyes gyógyszerek, például a pszichotikumok fejlesztésére is.

Az ELTE PPK kutatói friss tanulmányukban azt vizsgálták, milyen tényezők segítik, ill. akadályozzák a tinédzsereket a hamis információk kiszűrésében.

Az ELTE-s közreműködéssel elkészült baktériumtérkép alapján új terápiák fejleszthetők ki multirezisztens baktériumok okozta megbetegedések kezelésére.

Az ELTE kutatóinak közreműködésével kifejlesztett módszerrel azonosítható, hogy a kórokozók emberekből, állatokból vagy a környezetből származnak.

Az ELTE és a Debreceni Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy átültethetők-e gépi hangokba az állatok nem verbális hangjelzéseinek szabályszerűségei.

Átadták a vicces vagy meghökkentő kutatásokat elismerő IgNobel-díjakat, az egyik nyertes kutatásban az ELTE PPK munkatársai is részt vettek.

Borhy László akadémikus, az ELTE rektora vezetésével 2024-ben is folytatódtak egyetemünk 36 éve tartó régészeti feltárásai Franciaországban.

A mesterséges intelligencia alapú szoftverek verbális intelligenciáját vizsgálták az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán.

Segesdi Martin, az ELTE doktorandusza a Párizsi Természettudományi Múzeum munkatársaival vizsgálta a csontok és a mozgási képességek kapcsolatát.

A RHIC STAR együttműködés – amelynek az ELTE is hivatalos résztvevője – hatmilliárd részecskeütközést vizsgálva észlelte az egzotikus antirészecskéket.

Már telefonunk puszta jelenléte is negatívan hathat társas kapcsolatainkra – mutatnak rá technoferenciát elemző tanulmányukban az ELTE PPK kutató.

A történelmi titkosírásokat feldolgozó nemzetközi DECRYPT projekt eddigi eredményeit Láng Benedek, az ELTE GTK kutatója foglalta össze.

Egy nemzetközi kutatásból az derült ki, hogy e növényevő ősállatok fogazata és testmérete a virágos növények terjedésével együtt változott.

Verma Chaman, az ELTE Informatikai Kar oktatója gépi tanuláson alapuló keretrendszert mutatott be hibrid tanulási mód azonosításához.

Az ELTE kutatói több fajnál is megfigyeltek egy ún. élettartam-határvonalat, ami után a szervezet gyors hanyatlásnak indul.

A legújabb kutatások szerint a kutyák extrém barátságos viselkedését egy gén kromoszómakörnyezetének térszerkezete is befolyásolja.

A vizsgálat feltárta, hogy a hőmérséklet, a páratartalom és a kutyák ivara hogyan befolyásolja a képzetlen családi kutyák szaglási teljesítményét.

Az elte.hu aloldala naprakészen segít tájékozódni a kutatóknak a pályájuk egyes szakaszaiban elnyerhető támogatásokról.

Az ELTE Őskörnyezet és Klímaváltozás Kutatócsoport munkatársai a Balaton természetes állapotának helyreállítására tettek javaslatokat.

A Biológiai Intézet munkatársainak kutatáshoz és oktatáshoz is használható adatbázisát július 16-án a Scientific Data folyóirat mutatta be.

Az első rajrepülő drónflotta létrehozása után most önvezető drónok nagy létszámú sűrű forgalmát mutatták be a világon elsőként az ELTE kutatói.

A Relativisztikus Nehézion-ütköztetőben idén a polarizált protonok ütközései mellett az aranyatommagok ütközéseit vizsgálják fizikusaink közreműködésével.

Az ELTE etológusai emberi környezetben szocializált malacoknál vizsgálták, vajon náluk is kialakul-e az anya–gyermek kapcsolathoz hasonló kötődés.

Megrendezte első workshopját, és újabb terepbejárást szervezett az ELTE vezetésével áprilisban indult globális vízgazdálkodási ClimEx-PE projekt.

Egy friss tanulmány szerint új kifejezéseket kell találnunk a klímaváltozás megvitatásához, hogy súlyának megfelelően kezelhessük a problémát.

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a társállatok emberi érzelmi hangadásra adott reakcióját hasonlították össze legújabb tanulmányukban.

Tímár Gábor és Kiss Eszter kutató és szinkronizáló munkája nyomán számos történelmi és környezeti változás vált követhetővé.

Rövid távon hatékony, hosszútávon azonban viselkedési problémákat is okoz, ha a gyermekek hisztirohamait digitális eszközökkel próbáljuk enyhíteni.

Az ELTE részvételével publikált eredmények alapján pontosabbá válhatnak a járványterjedést szimuláló matematikai modellek.

Egy friss nemzetközi kutatás szerint közösségi médiával kapcsolatos rémálmaink lehetnek, ha túl sok időt töltünk online.

A NORMA Instruments Zrt. és az ELTE tervezett új műszerével az eddigieknél pontosabb eredménnyel végezhetők el a vérvizsgálatok.

Az ELTE Tudománypolitikai Iroda workshopot szervezett az Egyetem oktatói és munkatársai számára, korábbi nyílt tudományos díjazottak előadásaival.

A Zágrábi Egyetem és az ELTE kutatói hatalmas adatmennyiséget felhasználva vizsgálták a rengés keltette háromdimenziós elmozdulásokat.

Az ELTE PPK a WHO-val és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézettel egy nemzetközi projekt részeként mérte fel a hazai fiatalok szokásait.

Tavaly az 1891 nemzetközi tudományos cikk 63%-a az adott szakterület legrangosabb negyedébe, 27%-a pedig a felső 10%-ba tartozó folyóiratban jelent meg.

Mátyus Edit kémikus és Racha Cheaib fizikus induló kutatását 200-200 millió forinttal támogatja 2024 őszétől a Magyar Tudományos Akadémia.

A támogatott fiatal kutatók közül minden hatodik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozik, legtöbben a TTK-n és a BTK-n.

Az ELTE etológusai azt vizsgálták, hogy a tanítási stílus és az alvás miként hat a kutyák viselkedésére és tanulási sikerére.

A különleges anyag nagy méretű, bonyolult alakú alkatrészek bevonatolására is alkalmas, így a módszer kiválóan hasznosítható az iparban is.

Az ELTE és a HUN-REN Evolúciótudományi Intézet kutatói a többsejtűség kialakulását vizsgálták saját fejlesztésű, egyedalapú számítógépes modelljükben.

Egy PPK-s tanulmány az EPER és a Tilos Rádió vizsgálatával világít rá a mainstream alternatívájaként szolgáló nonprofit csatornák kihívásaira.

Magyar kutatóknak egyedülálló polarizációs távcsövükkel sikerült ismét megerősíteniük a rejtélyes csillagászati jelenség létezését.

SECreTour néven új Horizont Európa projekt indul az ELTE Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék részvételével.

A HUN-REN–ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport eljárása fehérjék háromdimenziós szerkezetének számítógépes összehasonlítását teszi lehetővé.

A jubileum alkalmából indult podcast-sorozat első vendégei a születésnapját ünneplő Csányi Vilmos, valamint Kubinyi Enikő és Miklósi Ádám.

Magyar kutatók figyelmeztetnek a felelős állattartásra a Biological Conservation oldalán megjelent tanulmányukban.

Az ELTE etológusai idős, átlagosan tízéves kutyákon vizsgálták a kognitív és a fizioterápia, valamint ezek kombinációjának hatását.

Nemzetközi kutatók négy alföldi lelőhely temetkezéseit vizsgálták több mint 400 genetikai minta elemzésével a HistoGenes projekt keretében.

Az ajkai borostyánkőből előkerült aprócska ízeltlábú meglepő adalékkal szolgál őskörnyezetünk feltérképezéséhez.

Az Addiktológiai Kutatások 2024 konferencián a függőségeket vizsgáló szakemberek ismertették eredményeiket.

A 2023-as év legnagyobb szakmai érdeklődést kiváltó pszichológiatudományi kutatásai közé került Nádasdy Zoltán időérzékeléssel kapcsolatos munkája.

Az ELTE kutatói szerint a mobilhasználat nemcsak elveszi az időt a társas tevékenységektől, hanem rontja az együtt töltött idő minőségét is.

A PPK kutatói szerint a leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás következményeit.

Az ELTE etológusai nemrég kimutatták, hogy az intelligencia egyik fő alkotóeleme, az úgynevezett „g faktor” kutyáknál is létezik.

Az ELTE BGGYK kutatói is részt vettek a 38 országot tömörítő pán-európai szociális innovációs műhelyhálózat létrehozásán dolgozó programban.

Az ELTE etológusai az emberekéhez hasonló mintázatot találtak a kutyák EEG jelében, amikor a gazdájuk tárgyakat nevezett és mutatott meg nekik.

A HUN-REN, az ELTE és a PPKE kutatói nemzetközi együttműködésben azonosították az emberi agy optimális fejlődési ütemét.

Az uniós támogatásból induló MORES projektben a konzorciumi tagok a morális érzelmek politikában betöltött szerepét vizsgálják.

Az ELTE Társadalomtudományi Kar partnerségével indul az Európai Egyetemi Intézet GLOBINTERSECT kutatási programja.

Az ELTE etológusai új módszerrel vizsgálták családi kutyák hierarchiáját, eredményeikről az Animal Cognition folyóiratban számoltak be.

A CMS fizikusai a hangot használják a Világegyetemet a születése utáni első milliomod másodpercben kitöltő anyag jellemzőinek feltárására.

Az ELTE kutatói nagy hazai együttműködésben jól kötő kismolekulákat találtak, amelyekkel az egészséges állapotot állítják helyre.

Az ELTE kutatói úttörő vizsgálatuk során az érintettek memóriájában és a gátló funkcióikban több lényegi eltérést is megfigyeltek.

A Tématerületi Kiválósági Program keretében az információs rendszerek minőségfejlesztésén dolgoznak a szakemberek az Informatikai Kar vezetésével.

A TTK kutatói közel 2 millió eurós támogatást nyertek el a tudományos kiválóságot és az innovációs kapacitást erősítő Twinning pályázaton.

Az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoport 2019 óta vizsgálja a témát Antal Miklós ökológiai közgazdász vezetésével.

A több mint 83 millió éves piciny ízeltlábú egy Ajka környéki borostyánzárványból került elő.

Az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet kutatóinak javaslatai az aszályok elkerülésére, az élőhelyek és a mezőgazdasági területek megóvására.

A területen világelső T2K nemzetközi együttműködés új sugárnyalábbal és detektorokkal kezdett adatgyűjtésbe az ELTE fizikusainak részvételével.

Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék munkatársai több mint 2 millió mintát elemeztek és dolgoztak fel tanulmányukhoz.

Az ELTE három kutatójának záróbeszámolója az MTA Prémium posztdoktori programjának 2017-ben indult kutatásait összefoglaló kötetben olvasható.

Az ELTE és két argentin egyetem kutatói a jutalom értékcsökkenésének a teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálták.

Egyetemünkről összesen 32-en nyertek támogatást a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kooperatív Doktori Programjában.

Az ELTE kutatóinak vezetésével feltárt leletegyüttes jó állapotú, ezidáig ismeretlen csontelemeket is tartalmaz a kréta kor legvégéről.

Oborny Beáta és kutatótársai új közleménye elnyerte a "hónap cikke" címet az Ecography folyóiratban.

Az ELTE etológusai közösségi kutatás keretében, nagyobb számú egyeden vizsgálták a kutyák szótanuló képességét.

Vincze Miklós kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy az "extrém" időjárási jelenségek gyakorisága hogyan függ össze az Antarktisz melegedésének ütemével.

Az új kutatások szerint az eddig ismert eseteknél több tízezer évvel korábbra datálódik a tuberkulózis megjelenése az emberi népességekben.

2023 decemberében elindult az ELTE munkatársainak kutatási területeit kereshetővé tévő honlap nemzetközi változata is.

Magyar kutatók a Csomád kőzettani vizsgálatával, a magmatározóban zajló folyamatok feltárásával jutották közelebb a kérdés megválaszolásához.

Nagy Bence doktorandusz a középiskolások környezetvédelemmel kapcsolatos élményeit vizsgáló kutatásával I. helyet szerzett az Ipszilon Konferencián.

A kutyák motivációjára a jutalomfalatok minősége is hatással van – derült ki az ELTE Etológiai Tanszék és a francia Symrise Pet Food közös kutatásából.

Az ELTE Innovációs Napján vezető kutatók ismertették úttörő kutatásaikat az egészségipar, a mentálhigiéné és a fenntartható fejlődés területén.

Ezt vizsgálták a Scientific Reportsban publikált tanulmányukban az ELKH-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport és az ELTE Etológia Tanszék kutatói.

Globális kérdésekről, módszertani fejlesztésekről, nemzetközi együttműködésekről szólt az ELTE 2023-as tudományünnepi nagyrendezvénye.

Faragó Tamás, az Etológiai Tanszék munkatársa több mint két és fél millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási alap Consolidator pályázatán.

A nyílt tudomány területén elért eredményeket elismerő  ELTE "Kinyitjuk a tudományt" díjra az egyetem valamennyi kutatója pályázhatott.

Az ELTE fizikusai a világ három legnagyobb energiájú részecskegyorsítójában vizsgálták az atommagot alkotó anyagot az "ősleves" feltérképezéséhez.

Az ELTE kutatóinak új vizsgálatából kiderült: az okosabb kutyák a nehéz tanulási helyzetekben is rugalmasak és képesek leküzdeni az előítéleteiket.

Az ELTE kutatóinak gyógyszerjelöltje az agyvérzéses betegek krónikus izomgörcseit csökkenti mellékhatások nélkül.

Az ELTE biológusai azt vizsgálták, hogy a magas sókoncentráció miként befolyásolja a búza csíranövények zöldülését, és mit tehetünk a károk csökkentéséért.

A világ legerősebb naptávcsövével talált mintázatok segíthetik a tudósokat csillagunk egyik legmakacsabb rejtélyének megfejtésében.

Kimagasló aktivitású, kis dózisban alkalmazható új magyar rákellenes gyógyszermolekula-jelöltet fejlesztettek ki az ELTE Szerves Kémiai Tanszék munkatársai.

Az ELTE etológusai szerint a kis termetű kutyák akár kétszer olyan hosszú életet is élhetnek, mint nagyobb társaik, hanyatlásuk üteme azonban gyorsabb.

A Fenntartható Városok Konferencián a kiállítók közt ismertette új vízpótlási megoldását a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra.

A díjazott kutatási eredmények az autógumiba épített erőmérő szenzorok járműirányítási alkalmazásaihoz és az intelligens kerekek fejlesztéséhez kapcsolódnak.

Az ELTE kutatói szerint magatartásuk "segítségkérő" viselkedésként értelmezhető, ami részben magyarázhatja e fajták népszerűségét is.

Az ELTE genetikusai, Vellai Tibor és Sturm Ádám izgalmas áttörést értek el az öregedés megértésében a DNS mobilis részeinek vizsgálata során.

A Balatonkeresztúr határában fellelt nyolcfős, bronzkori tömegsír archeogenomikai elemzésében az ELTE genetikusai is közreműködtek.

A World Scientific Kiadó 2023-as elismerését új, modellvezérelt neurális hálójával érdemelte ki a Jelek és Rendszerek Kutatócsoport.

Kiderítették, hogy az egyedek és háremek közötti szociális kapcsolatok összefüggenek az egyedek közötti rokonsággal és korábbi ismeretségekkel.

A Konstanz városa mellett létrehozott élő laboratórium kialakításában Nagy Máté, az ELTE Fizikai Intézet tudományos munkatársa is részt vett.

Az ELTE etológusainak részvételével végzett kutatás izgalmas hasonlóságokat tár fel a kisgyermek- és a kutyaagy között.

Az ELTE és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet közösen szervezte idén a kontinens legnagyobb matematikatanítási konferenciáját, a 13. CERME-t.

Ezzel a kérdéssel foglalkozik majd Király Ildikó és kutatócsoportja a következő öt évben az MTA Lendület pályázatának keretében.

Az ELTE kutatói a a fair play szellemében két javaslatot is tettek a Scientific Reports-ban a dobótávbeli előnyök és hátrányok kiküszöbölésére.

Magyar kutatók számítógépes modellezéssel két új, eddig ismeretlen aszteroidacsaládot találtak, amelyek a Jupiterrel a Nap körül keringenek.

A migráció és a politikai kommunikáció kapcsolatát vizsgáló magyar projekt az első kizárólag társadalomtudományi kutatás, amelyet elfogadott a szervezet.

Az ELTE V. Tudománykommunikációs Versenyére az ÚNKP és a KDP egyetemi ösztöndíjasai jelentkezhettek cikkekkel, videókkal és mémekkel.

Összefoglaló elemzésükben az ELTE PPK kutatói rámutattak, hogy az alexitímia szintje jóval magasabb a szenvedélybetegek körében.

Az ötéves Digital Latin Dialectology (DiLaDi) projekt során a kutatók az ókori és kora középkori latin nyelv változatait vizsgálják majd újszerű módon.

Asztrofizikusok – köztük az ELTE kutatói – kulcsfontosságú bizonyítékot találtak olyan gravitációs hullámokra, amelyek éves-évtizedes időskálán rezegnek.

2020-hoz képest a Q1-es publikációk száma 20%-kal, a D1-es publikációk száma 10%-kal emelkedett.

A négy egyetem együttműködésén alapuló EuMePo Jean Monnet Network zárókonferenciáját Budapesten az ELTE RC2S2 szervezte meg.

Az ELTE BTK „Diszciplínák párbeszéde" sorozatában ezúttal az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport eredményeit mutatták be.

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói az Applied Animal Behaviour Science című folyóiratban publikálták eredményeiket.

Az MTA támogatását Király Ildikó a Pedagógiai és Pszichológiai Karról, Bánréti Ágnes és Novák Zoltán a Természettudományi Karról nyerte el.

Az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék kutatásából kiderül, hogy a korabeli térképek miért ábrázolták az országokat nagyjából egységes hibával.

Bodó Csanád és Fazakas Noémi új tanulmányukban a résztvevők hangjait vizsgálták a moldvai magyar nyelvi revitalizációban.

Hét kategóriában összesen 326 érvényes pályázatot nyújtottak be, közel háromnegyedük nyert. A 2022-es támogatási összeg 568 millió forint volt.

Korszerűsített műszerekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel elindult a LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció következő megfigyelési időszaka.

Balázs Judit és kutatócsoportja a Frontiers in Psychology folyóiratban elemezte az ukrán menekülteket segítő önkéntes munkájuk tapasztalatait.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont és az ELTE munkatársai szerint az agyméret növekedése feltehetően a városiasodó, komplexebb társas környezet hatása.

Egy nemzetközi felmérés szerint az autizmus tünetei ugyanúgy hatnak a szülőkre a különböző országokban, ám a szülői jóllét már a kultúra függvénye.

Az Egyetem Tudományos Tanácsa pályázatot hirdetett az ELTE – Kinyitjuk a tudományt díj elnyerésére. Benyújtási határidő: 2023. szeptember 10.

Kétezer éve a földben pihenő orvos sírját tárták föl az ELTE, a Jász Múzeum és az Eötvös Loránd Kutatóhálózat régészei Jászberény közelében.

Simor Péter és kutatótársai szerint az álmok felejtésének fiziológiai funkciója van: az agyunk ezzel már az ébrenlét feladataira készül fel.

A piacvezető műszergyártó Kardos József és Micsonai András fehérjeszerkezet-vizsgáló módszerét alkalmazza készülékeiben.

Az edzésfüggőség mindig szubjektív, ezért nehéz diagnosztizálni – mondja Szabó Attila, aki a napokban a Runner's World-nek is nyilatkozott a témában.

Az ELTE etológusai szerint a kutyák és az emberek agya a két faj evolúciós távolsága ellenére hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.

Az ELTE fizikusainak új elmélete szerint a sokaságszimulálással készült előrejelzések jól tükrözik a valóságban zajló klímaváltozást.

Svastics Carmen és szerzőtársai nemzetközi publikációja az International Journal of Entrepreneurial Behavior & Research folyóiratban jelent meg.

A PPK kutatói új módszert dolgoztak ki a ritmusérzék felmérésére, ezzel lehetővé válik a veszélyeztetett gyerekek korai szűrése és fejlesztése.

Már folyik a munka az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratóriumban: az ELTE négy alprojekt munkálatait koordinálja.

Egy nemzetközi kutatócsoport a lovagló szindróma jeleit figyelte meg a Kr. e. 3000 és 2500 közötti időből származó csontvázakon.

Egy nemzetközi kutatócsoport olyan képletet dolgozott ki, amellyel bármely modellben kiszámolható az "őszinte egyensúly" állapota.

Több mint 3 milliárd forint támogatással folytatódhat a munka a hazai kutatásokat összefogó Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumban.

Az ELTE fizikus doktoranduszai ötletükkel megnyerték a Nightingale Open Science nemzetközi adatelemzési versenyt.

Az ELTE kutatói az elsők között tárták fel a fenntartható termelés iránt elkötelezett magyar gazdák nehézségeit és az ezekkel járó mentális terheket.

Az ELTE kutatói bebizonyították: a csíkos állatokat azért nem bántják a bögölyök, mert a csíkhatárok felmelegedése megzavarja hőérzékelésüket.

Az ELTE TTK kutatói arra keresték a választ, valóban győzelemre vezet-e a természetben az együttműködés az önző viselkedéssel szemben.

Több mint ezer tanulmányt összegeztek az ELTE TTK kutatói, hogy kiderítsék, mi okozhatja a betegség egyénenként eltérő erejű lefolyását.

Az ELTE kutatói szerint a jelenség az ebek veleszületett társas hajlamával és háziasításával egyaránt magyarázható.

Kende Anna nemzetközi csapata működő gyakorlatokon alapuló útmutatót állított össze, amely segíthet feloldani a társadalom közömbösségét a romák iránt.

Az ELTE etológusai legutóbb azt vizsgálták, vajon fajtánként eltér-e a kutyák vonyítási hajlandósága, és minek van ebben szerepe.

Nádasdy Zoltán legújabb kutatása szerint a gyerekek és a felnőttek eltérő jelentést adnak az időnek, amikor időtartamokat hasonlítanak össze.

Univerzális jelentőségű fehérje térszerkezetét határozták meg magyar kutatók, tanulmányuk a Chemical Science címlapjára került.

Ellentétes töltésű részecskék kapcsolódását mutatta ki a detektor az ELTE-s kutatókat is foglalkoztató nemzetközi STAR projektben.

Nem minden háziasított állat képes az ember figyelmét egy számára kívánatos dologra irányítani – derítették ki az ELTE Etológia Tanszék kutatói.

Horváth Gábor kutatócsoportja polarizációs teleszkóppal ismét észlelte a Föld-Hold rendszer L4 és L5 Lagrange-pontjainak gravitációs csapdázóképességét.

Szerhasználatra és addiktív viselkedésre is hajlamosító géneket és génvariánsokat azonosított egy nemzetközi kutatócsoport.

Magyar kutatók 9 új porcoshalat fedeztek fel az Orfű mellől származó tekeresi leletanyagban, az ősmaradványok egyedülállóak a Kárpát-medencében.

A Római Világ és a Távol-Kelet Kutatócsoport az ELTE Egyetemi Kiválósági Alap támogatásával jött létre, vezetője Hoppál Krisztina.

A CultureNature Literacy Erasmus+ program az antropocén kompetencia és a kulturális fenntarthatóság fejlesztésével foglalkozik az oktatásban.

Az ELTE fizikusainak új módszere a kristályhibákat teszi láthatóvá, ezáltal hozzájárul új anyagok kifejlesztéséhez is.

Az álombeli furcsa élmények magyarázatát keresik az ELTE Alváslabor munkatársai egy új keretrendszer segítségével.

Ősi Attila kutatótársaival a Bakony területén 85 millió évvel ezelőtt élt növényevő dinoszauruszok táplálkozását vizsgálta.

Magyar kutatók egy késő kréta korból származó, mára kihalt rovarfajt azonosítottak, amely fémes fényével a ragadozók ellen védekezhetett.

A TTK-s kutatócsoport legutóbb a metán–levegő elegyek gyulladását vizsgálta, eredményük a fűtés hatékonyságának javításához is hozzájárulhat.

Az ELTE kutatói felfedezték, hogy a mirigysejtek az autofágia során fejlődési programjuktól függetlenül a hibás granulumokat is képesek eltávolítani.

Az ELTE ÁJK szimpóziuma a dologi jog, a kötelmi jog, a szerzői jog és az öröklési jog aktuális kérdéseit járta körül az elmélet és a gyakorlat szempontjából.

Az ELTE TTK hallgatóinak fejlesztése arany minősítést kapott a Massachusetts Institute of Technology (MIT) biotechnológiai projektversenyén.

Videósorozat mutatja be a 2022-es TTK-s kutyaetológiai konferencián ismertetett kutatásokat.

Mádlné Szőnyi Judit kutatócsoportjáról jelent meg cikk a Journal of Hydrology X folyóirat különszámában.

A TáTK-n működő Digital Lens kutatócsoport többek között a túlélők által használt nyelv jellemzőit és az üldöztetés topográfiáját tárja fel.

Az új honlap az Egyetemen keletkező tudás témaköreit és szakértőit kívánja kereshetővé tenni minden érdeklődő számára.

Egyetemünk november 25-én nyolcadszor rendezte meg a Tudományos Kutatás Napját a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat egyetemi zárásaként.

Az Egyetem Tudományos Tanácsa idén ismét 9 negyvenévesnél fiatalabb kutatónak ítélte oda a kitüntető címet.

Az ELTE Tudományos Tanácsa 2022-ben Balassa Kinga, Csikós-Kiss Vivien és Nagy Zoltán Attila doktoranduszoknak ítélte oda a támogatást.

A hét kategória nyertesei között összesen 293 millió forintot osztott szét az Egyetem, három új kutatócsoport kezdi meg működését.

Pieczka Ildikó, a Meteorológiai Tanszék kutatója és Topál Dániel doktorjelölt új kutatási eredményeit a Nature Communications közölte.

​​​​​​​Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az összeurópai kezdeményezés megállapodásának első magyar aláírója.

Záróbeszámolók a Magyar Tudományos Akadémia Prémium Posztdoktori Kutatói Programjának ösztöndíjasaitól, köztük az ELTE hét kutatójától.

Az ELTE PPK kutatói 2004 és 2020 között végzett vizsgálatukban arra jutottak, hogy az évek során csökken a diákok pszichés ellenálló képessége.

Szászi Barnabás és szerzőtársai komoly kihívás elé állítják a viselkedéskutatók kedves módszerét, a finom rávezetést jelentő nudge-ot.

Budapesten tartotta meg éves találkozóját a HistoGenes ERC SyG projekt: a rendezvényen a következő időszak feladatait is meghatározták.

Egy nemzetközi tudóscsoport közel 4000 ember adatait elemezve igazolta, hogy a mesterségesen produkált mosoly valódi, természetes jókedvet idéz elő.

A természetes eredetű vegyület hatékony lehet a SARS-CoV-2 okozta megbetegedés ellen is, hazai és nemzetközi szabadalmaztatása már megkezdődött.

Az ELTE kutatói olyan agyi kapcsolatokat találtak, amelyekből a nemre következtethetünk, a felfedezés agyi rendellenességek vizsgálatát is segítheti.

Az ELTE Egyetemi Találmányi Testülete 2022-ben Kardos József és Molnár Tamás kutatását találta az év legkiemelkedőbb egyetemi fejlesztésének.

Több ezer amiloidmintát találtak az ELTE kutatói az egyetemen létrehozott algoritmus és szerver, a Budapest Amiloid Prediktor segítségével.

A szívdobbanások számlálására építő, sokat vitatott Schandry-teszt használati módjára és az eredmények értelmezésére tesznek javaslatokat a PPK kutatói.

Az ELTE Biológiai Intézet kutatói eddig keveset vizsgált agyi idegpályák és molekulák szerepét írták le új tanulmányukban.

Kovács Ilona kutatótársaival több mint 2000 résztvevőből álló mintán gyűjtött adatokat a fantázia élénkségének vizsgálatához különböző korcsoportoknál.

Egyetemünkről 42 projekt szerepel a nyertesek listáján több mint 1,5 milliárd forintos támogatási összeggel, ez az országos támogatás 12%-a.

Ökördi Réka és Molnár Gyöngyvér játékalapú intervenciós programja eredményesnek bizonyult a kisiskolások matematikai felzárkóztatásában.

A Horizon Europe támogatásával induló FARBES-projektben öt európai és egy észak-amerikai intézmény vesz részt.

Az ELTE és az ATK kutatói közeli távérzékelés segítségével térben modellező térképet készítettek a talajpótlás mértékének tervezéséhez.

Az ELTE professzorának kutatásait 270 millió forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kiválósági programja.

Nyitray László és Martinek Tamás kutatócsoportja a terápia szempontjából nagy jelentőségű S100 fehérjecsalád kölcsönhatási hálózatát térképezte fel.

Új kutatásukban Aranyi Gábor és munkatársai a személyes jelenlétet nélkülöző online konzultációk hatásosságát és előnyeit igazolták.

Az ELTE kutatói nagyszabású nemzetközi archeogenetikai program keretében vizsgálták a "déli ív" népességtörténeti összefüggéseit.

Biofizikusok az ELTE-n fejlesztett, teljes genomszekvenciák elemzésére képes számítógépes modellek segítségével térképezték fel a két csoport fejlődését.

A támogatott hét kutatócsoportból négy Egyetemünkön kezdheti meg a munkát, vezetőik Bodó Csanád, Jenei Péter, Marton Klára és Szabó Csaba.

Az ELTE kutatói szerint válsághelyzetekben a kiszámítható munkakörnyezet, a biztonságos munkakörülmények csökkenthetik a stressz mértékét.

A szakterület legfontosabb nemzetközi seregszemléjén számos ELTE-s fizikus mutatta be eredményeit az Egyesült Államokban.

Az ELTE meteorológusai szerint erdős sztyeppévé változhat szinte egész Magyarország, friss elemzésükben több forgatókönyvet is felvázolnak.

A kutatók az újonnan felfedezett darázsfajokat a 30Y zenekar, az egyik felfedező nagyapja és Soós Miklós geológus után nevezték el.

Ágoston-Kostyál Csilla pszichológussal az ökoérzelmek és a környezettudatosság kapcsolatáról beszélgettünk. Interjú.

A talajnedvesség éves átlaga szinte az egész kontinensen csökken 1981 óta, Pinke Zsolt és kutatótársai gyors megoldást sürgetnek.

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint éhínség és betegségek vezethettek a laktóztolerancia megjelenéséhez.

Folytatódik a hajdani legiotábor tavaly megtalált fürdőjének feltárása, a padlófűtés pecsétjeiből a régészek már datálni is tudják az épület korát.

Az ELTE és az ELKH régészei kibontották a bakonybéli monostor középkori előzményeit, és feltárták a borostyánkúti remetebarlangot is.

A világon először vizsgálták farkasok alvását nem-invazív EEG alkalmazásával az Etológia Tanszék kutatói, tanulmányukat a Scientific Reports közölte.

A PPK kutatói a nappali szubjektív élmények és az álom emocionális dimenzióinak időbeli összefüggéseit vizsgálták legújabb cikkükben.

A Kőhegyi-tóban élő algakultúrát DNS-vizsgálatok mellett fénymikroszkópos, elektronmikroszkópos és egyéb vizsgálatokkal jellemezték.

Vegyészeink cikke a kulcsfontosságú katalizátorról az összes valaha megjelent tudományos publikáció legolvasottabb 2%-ába került.

Közel egyórás film készül Horváth Gábor és Kriska György a természet polarizációs mintázataival foglalkozó kutatásairól és találmányairól.

Az ELTE kutatói pszichológiai mérőeszközt fejlesztettek ki, amellyel azt lehet vizsgálni, hogyan hatnak az új vizuális ingerek a memóriára.

A június 30-i workshopon többek között részt vett Palkovics László miniszter, Scheuer Gyula kancellár és Kacskovics Imre dékán is.

Ewelina K. Niemczyk és Rónay Zoltán tanulmányát a Higher Education Quartely közölte a kutatókkal szembeni elvárásokról és hatásukról.

Az Etológia Tanszék kutatóinak eredményei azt jelzik, hogy amikor a kutyák játszanak egy tárggyal, érzékszervi információkat jegyeznek meg.

Az ELTE kutatói Karátson Dávid vezetésével nemzetközi együttműködésben rekonstruálták a 17,2 millió évvel ezelőtti robbanásos eseményt.

Az MTA támogatását a BTK-ról Siklósi Zsuzsanna, a TTK-ról Lőrincz Péter, Vesztergom Soma és Vidnyánszky Zoltán nyerte el.

Angol nyelvű szakkönyvükben Demetrovics Zsolt és Szabó Attila elsőkként elemzik szenvedély és függőség bonyolult kapcsolatát sportolóknál.

Tudósok egy csoportja a pubertáskori fejlődést vizsgálta három tanulmányban, a kutatásokban részt vett Berencsi Andrea, a Bárczi docense is.

A villamos-probléma néven elhíresült morális dilemma kultúrafüggését vizsgálta egy nemzetközi tudóscsoport az ELTE kutatóinak vezetésével.

Az ELTE kutatói első ízben vizsgálták feladatmentes szociális helyzetben a kutya-gazda kötődés és a kutyák alvás alatti agyi aktivitásának összefüggéseit.

Az Innovációs Központ május 26-i sajtóreggelijén egy szabadalmazás alatt álló gyógyszerfejlesztési projektet mutattak be a TTK Dékáni Tanácstermében.

Lőrincz Péter, Nagy Zoltán Lóránt, Szászi Barnabás Imre és Tolnai Gergely László kutatásai részesülnek egyetemi támogatásban.

Új kutatásukban az ELTE és az ELKH munkatársai azt fedezték fel, hogy a kérész látórendszere a fényviszonyok változásához igazodva fejlődik.

Az Egyetem három kiváló pszichológus kutatója friss kutatási eredményeiről beszélt „Az ígérettől az eredményig” sorozat első alkalmán.

Az ELTE kutatóinak új betegségmodellje hozzájárulhat a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatok alaposabb megértéséhez.

A gamma oszcilláció újabb funkcióját fedezték fel a neurális kódolásban: agyunk idegsejtjei erre a ritmusra hangolódva navigálnak minket.

A kiválasztott 18 ELTE-s tudományos műhely munkáját 2022. július 1. és 2027. június 30. között finanszírozza az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.

Az Informatikai Kar új szervezeti egységében a jövő iparát kiszolgáló kutatások folynak majd a magyarországi Bosch csoport támogatásával.

Az ELTE kutatóit a napraforgók vezették a felismerésre, hogy hazánkban a napelemtáblákat nem délre, hanem inkább kelet felé kell tájolni.

Az Egyetemi Kiválósági Alap első pályázati körében kimagasló publikációkat, nemzetközi konferenciákat és innovációs projekteket emeltek ki.

Az Etológiai Tanszék kutatói legutóbb azt vizsgálták, milyen mechanizmusokkal dolgozzák fel a körülöttük lévő világ hanghatásait a kutyák.

A legfrissebb számítások szerint a W-bozon, vagyis a nukleáris folyamatokért felelős elemi részecske tömege nagyobb, mint amekkorának eddig feltételezték.

Újabb sikert hozott az ELTE speciális mikroszkópja: a kutatók a fémek alakváltozása során a földrengésekhez hasonló deformációs lavinákat észleltek.

A gyűjtögetésről az élelemtermelésre való áttérés átmeneti egészségromlást okozott, állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Kun Bernadett új könyve arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkamánia nem hasznos szenvedély, hanem komoly következményekkel járó függőség.

Magyar kutatóknak először sikerült csillag-bolygó rendszerben megfigyelni, hogy egy változócsillag rezgését a körülötte kerengő exobolygó gerjeszti.

A HistoGenes projekt legújabb eredményei szerint a 6. században hihetetlenül gyors és óriási távolságú népmozgás mehetett végbe.

Az akadémiai pályázat második körében Pogány Ákos etológus és Tausz Katalin szociálpolitikus kezdheti meg a pandémia utóhatásainak vizsgálatát.

Az ELTE és az ELKH vezetésével létrejött kelet-közép-európai tudásközpontban többek között környezetkímélő növénytermesztési eljárásokat vizsgálnak.

Egy nemzetközi tudóscsoport a lapos gázfelhők elméletével magyarázza a 2019-ben detektált, rejtélyes gravitációshullámokat.

A napszpikulák eredetére és természetére világított rá polimer folyadékoldatok rezegtetésével egy nemzetközi tudóscsoport.

Az ELTE vegyészei a Suzuki-reakció vizsgálatán dolgoztak: több területen is használható, új eredményeiket világszerte érdeklődés övezi.

Az ELTE kutatói közel 1500 kisgyermek nyelvhasználati-logopédiai jellemzőit elemezték a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálattal közösen.

Az ELTE kutatói az emberi agy kapcsolatainak leírását használták innovatív gépi tanulási módszerek teszteléséhez.

Az ELTE kutatói és szerzőtársaik az RNS módosítások olyan mechanizmusát tárták fel, amely felelős lehet genetikai betegségek kialakulásáért.

Az ELTE kutatói a New York-i Relativisztikus Nehézion-ütköztető új detektorának beüzemelését követően az adatfelvételbe csatlakoztak be.

Az MTA–SZTE–ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport tanulmánykötetben elemzi nemzetállamok és globalizáció, Kelet és Nyugat kapcsolatát.

Horváti Kata kutatócsoportja új típusú oltóanyagok fejlesztését lehetővé tévő stratégiákat dolgoz ki a Lendület pályázat keretében.

Az ELTE és az Állatorvostudományi Egyetem kutatója egy nyilvános adatbázisban található talajminta DNS-vizsgálata során bukkant az egyedülálló variánsra.

Az ELTE kutatóinak 41 országra kiterjedő vizsgálata szerint a férfiak veszik legkevésbé figyelembe a távolságtartás szabályait.

A Bárczi kutatói szerint az intellektuális képességzavart mutató személyek elfogadását csakis a közreműködésükkel kidolgozott programokkal lehet növelni.

A mintegy félezer résztvevővel zajló IBRO-konferenciát az Élettani és Neurobiológiai Tanszék, valamint a Magyar Idegtudományi Társaság szervezte.

Az ELTE kutatói is részt vettek abban a nemzetközi vizsgálatban, amely az összeesküvés-elméletekbe vetett hit világnézeti összefüggéseit mérte fel.

Az ELTE alváskutatói szerint fontos lenne mihamarabb diagnosztizálni a rémálmodókat, de a kutatók még nem találják az idegtudományi magyarázatot.

Az extravertáltabb kutyák magasabb helyet foglalnak el a rangsorban, míg barátságosabb társaik alacsonyabb rangúak – állítják az ELTE kutatói.

Forgács Bálint és kutatótársai először igazolták, hogy a beszédre specializált agyterületek már születéskor azonosítják az emberi kommunikációt.

A PPK kutatói új cikkükben hangsúlyozzák: átfogó kutatásra és sürgős fellépésre van szükség a videójátékokban terjedő fizetős tartalmakkal kapcsolatban.

Az ELTE szombathelyi campusán fotókiállítás kíséretében összegezték a 2017-ben indult, csaknem 1 milliárd forintos EFOP-program eredményeit.

A TTK munkatársai a villámdetektor-hálózat adatainak elemzése során figyeltek fel a kitörési felhő peremét követő ritka jelenségre.

Az ELTE kutatóinak közreműködésével kialakított mesterséges szaglórendszer a kártevők és kórokozók felismerésével komoly szerepet kaphat az agráriumban.

Az ELTE PPK és a Mayo Klinika kutatóinak közös kísérletében speciálisan képzett dúlák támogatták a súlyos betegeket pozitív kommunikációval.

Az ELTE kutatói a hegység mozgásveszélyes területeit és bányászati hulladéklerakóit térképezték fel komplex térinformatikai modellezéssel.

A PPK kutatóinak vizsgálata szerint a tudományban uralkodó nyugati szemlélet több szempontból is hátrányosan érinti a feltörekvő országok tudósait.

Két, a tudomány számára eddig ismeretlen fajt fedeztek fel borostyánzárványokban az ELTE és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói.

Demetrovics Zsolt és kutatótársai szerint a gazdagok és a hírességek iránti erős rajongás összefügg a gyengébb intellektuális képességekkel.

Az ELTE etológusainak a világon most először sikerült kimutatni, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet.

Az ELKH és az ELTE kutatóinak részvételével nemzetközi kutatócsoport elemezte Európa bronz- és vaskori népességeit.

Időseket gondozó intézmények kutatására nyert nemzetközi pályázatot az ELTE Ember-Környezet Tranzakció Intézete.

Fizikus kutatók szerint a klímatudományban napjainkra elterjedt módszerekkel hétköznapi mérnöki eszközöket is érdemes vizsgálni.

2021. november 26-án az ELTE hetedszer szervezte meg „A tudományos kutatás napja az ELTE-n” rendezvényt a Magyar Tudomány Ünnepe egyetemi zárásaként.

Okoseszközökkel vizsgálja Veres-Székely Anna Lendület kutatócsoportja az óvodások motoros funkcióit és társas viselkedését.

Az ELTE Anyagfizikai Tanszék közreműködésével megvalósuló MagMax kutatás a V4–japán anyagtudományi pályázat keretében nyert támogatást.

A bírálók kiválasztották a 337 támogatott közül a lezárult pályázat legkiemelkedőbb kutatásait, most megtekinthetők a videóbeszámolók.

Ősi Attila, a TTK Őslénytani Tanszék vezetője és magyar, osztrák, cseh kollégái új ősgerinces lelőhelyet fedeztek fel Ausztria középső részén.

A PPK két oktatója, Cserjési Renáta és Király Ildikó is megkezdheti 2021. december 1-jével a koronavírus-járvány utóhatásainak vizsgálatát.

Az ELTE fizikusainak részvételével működő kollaboráció közzétette a fekete lyukak és neutroncsillagok összeolvadásainak eddigi legnagyobb katalógusát.

Az ELTE kutatói elsőként vizsgálták a kutyák alvás közbeni agyféltekei aszimmetriáját, a vizsgálathoz EEG elektródákat használtak.

Az ELTE kémikusainak eljárása hatékonyan és az eddigieknél sokkal precízebben mutatja meg a fehérjék szerkezetében bekövetkező változásokat.

Az ELTE etológusainak EEG és fMRI segítségével elsőként sikerült kimutatni, hogy kedvenceink is képesek bonyolult számításokra a beszéd feldolgozása során.

Az ELTE TTK kutatóinak közreműködésével jelent meg elemzés az öregedés folyamatairól a rangos PLOS Computational Biology szaklapban.

Az Antarktisz eljegesedésével járó ősi globális lehűlés dinamikáját modellezték újszerű módon magyar fizikusok és geológusok.

Kun Bernadette kutatásai megerősítik, hogy a túlzásba vitt munka zavar, amelyet addiktológiai megközelítésből érdemes vizsgálni.

A szenzációs eredményeket az elmúlt időszakban nyílt napon és a Kulturális Örökség Napjai keretében is megtekinthette a közönség.

A STAR fizikusai újabb bizonyítékot találtak a kvarkanyag megfagyására, és azt is látják már, merre érdemes keresni a királis mágneses hatás jeleit.

Lezárult „A mesterséges intelligencia matematikai alapjai” NKFIH által finanszírozott Nemzeti Kiválósági Program.

A könyv megírásában Csányi Tamás, a TÓK Testnevelési Tanszékének vezetője mellett részt vett Kälbli Katalin, a Bárczi adjunktusa is.

Az ELTE és az EKKE kutatói a termőhelyek adottságainak és az évszakok változásainak hatására voltak kíváncsiak.

Kriska Györgyék tótfalui fénysorompóját a Science tematikus összefoglalója példaként idézte a rovarpusztulás megakadályozására tett erőfeszítések között.

A PPK Neveléstudományi Intézetének országos reprezentatív pedagógusfelmérése 5063 pedagógus és intézményvezető válaszait tartalmazza.

Egyetemünkről 40 projekt szerepel a nyertesek listáján közel 1,4 milliárd forintos támogatási összeggel, ami az országosan odaítélt támogatás 11,5%-a.

Az ELTE kutatói Schlieren-optikával bizonyították, hogy a napsütötte zebracsíkok fölött nem alakulnak ki hűtő hatású periodikus légörvények.

A hazai bronzkori emlékanyagban elsőként publikáltak hamvasztásos sírokból származó maradványokon készült komplex biorégészeti vizsgálatokat.

Koloh Gábor új monográfiája az ormánsági születésszabályozás kialakulását, terjedését és gyakorlását vizsgálja.

A stroke utóhatását kezelő molekulacsalád felhasználási joga a július 13-i szerződéssel átkerült az ELTE kutatói által alapított Motorpharmához.

Az ELTE etológusainak legújabb kutatásában hét felnőtt állat is kivételes tanulási képességet mutatott.

A Nature-ben megjelent cikk szerzői között szerepel az ELTE Természettudományi Karáról Schlosser Gitta és Solymosi Katalin.

Frei Zsolt és Raffai Péter koordinálásával az ELTE fizikusai is tagjai annak a nemzetközi együttműködésnek, amely most újfajta hullámokat észlelt.

Az MTA kiválósági programjának 2021-es nyertesei közül minden harmadik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kezdi meg kutatásait.

A TTK Biológiai Fizika Tanszékhez kötődő kutatók az élőlények csoportos döntéshozatali mechanizmusai alapján egymással kommunikáló drónokat építettek.

Az első magyar vezetéssel fejlesztett kisműholdat, a GRBAlphát 2021. március 22-én bocsátották fel Bajkonurban, azóta sikeresen teljesíti küldetését.

Az ELTE kutatóinak közreműködésével kifejlesztett tenzing webes alkalmazás a publikációs tevékenységet könnyíti meg.

Birtalan Liliána és szerzőtársai a helyi élelmiszerek iránti elköteleződés egészségformáló hatását vizsgálták.

A PPK kutatói szerint az autizmusban érintettek támogatásában nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a szülők pszichés jóllétét célzó programokra.

A járvány idején már alkalmazott, de még kevésbé ismert segítségnyújtási forma kihívásait összegezték szakcikkükben a PPK munkatársai.

A Málnási Csizmadia András vezette konzorcium gyógyszerjelölt molekulája lehetővé teszi a stroke utáni görcsös állapot komplex kezelését.

Az ELTE PPK kutatói a Magyarországon is egyre elterjedtebb sharing economy kulcsszereplőit vizsgálták.

Rangos publikációkkal rendelkező kutatócsoport-vezetők avattak be a kutatói siker titkaiba az ELTE PPK kerekasztal-beszélgetésén.

A mesterséges intelligenciával támogatott, gépi látáson alapuló MOBOT a nyersanyag- és félkésztermékeket raktározó cégek munkáját segítheti.

Új távlatot nyitottak az anyagtudományban az ELTE kutatói a magnéziumban lejátszódó deformációs folyamatok mikromechanikai vizsgálatával.

Az ELTE közreműködésével elindult a civilizációs betegségek többségéért felelős kóros folyamatot vizsgáló H2020-as INFLANET projekt.

A mélyagyi területekből monitorozással nyert információk segítségével vizsgálták a máig rejtélyes REM-alvás szakaszait magyar kutatók.

Szöllősi Gergely János és munkatársai a filogenetika eszközeivel egyszerre rekonstruálták a horizontális és vertikális öröklődés mozzanatait.

A Bárczi kutatóinak részvételével elkészült az inkluzív oktatást támogató RIDE projekt első két moduláris tananyagcsomagja.

Az ELTE PPK kutatói laborkísérletben bizonyították, hogy akut stressz hatására agyunk gyorsabban felméri a környezeti szabályszerűségeket.

Több mint 155 millió forintos támogatásból fejlesztett európai színvonalú infrastruktúrát az ELTE Természettudományi Kara.

Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült közvetlen megfigyelésekkel egyedülálló torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén.

Időskori rák és memóriazavar előrejelzésére alkalmas gént vizsgáltak a TTK kutatói.

Nagy érdeklődés kísérte az ELTE által április 22-én rendezett angol nyelvű online szemináriumot.

A csúcstechnológiás műszer a kutatásban, illetve a biológus és biotechnológiai mesterképzésben kap fontos szerepet.

A Fusarium penészgomba hatásait vizsgáló konzorciumi kutatási program zárult le nemrég az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék koordinálásával.

A pályázati programban az ELTE korszerű eszközöket szerzett be a TTK kutatólaboratóriumai számára.

Az ELTE kutatója szerint a klímaváltozás módszertana segít a járványok nehezen megjósolható terjedésének leírásában is.

Kis Anna, a TTK Meteorológiai Tanszék munkatársa az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből vont le következtetéseket.

A tudósok többsége szívesen dolgozna többet otthonról, mint a karantén előtt, és nagy részük szerint ennek adottak a feltételei is.

Az ELTE TTK Halgenetikai kutatócsoport és partnerei ehhez a zebrahalat és a legújabb genomszerkesztési technológiákat hívták segítségül.

Az ELTE Fizikai Intézet részvételével a CERN-ben végzett vizsgálatok szerint az ún. leptonok viselkedése jelentősen eltérhet a korábban feltételezettől.

Az ELTE-Soft Kft. és az Európai Tudásközpont Kft. ViroFighterét egyedi szoftvere és műszaki megoldásai teszik minden eddigi fejlesztésnél hatékonyabbá.

A RHIC fizikusai a kvarkanyag fázisai közötti, régóta keresett „kritikus pont” jeleire bukkantak atommagokat ütköztetve.

Az ELTE Őslénytani Tanszék kutatói a bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyről előkerült gazdag anyagon vizsgálták e csonttani jellegzetesség kialakulását.

Nemzetközi kutatók az iWiW adatain mutatták ki az összefüggéseket a települések struktúrája, lakóinak társas kapcsolatai és jövedelme között.

Páratlan felfedezésként magyar és svéd kutatóknak sikerült először döntő bizonyítékot találni egy rendkívül tünékeny részecske, az Odderon létezésére.

Simor Péter vezetésével nemzetközi kutatócsoport vizsgálta éjszakai pihenésünk és a pandémia kapcsolatát új módszertanú megközelítéssel.

Az ELTE TTK munkatársai Vicsek Tamás vezetésével terrorellenes nemzetközi együttműködésben végeztek úttörő munkát egy H2020-as pályázatban.

A festőművészek által vászonra vetett érzékcsalódást tárták fel az ELTE kutatói új módszertanú pszichofizikai kísérletükben.

Az ELTE PPK kutatóinak sportolók között végzett felmérése szerint összefüggés van az aktuális fizikai aktivitás és a kognitív teljesítmény között.

Erdélyi Róbert kutatócsoportjának sikerült feltérképezni a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságának határait a Nap mágneses terének előrejelzésében.

Egyetemünkről összesen 42 doktorandusz nyert támogatást, 1,5 milliárd összértékben. A legtöbb támogatott az ELTE-n, azon belül a TTK-n kutathat majd.

A kutatók úgy vélik, a rendszer fontos információkkal szolgálhat a bolygók, köztük a Naprendszer égitestjeinek keletkezéséről és fejlődéséről.

Kacskovics Imre új összefoglalója áttekinti, hogyan működik a koronavírus elleni magyar készítmény, és hol tart a fejlesztése.

Az ELKH ÖK és az ELTE kutatói publikus iPhone-mobiladatok felhasználásával vizsgálták a tavaszi COVID-intézkedések hatásait kilenc európai országban.

Új, a korábbi elképzeléseket is magába foglaló környezetoptikai magyarázatot találtak az ELTE kutatói a napraforgó sajátos viselkedésére.

Az ELTE kutatóinak nemzetközi együttműködésben sikerült előállítani a betegséget okozó Williamson-mutációt egy mindössze egy milliméteres féregben.

Több mint 15 ezren kísérték figyelemmel az ELTE programjait a 2020-as tudománynépszerűsítő rendezvényen. A legtöbb előadás visszanézhető a weben.

Az Új Nemzeti Kiválósági Program 2019/2020-as ELTE-s ösztöndíjasai december 14-én online konferencián számoltak be kutatási eredményeikről.

Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói összehasonlították, mennyire keresik a kutyák és a törpemalacok az ember közelségét új környezetben.

Az ELTE kutatói a gyógyszerkutatásban is alkalmazható, új eljárást fejlesztettek ki fluortartalmú molekulák előállítására.

A három nagy egyetem alkotta konzorcium új, európai szinten is jelentős és máris eredményes informatikai kutatóhálózatot hozott létre.

Magyar kutatók a Bakonyban található iharkúti lelőhelyről előkerült 12 páncélos dinoszaurusz-csontvázat tanulmányozták.

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar célja a versennyel, hogy az egyetemisták mellett a középiskolásokat is önálló kutatómunkára ösztönözze.

Az egyetemen folyó tudományos munkából adtak ízelítőt az ELTE vezető és pályakezdő kutatói a 2020-as Tudományos Kutatás Napján.

Az ELTE Tudományos Tanácsa idén 8 fiatalt részesített az „ELTE ígéretes kutatója” elismerésben, az open science különdíjat Nagy Tamás kapta meg.

Az ELTE etológusai szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a kutyák akár egy másfél éves gyerek szintjén is olvasnának gondolatainkban.

Az Európai Űrügynökség új űrtávcsövére tervezett, infravörös széles sávú fényességmérésen alapuló vizsgálatokat Szabó M. Gyula vezeti.

A járványhelyzet miatt 2020. november 12-én online formában rendezték meg az ELTE hagyományos Innovációs Napját.

A világ legkiválóbb kutatói közé 18-an kerültek be az ELTE-ről az új rangsor szerint, sorukat Vicsek Tamás és Lovász László vezeti.

A testen belülről érkező információk feldolgozásában mutatott egyéni különbségek fontos szerepet játszanak testünk saját magunkénak való megélésében.

Az ELTE Tudományos Tanácsa idén két doktorandusznak ítélte oda a fiatal biokémikusoknak és genetikusoknak adható egyetemi támogatást.

Az ELTE és a SZIE kutató által készített képek szemléletesen mutatják be az egyes fajták közötti jelentős alak- és térfogatbeli különbségeket.

Az ELTE TTK hidrogeológusainak a térstatisztika módszerével sikerült beazonosítaniuk potenciális karsztos ivóvíznyerő helyeket.

Az ELTE kutatói nemzetközi összefogásban nemrég bizonyították a korábbi feltevést, hogy a halak energiát spórolnak a rajban úszással.

Frei Zsolt, az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója és csapata is részt vesz az Európai Űrügynökség új, gravitációs hullámokat vizsgáló projektjében.

Az ELTE etológusainak vizsgálata szerint az intenzíven szocializált farkasok képesek a gondozójukkal individualizált kapcsolat kialakítására.

Az ELTE fiatal kutatói közül négyen vehettek át plakettet, 17-en pedig emléklapot kaptak Bolyai-ösztöndíjasként végzett munkájukért.

A kimagasló intelligenciát inkább férfias vonásnak tekintjük, a hagyományos nemi szerepek így gátolhatják a nők sikerességét a tudományos területeken.

Az ELTE Etológia Tanszék és a bécsi Clever Dog Lab munkatársainak kutatása szerint a kutyák személyisége is változik a korral.

A világ legjelentősebb élettudományi lapja Magyarországról negyedikként Málnási-Csizmadia András kutatócsoportjának új hatóanyagáról adott hírt.

Az ELTE biológus hallgatói által fejlesztett módszer segítségével elemezni lehet az ellenanyag-molekula sokszínűségét DNS-szinten.

Az ELTE Régészettudományi Intézet munkatársai is részt vettek a Békésszentandrás határában végzett feltárásban.

Az új OTKA projekt olyan írások részletesen kommentált kiadására helyezi a hangsúlyt, amelyekre az eddigi munka folyamán kevesebb figyelem irányult.

Összefoglalta 2016 óta folyó kutatás-fejlesztési munkájának eddigi eredményeit az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport.

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a vizuális információkat másokról.

Az ELTE kutatói 6 országban vizsgálták az új pszichoaktív szerek elterjedtségét, a legtöbb veszélyeztetettet Magyarországon találták.

A Biokémiai Tanszék kutatói felfedezték, hogy az annexin-A2 (ANXA2) nevű membránkötő-fehérje célfehérjéhez kapcsolódva segíti a kristályosodást.

Az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszék munkatársai többször felmérték a lakosság hozzáállását a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekhez.

Az ELTE Biológiai Intézet kutatói a depresszió gyógyításában kulcsfontosságú molekuláris különbségeket azonosítottak idegsejtekben.

Az ELTE TTK kutatói patkányok csoportos és egyéni viselkedését vizsgálták, eredményeik hozzájárulhatnak kollektív kereső algoritmusok fejlesztéséhez.

Az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársainak részvételével 85 millió éves tojáshéjtöredéket azonosítottak Magyarországon.

Forgács Bálint új kutatása szerint metaforák esetében agyunk nem a perceptuális fogalmakat, hanem magát az absztraktságot érzékeli.

Az ELTE TTK fizikusai által fejlesztett módszerrel pontosabban nyomon követhető a reumatoid artritisz hosszú távú lefolyása.

ELTE-s kutatók részvételével kimutatták, hogy a növényekben igen komplikált hőmérséklet-érzékelési mechanizmus szabályozza a virágzást.

Az ELTE PPK kutatása a távoktatás első szemeszterét elemzi, az eredményeket a digitális oktatási stratégia kidolgozásához használják majd fel.

Magyar kutatók felismerték, hogy az ABHD4 enzim nélkülözhetetlen az anyai alkoholfogyasztás esetén fellépő agyi sejthalál elkerüléséhez.

Az ELTE kutatói kimutatták, hogy a bélrendszerben található baktériumokat fertőző bakteriofág vírusok hatással vannak az immunválasz kialakulására.

Az ELTE kutatóinak részvételével kezdte meg munkáját a HumanE-AI-Net európai mesterséges intelligencia kiválósági hálózat.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoport legújabb kutatása szerint sokkal több gyakori teljes részgráf található a férfi agyban.

Andics Attila, az Etológia Tanszék kutatója egyes emlősök hangfeldolgozását vizsgálja ERC-projektjében.

Az NKFI 2020-as alapkutatási pályázatainak nyertesei közül minden 7. az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kezdi meg a munkát.

„Lendület” kutatócsoportot indíthat az ELTE-n Niederreiter Zoltán adjunktus az ókori Mezopotámiából fennmaradt pecséthengerek vizsgálatára. Interjú.

Az egykori katonaváros területén feltárt építményben női arcot ábrázoló falfestmény részletére is rábukkant Bartus Dávid és kutatócsoportja.

Magyar kutatók elsőként muttattak rá, hogy a felmelegedés megváltoztatja az Arktikus Oszcilláció szerkezetét és tulajdonságait.

Az EU REC program támogatásával Kende Anna, a PPK docense nemzetközi kutatócsoportjával az európai cigányellenességet vizsgálja.

ELTE TTK PIT Bioinformatikai Csoport matematikusai összefüggést találtak az intelligencia és a hippokampusz bizonyos szomszédjai között.

Az ELTE TTK etológusai először vizsgálták a kutyák és a törpemalacok viselkedésének különbségeit problémamegoldó helyzetben.

Az ELTE PPK és a Tel Avivi Egyetem kutatói által feltárt, a háztartási munkákkal kapcsolatos mechanizmus a hagyományos nemi szerepeket erősíti.

Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatása a társállatok jelenléte és a szülés utáni depresszió kapcsolatára mutatott rá.

A CELSA Research Fund 2020-as pályázatán az ELTE kutatói közül Novák Zoltán szerves szintetikus projektje nyert támogatást.

Az ELTE etológusai szerint négylábú társaink epizódikus jellegű memóriájuk segítségével emlékeznek az általuk korábban végrehajtott akciókra.

Kiemelt szerepet kap a Nagy Hadronütköztető továbbfejlesztése, amelyben az MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport is részt vesz.

Az égitest gravitációs hullámokat kibocsátva fekete lyukkal olvadt össze, körülbelül 800 millió fényév távolságra a Földtől.

Az Informatikai Kar a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyert vissza nem térítendő támogatást kutatási infrastruktúra létrehozására.

Eredményt hirdettek az Új Nemzeti Kiválósági Program keretében az ELTE-n folyó kutatások tudománykommunikációs versenyén.

Csanád Máté vezetésével, részben online folytatják a munkát az Ősrobbanás utáni első ezredmásodperc anyagát vizsgáló STAR kísérlet magyar résztvevői.

Az ELTE TTK kutatói azt vizsgálták, hogy a vízirovarok vizuális vonzásában milyen szerepet játszhattak a gyanta optikai tulajdonságai.

Karátson Dávid egyetemi tanár irányításával digitális domborzatmodellen mutatták be, milyen lehetett az égei-tengeri vulkánsziget 3600 éve.

A nyertesek harmada az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alakíthat kutatócsoportot, további 1 ELTE-s kutató pedig az MTA intézetében kezdi meg a munkát.

A természettől ellesett megoldással az ELTE fizikusai most minden eddiginél több drón harmonikus együttmozgását tudják koordinálni.

Az ELTE Természettudományi Kar részvételével zajló kutatások fényt derítettek a barlang baktériumtörzseinek amorf karbonátstabilizáló hatására.

Az ELTE PPK kutatói szerint a gátlási folyamatok romlásával az idősebbek kevésbé képesek figyelmen kívül hagyni a feladatuk szempontjából irreleváns ingereket.

Elnyerte az Európai Bizottság támogatását az ELTE Csillagászati Tanszék közreműködésével az űridőjárás fizikai folyamatait vizsgáló SWATNET program.

Újabb részleteket közöltek a kutatók az ELTE PPK vezetésével öt európai országban végzett vizsgálat eredményeiből.

Simon Péter, az ELTE TTK Matematikai Intézet igazgatója videóinterjúban beszélt a modellezés jelentőségéről és a módszertanok fejlődéséről.

Megjelent a WHO legújabb jelentése az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartásáról, a kutatás hazai partnere az ELTE PPK HBSC Kutatócsoportja.

Király Orsolya és Demetrovics Zsolt szerzőtársaikkal a Comprehensive Psychiatry hasábjain figyelmeztetnek az IKT-eszközök használatának kockázataira.

Vér Eszter Virág és Borovi Dániel új kötete Ferenc József és Erzsébet fiuknak írt levelein keresztül ad betekintést az uralkodócsalád mindennapjaiba.

Az ELTE Gyermekkori Pszichés Zavarok Kutatócsoportja online felmérésben vizsgálja, hogyan hatnak a korlátozások a fiatalok lelki egészségére.

Az új eljárással jóval gyorsabbá és költséghatékonyabbá vált a polipeptidek és fehérje-fragmens típusú makromolekulák szintetizálása.

A kérdés megoldásán robotikával folgalkozó szakemberek és az ELTE állati viselkedést vizsgáló etológusai közösen dolgoznak.

Az ELTE Régészettudományi Intézetének munkatársai is részt vettek a Mözs–Icsei-dűlő lelőhelyen feltárt hun kori temető részletes elemzésében.

Frei Zsolt, az ELTE Fizikai Intézet igazgatója kutatócsoportjával részt vett két jelentősen eltérő tömegű fekete lyuk összeolvadásának megfigyelésében.

Tanulmánykötet jelent meg a magyarországi jogrendszer 1989-et követő átalakulásáról az MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport gondozásában.

Az ELTE TTK kutatói 20 év feletti kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak, amelyek nem fordulnak elő átlagos élethosszú állatoknál.

A ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói élettani és szerkezeti különbségeket fedeztek fel a különféle körülmények között tartott növényeknél.

Kolosai Nedda, a TÓK docense és munkatársai eredményes gyakorlathoz vezető, új oktatási modellt dolgoztak ki körkörös társtanítás néven.

Az ELTE TTK Viselkedésökológiai Csoportja Rosivall Balázs vezetésével arra keresi a választ, milyen okok állnak az ivararány-eltolódás hátterében.

A kétkomponensű, fehérjealapú készítmény előállításának projektmunkálatait Kacskovics Imre, az ELTE Immunológiai Tanszék vezetője irányítja.

Az ELTE TTK-n most induló nemzetközi tehetséggondozási program keretében diákokat vonnak be eddig megoldatlan matematikai problémák megfejtésébe.

A Csehné Papp Imola vezetésével megalakult csoport a munkaerőpiac elmúlt évtizedben bekövetkezett változásait vizsgálja majd.

Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatása szerint a kutyák az emberéhez hasonló agyterület segítségével ismerik fel, hogy ki beszél.

A kutyák arcfeldolgozása kevésbé kifinomult, mint az emberé, mutatott rá az ELTE etológusainak legújabb, funkcionális MRI-vel végzett vizsgálata.

Az ELTE Etológia Tanszék és a svédországi Lundi Egyetem kutatói a négylábúak szaglószervének eddig nem ismert képességét fedezték fel.

Whisky, a hatéves border collie kilencven játéknak tudja a nevét, ráadásul ezeket a tárgyakat szín és forma szerint osztályozza is.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának legújabb kutatása szerint a férfiak hippokampuszának kapcsolatai szabályosabbak, mint a nőké.

Kovács Kristóf és Andrew Conway kognitív pszichológusok közös tanulmányukban a végrehajtó funkciók szerepét hangsúlyozzák az IQ-tesztek megoldása során.

A Napot egészen új szemszögből vizsgáló ESA–NASA űrprojekt keretében fellőtt Solar Orbiter plazmafelvételeit az ELTE kutatója elemzi.

A csomagolás a lényeg az aminosavak láncfüzéréből álló, molekuláris üzenetet hordozó fehérjék esetében Perczel András legújabb kutatásai szerint.

Pál Gábor, a Biokémiai Tanszék docense és kutatótársai rámutattak a kórokozók által termelt ekotin immunrendszert gátló hatására.

Erasmus+ projekt indult az ELTE Bárczi mint konzorciumi partner részvételével inkluzív iskoláscsoportokat támogató modulháló kifejlesztésére.

Az ELTE Szociálpszichológia Tanszék munkatársainak részvételével lezajlott kutatás eredményei a Nature Human Behaviour lapban jelentek meg.

Harangi Szabolcs kutatótársaival a Csomád magmatárolóját is vizsgálja a tűzhányó esetleges aktivizálódásának mihamarabbi felismerése céljából.

A Scientific Reportsban jelent meg az ELTE Régészettudományi Intézet és az ELKH Archeogenetikai Laboratórium munkatársainak közös tanulmánya.

Az ELTE TTK kutatóinak most kidolgozott biofizikai módszerével közelebb kerültünk a krónikus gyulladások és rákos áttétek gyógyításához.

Az ELTE TTK kutatói olyan biológiai víztisztítási eljárást fejlesztettek ki, amely 99,9%-os biztonsággal eltávolítja a baktériumokat a vízből.

A kérdéskör átfogó vizsgálatára alapít MTA–ELTE "Lendület" kutatócsoportot Antal Miklós humánökológus az ELTE Társadalomtudományi Karán.

Az MTA–ELTE Evolúciós Genomika Kutatócsoport a statisztikus fizika segítségével találta meg a küszöbértéket, mely alatt a mutáns sejtek kilökődnek.

Ismeretterjesztő sorozatot indított a fehérjekutatók legújabb eredményeiről az ELTE Természettudományi Kar.

A Földhöz hasonló exobolygókat hamarosan a CHEOPS-szal kutató nemzetközi program aktív résztvevője az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium is.

Négyéves alapjogi OTKA kutatás indult az ELTE Alkotmányjogi Tanszék műhelyében Somody Bernadette adjunktus vezetésével.

Az ELTE kutatóinak részvételével zajló felfedezésről az American Astronomical Society éves konferenciáján számolt be a konzorcium.

Eredményes évet zárt az ELTE FIEK konzorcium a kutatócsoportok szaktudásának és az ipari partnerek növekvő számának köszönhetően.