Kutatási hírek

Magyar kutatók elsőként muttattak rá, hogy a felmelegedés megváltoztatja az Arktikus Oszcilláció szerkezetét és tulajdonságait.

Az EU REC program támogatásával Kende Anna, a PPK docense nemzetközi kutatócsoportjával az európai cigányellenességet vizsgálja.

ELTE TTK PIT Bioinformatikai Csoport matematikusai összefüggést találtak az intelligencia és a hippokampusz bizonyos szomszédjai között.

Az ELTE TTK etológusai először vizsgálták a kutyák és a törpemalacok viselkedésének különbségeit problémamegoldó helyzetben.

Az ELTE PPK és a Tel Avivi Egyetem kutatói által feltárt, a háztartási munkákkal kapcsolatos mechanizmus a hagyományos nemi szerepeket erősíti.

Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatása a társállatok jelenléte és a szülés utáni depresszió kapcsolatára mutatott rá.

A CELSA Research Fund 2020-as pályázatán az ELTE kutatói közül Novák Zoltán szerves szintetikus projektje nyert támogatást.

Az ELTE etológusai szerint négylábú társaink epizódikus jellegű memóriájuk segítségével emlékeznek az általuk korábban végrehajtott akciókra.

Kiemelt szerepet kap a Nagy Hadronütköztető továbbfejlesztése, amelyben az MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport is részt vesz.

Az égitest gravitációs hullámokat kibocsátva fekete lyukkal olvadt össze, körülbelül 800 millió fényév távolságra a Földtől.

Az Informatikai Kar a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyert vissza nem térítendő támogatást kutatási infrastruktúra létrehozására.

Eredményt hirdettek az Új Nemzeti Kiválósági Program keretében az ELTE-n folyó kutatások tudománykommunikációs versenyén.

Csanád Máté vezetésével, részben online folytatják a munkát az Ősrobbanás utáni első ezredmásodperc anyagát vizsgáló STAR kísérlet magyar résztvevői.

Az ELTE TTK kutatói azt vizsgálták, hogy a vízirovarok vizuális vonzásában milyen szerepet játszhattak a gyanta optikai tulajdonságai.

Karátson Dávid egyetemi tanár irányításával digitális domborzatmodellen mutatták be, milyen lehetett az égei-tengeri vulkánsziget 3600 éve.

A nyertesek harmada az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alakíthat kutatócsoportot, további 1 ELTE-s kutató pedig az MTA intézetében kezdi meg a munkát.

A természettől ellesett megoldással az ELTE fizikusai most minden eddiginél több drón harmonikus együttmozgását tudják koordinálni.

Az ELTE Természettudományi Kar részvételével zajló kutatások fényt derítettek a barlang baktériumtörzseinek amorf karbonátstabilizáló hatására.

Elnyerte az Európai Bizottság támogatását az ELTE Csillagászati Tanszék közreműködésével az űridőjárás fizikai folyamatait vizsgáló SWATNET program.

Az ELTE PPK kutatói szerint a gátlási folyamatok romlásával az idősebbek kevésbé képesek figyelmen kívül hagyni a feladatuk szempontjából irreleváns ingereket.

Újabb részleteket közöltek a kutatók az ELTE PPK vezetésével öt európai országban végzett vizsgálat eredményeiből.

Simon Péter, az ELTE TTK Matematikai Intézet igazgatója videóinterjúban beszélt a modellezés jelentőségéről és a módszertanok fejlődéséről.

Megjelent a WHO legújabb jelentése az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartásáról, a kutatás hazai partnere az ELTE PPK HBSC Kutatócsoportja.

Király Orsolya és Demetrovics Zsolt szerzőtársaikkal a Comprehensive Psychiatry hasábjain figyelmeztetnek az IKT-eszközök használatának kockázataira.

Vér Eszter Virág és Borovi Dániel új kötete Ferenc József és Erzsébet fiuknak írt levelein keresztül ad betekintést az uralkodócsalád mindennapjaiba.

Az ELTE Gyermekkori Pszichés Zavarok Kutatócsoportja online felmérésben vizsgálja, hogyan hatnak a korlátozások a fiatalok lelki egészségére.

Az új eljárással jóval gyorsabbá és költséghatékonyabbá vált a polipeptidek és fehérje-fragmens típusú makromolekulák szintetizálása.

A kérdés megoldásán robotikával folgalkozó szakemberek és az ELTE állati viselkedést vizsgáló etológusai közösen dolgoznak.

Az ELTE Régészettudományi Intézetének munkatársai is részt vettek a Mözs–Icsei-dűlő lelőhelyen feltárt hun kori temető részletes elemzésében.

Frei Zsolt, az ELTE Fizikai Intézet igazgatója kutatócsoportjával részt vett két jelentősen eltérő tömegű fekete lyuk összeolvadásának megfigyelésében.

Tanulmánykötet jelent meg a magyarországi jogrendszer 1989-et követő átalakulásáról az MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport gondozásában.

Az ELTE TTK kutatói 20 év feletti kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak, amelyek nem fordulnak elő átlagos élethosszú állatoknál.

A ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói élettani és szerkezeti különbségeket fedeztek fel a különféle körülmények között tartott növényeknél.

Kolosai Nedda, a TÓK docense és munkatársai eredményes gyakorlathoz vezető, új oktatási modellt dolgoztak ki körkörös társtanítás néven.

Az ELTE TTK Viselkedésökológiai Csoportja Rosivall Balázs vezetésével arra keresi a választ, milyen okok állnak az ivararány-eltolódás hátterében.

A kétkomponensű, fehérjealapú készítmény előállításának projektmunkálatait Kacskovics Imre, az ELTE Immunológiai Tanszék vezetője irányítja.

Az ELTE TTK-n most induló nemzetközi tehetséggondozási program keretében diákokat vonnak be eddig megoldatlan matematikai problémák megfejtésébe.

A Csehné Papp Imola vezetésével megalakult csoport a munkaerőpiac elmúlt évtizedben bekövetkezett változásait vizsgálja majd.

Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatása szerint a kutyák az emberéhez hasonló agyterület segítségével ismerik fel, hogy ki beszél.

A kutyák arcfeldolgozása kevésbé kifinomult, mint az emberé, mutatott rá az ELTE etológusainak legújabb, funkcionális MRI-vel végzett vizsgálata.

Az ELTE Etológia Tanszék és a svédországi Lundi Egyetem kutatói a négylábúak szaglószervének eddig nem ismert képességét fedezték fel.

Whisky, a hatéves border collie kilencven játéknak tudja a nevét, ráadásul ezeket a tárgyakat szín és forma szerint osztályozza is.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának legújabb kutatása szerint a férfiak hippokampuszának kapcsolatai szabályosabbak, mint a nőké.

Kovács Kristóf és Andrew Conway kognitív pszichológusok közös tanulmányukban a végrehajtó funkciók szerepét hangsúlyozzák az IQ-tesztek megoldása során.

A Napot egészen új szemszögből vizsgáló ESA–NASA űrprojekt keretében fellőtt Solar Orbiter plazmafelvételeit az ELTE kutatója elemzi.

A csomagolás a lényeg az aminosavak láncfüzéréből álló, molekuláris üzenetet hordozó fehérjék esetében Perczel András legújabb kutatásai szerint.

Pál Gábor, a Biokémiai Tanszék docense és kutatótársai rámutattak a kórokozók által termelt ekotin immunrendszert gátló hatására.

Erasmus+ projekt indult az ELTE Bárczi mint konzorciumi partner részvételével inkluzív iskoláscsoportokat támogató modulháló kifejlesztésére.

Az ELTE Szociálpszichológia Tanszék munkatársainak részvételével lezajlott kutatás eredményei a Nature Human Behaviour lapban jelentek meg.

Harangi Szabolcs kutatótársaival a Csomád magmatárolóját is vizsgálja a tűzhányó esetleges aktivizálódásának mihamarabbi felismerése céljából.

A Scientific Reportsban jelent meg az ELTE Régészettudományi Intézet és az ELKH Archeogenetikai Laboratórium munkatársainak közös tanulmánya.

Az ELTE TTK kutatóinak most kidolgozott biofizikai módszerével közelebb kerültünk a krónikus gyulladások és rákos áttétek gyógyításához.

Az ELTE TTK kutatói olyan biológiai víztisztítási eljárást fejlesztettek ki, amely 99,9%-os biztonsággal eltávolítja a baktériumokat a vízből.

A kérdéskör átfogó vizsgálatára alapít MTA–ELTE "Lendület" kutatócsoportot Antal Miklós humánökológus az ELTE Társadalomtudományi Karán.

Az MTA–ELTE Evolúciós Genomika Kutatócsoport a statisztikus fizika segítségével találta meg a küszöbértéket, mely alatt a mutáns sejtek kilökődnek.

Ismeretterjesztő sorozatot indított a fehérjekutatók legújabb eredményeiről az ELTE Természettudományi Kar.

A Földhöz hasonló exobolygókat hamarosan a CHEOPS-szal kutató nemzetközi program aktív résztvevője az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium is.

Négyéves alapjogi OTKA kutatás indult az ELTE Alkotmányjogi Tanszék műhelyében Somody Bernadette adjunktus vezetésével.

Az ELTE kutatóinak részvételével zajló felfedezésről az American Astronomical Society éves konferenciáján számolt be a konzorcium.

Eredményes évet zárt az ELTE FIEK konzorcium a kutatócsoportok szaktudásának és az ipari partnerek növekvő számának köszönhetően.

Lenkei Rita, az ELTE Etológia Tanszék doktorandusza és kutatótársai az Animal Cognition folyóiratban tették közzé eredményeiket.

A romaellenesség aktuális állapotát mérte fel a többségi magyar társadalom körében az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszék.

Szöllősi Gergely fizikus és brit kutatótársa génelemzéssel arra találtak erős bizonyítékot, hogy az élővilág csupán két nagy doménre osztható.

Erdélyi Róbert, az ELTE csillagásza óriási felbontású naptávcsövek segítségével közel jutott a modern asztrofizika nagy rejtélyének megoldásához.

A Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék munkatársai, Csabai István és Pataki Bálint Ármin megnyerték a Dream Challenges nemzetközi gépi tanulási versenyt.

Idén 8 negyvenévesnél fiatalabb kutató veheti át a Tudományos Kutatás Napján Borhy László rektortól a Tudományos Tanács elismerését.

Az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport és a Genti Egyetem kutatóinak váratlan felfedezése a Journal of Anatomy-ban jelent meg.

A korai hatások a zebrapintyeknél felülírhatók a későbbi szociális tapasztalatok révén, állítják az ELTE kutatói nemrég megjelent tanulmányukban.

Áttörő eredményre jutott Erdélyi Róbert csillagász és nemzetközi kutatócsoportja a Napról induló plazmahullám-pulzusok megfigyelésével.

A kutyaagy eddig ismeretlen nyugalmi hálózatait vizsgálták az ELTE kutatói a Scientific Reports-ban megjelent tanulmányukban.

A Bárczi részvételével Brüsszelben újabb projektet indított a 34 ország akadémiai és gazdasági szereplőit tömörítő COST kutatási hálózat.

Az ELTE kutatói nemzetközi projekt keretében öt európai országban elemezték a politikusok romákat érintő megnyilvánulásait és azok visszhangját.

Az Európa kora középkori népességét vizsgáló, 10 millió eurós támogatást nyert projekt egyik vezetője Vida Tivadar, az  ELTE régészprofesszora.

A program hatéves futamideje alatt az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar összesen 20–25 nemzetközi hallgatót fogad majd.

Munkakutyák és az ember kapcsolatát vizsgálták a fajták kooperativitása szempontjából az ELTE etológusai Pongrácz Péter vezetésével.

A Csabai István témavezetésével folyó kutatás során DNS szekvenálással emberi populációk genetikai összetételét határozták meg városi szennyvízből.

Az ELTE professor emeritusát a csoportos mozgás elméletének kidolgozásáért tüntette ki a tekintélyes American Physical Society.

Az IK Mesterséges Intelligencia Tanszék tudományos főmunkatársa október 3-án, az ELTE–Újbuda Innovációs Napon veszi át az elismerést.

Az ELTE Szociálpszichológiai Tanszék kutatói arra a kérdésre keresték a választ, miért gondolják valósnak az emberek a politikai álhíreket.

Egyetemünkön közel 70-en vesznek részt az ELTE Biotechnológia Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának munkájában.

Az NKFIH 1,7 milliárdos támogatásával a szintetikus kémia, a mesterséges intelligencia, valamint a családi és nemzeti közösségépítés kérdéseit vizsgálják.

A Kémiai Intézet adjunktusa kis molekulák precíziós vizsgálatát végezheti az Európai Kutatási Tanács támogatásával.

Az Atelier Tanszék 2019 és 2023 között a Barcelonai Egyetem által koordinált UNCHARTED projekt kutatásában vesz részt.

Az ELTE etológusai szerint a kutyák az emberhez hasonlóan viselkednek döntéshelyzetekben, így modellként szolgálhatnak az ADHD kutatásához.

Az ELTE és az MTA kutatói a Scientific Reports-ban azt vizsgálták, alkalmas-e a kutya a humán kognitív öregedés modellezéséhez.

Akár még reaktiválódhat is a halottnak hitt székelyföldi Csomád az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársai szerint.

A Gothard Asztrofizikai Obszervatórium új távcsövével pontosabb képet kaphatunk a Hold felszínéről és a halványabb csillagokról.

Közel 3200 éves kultúrához köthető az ELTE régészei által most felfedezett, szokatlanul ép és gazdag bronzkori leletegyüttes Aggteleken.

A kutyakölykök sírását és szüleik reakcióját vizsgálták az ELTE etológusai az Animal Behaviour folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Horváti Kata, a Kémiai Intézet munkatársa és Kekecs Zoltán, a PPK adjunktusa nyerte el egyetemünkről idén az MTA posztdoktori pályázatának támogatását.

Családban élő törpemalacok és kutyák viselkedését hasonlították össze az ELTE kutatói az Animal Cognition folyóiratban most megjelent tanulmányukban.

Az eseményt a Nature Astronomy folyóiratban dokumentáló kutatócsoport munkájában az ELTE Fizikai Intézet tudományos munkatársa is részt vett.

Tíz oktató Mestertanár Aranyérmet, 14 hallgató pedig Pro Scientia Aranyérmet kapott kiemelkedő teljesítményéért.

A fa-típusú helyett tudományos szempontból érdemesebb volna a korrall-típusú ábrázolást használni a földi élet történetének ábrázolására.

Antal Miklós humánökológus egy OTKA-kutatás keretében született elemzésében vizsgálta, hogy miért nem terjed gyorsabban a szél- és napenergia nálunk.

Nagy Máté a csoportos viselkedést, Antal Miklós a munkaidő-csökkentés lehetőségeit vizsgálja a következő öt évben az MTA támogatásával.

Az ELTE 24 posztdoktora részesült az MTA rangos elismerésében, tíz kutató emléklapot, egy pedig plakettet kapott.

Az 1.7 milliárd forintos támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Tématerületi Kiválósági Programja biztosítja.

Klima László, az ELTE Finnugor Tanszék vezetője is részt vett az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoport genetikai kutatásában.

Nemzetközi konzorcium keretében célzott tumorterápián és krónikus betegségekre ható vakcinák kifejlesztésén dolgozik majd a TTK-n működő kutatócsoport.

Laborfejlesztés, az ipari kapcsolatok erősödése, növekvő hallgatói részvétel, közel 50 tudományos közlemény fémjelzi a konzorcium első két évének munkáját.

Új baktériumnemzetséget izoláltak és írtak le a Sapientia és az ELTE mikrobiológusai, meghatározva teljes génállományát.

A dominanciaviszonyokat vizsgálták kutyák között az ELTE etológusai a PeerJ szaklapban megjelent tanulmányukban.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoport listája a Cognitive Neurodynamics szakfolyóiratban az agyi áramkörök megismerésének alapvető feltétele.

A PPK-n működő Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport új publikációt tett közzé a Psychological Bulletin című neves szakfolyóiratban.

A szuveneritás változatait a 19–20. század jogfejlődésében vizsgáló kutatócsoport Mezey Barna egyetemi tanár vezetésével kezdi meg munkáját.

Grolmusz Vince és munkatársai a világon először publikáltak egy olyan módszert, amellyel egyes agyi kapcsolatokhoz irányt lehet rendelni.

A szeparációs szorongás kialakulásában a gazdához való kötődés jellegének is jelentős szerepe van az ELTE Etológia Tanszék kutatói szerint.

Koronczai Beatrix, a PPK adjunktusa serdülőket és fiatal felnőtteket vizsgál többek között test-szkenneléssel Bolyai-ösztöndíja keretében.

Egy nemzetközi kutatókból álló csapat, köztük Provdai Edina paleontológus, részletes vizsgálatoknak vetette alá a legősibb tojáshéjak szerkezetét.

Hiánypótló kiadvány jelent meg Győri Miklós és Billédi Katalin szerkesztésében, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar gondozásában.

Hét kutatócsoport indulhat el vagy folytathatja a korábban megkezdett munkát 2019 júliusától az MTA támogatásával.

Az ELTE Elméleti Fizikai Tanszék és az MTA–ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport tagjai a Scientific Reports-ban jelentették meg új eredményeiket.

Az ELTE PPK kutatócsoportja is bemutatta pilot kutatása első eredményeit a tanárok tanulási módjait vizsgáló nemzetközi projekt zárókonferenciáján.

A TTK Etológia Tanszék kutatói legutóbbi tanulmányukban mintegy 150 fő részvételével vizsgálták a kutyaugatás akusztikai hatásait.

Géra Eleonóra, a BTK habilitált egyetemi docense a BBC History magazinban jelentetett meg tanulmányt a magyarországi járványról és körülményeiről.

Az "ugráló gének" blokkolásával jelentősen kitolhatnánk az egészséges időskor felső határát – állítja Vellai Tibor, a TTK Genetikai Tanszék vezetője.

Az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport újabb tanulmányban számolt be a Fekete-hegy történetét rekonstruáló, detektív jellegű kutatásairól.

A PPK Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoportjának tanulmánya a rangos Psychological Bulletin legutóbbi számában jelent meg.

ELTE-s kutatók mutatták ki képalkotó polarimetriával az afrikai és ausztrál bennszülöttek csíkos testfestésének parazitaellenes hatását.

A tíz gerinces faj fejlődését 450 millió év távlatában vizsgáló nemzetközi kutatásban Pogány Ákos, az Etológia Tanszék adjunktusa is részt vett.

A röntgendiffrakciós labor közel 400 millió forintos támogatásból újult meg, vezetésével Harmat Veronika adjunktust bízták meg.

A kutatási projektben az ELTE Savaria Egyetemi Központ mellett az Eszterházy Károly Egyetem és a Kaposvári Egyetem vesz részt.

Az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet részvételével nemzetközi kutatási projekt indult a tanulók iskolai inklúziójának támogatására.

A jól szerkesztett, animált illusztrációk hozzájárulnak az óvodások meseértéséhez, mutatták ki a PPK kutatói.

Öt ELTE-s projektet támogat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, három a TTK-n, kettő a PPK-n valósul majd meg.

A PHENIX új cikkében atommagok három különféle lövedékkel való ütközését vizsgálták, az eredmények publikálásának belső ellenőre Csanád Máté volt.

Vezető nemzetközi szaklap számol be az ELTE TÓK munkatársának a gyermeki viselkedés szabályozását újszerűen elemző kutatásáról.

Második szakaszába érkezett az állami vállalatok szerepét a gazdasági felzárkózásban vizsgáló lengyel-magyar közös kutatás.

A stroke utáni felépülést elősegítő gyógyszer kutatásáért kapta az ELTE Innovatív Kutatója díjat Málnási-Csizmadia András projektvezető professzor.

Hivatalosan is megnyitották az ELTE TTK-n az Európai Unió által támogatott, egyetemünk által vezetett H2020 kiválósági programot.

Az ELTE Innovációs Központ konzultáció biztosításával és az eljárási költségek átvállalásával segíti az egyetemen keletkező szellemi tulajdon védelmét.

Harami Gábor a génkutatás, Takáts Szabolcs a sejtbiológia területén végzett kiemelkedő munkájáért vehette át az elismerést a tudomány kategóriában.

Három professzor tartott előadást és nyolc fiatal kutató mutatkozott be az egyetemünkön negyedszer megrendezett Tudományos Kutatás Napján.

A tavalyi héttel szemben idén nyolc diszciplína kutatói részesültek a Tudományos Tanács elismerésében, a díjakat Borhy László rektor adta át.

Az ELTE PPK Babalaborjában végzett legújabb kutatás szerint már a babák is képesek hatékonyan mozogni akár igen komplex társas interakciókban is.

Az ELTE Családi Kutya Program kutatói az utánzás módszerének segítségével vizsgálták a kutyák célirányos cselekvésekre irányuló viselkedését.

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a domesztikáció megismerése szempontjából is érdekes eredményeket értek el a macska-ember kapcsolat vizsgálata során.

A TTK Fizikai Intézet kutatói tanulmányukban a mesterséges neuronhálózatok módszerével vizsgálták a gravitációs lencsézést ábrázoló térképeket.

A transzgenikus ellenanyag-fejlesztést végző biotechnológiai cég vezetője Kacskovics Imre immunológus, egyetemi tanár.

Slíz Judit, Barta András és Horváth Gábor képalkotó polariméterrel fölszerelt távcsővel nyert bizonyítékukról a Royal Society havilapjában számoltak be.

Hét hazai egyetem részvételével alakult meg az Egyetemi Technológia- és Tudástranszfer Fórum, célja az innovációs folyamatok erősítése.

Az ELTE is számos programmal készül az idén 15. alkalommal jelentkező Magyar Tudomány Ünnepére, a hazai tudományos élet kitüntetett eseményére.

Az Interreg Ausztria-Magyarország program pályázatán nyert támogatást az ELTE SEK Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ.

A felfedező kutatások legrangosabb pályázatán nyert Lovász László, Barabási Albert-László és Jaroslav Nešetřil interdiszciplináris projektje.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói az emberi agy lebenyeinek kapcsolatait hasonlították össze, és nem várt eredményre jutottak.

A CMS-együttműködés kutatói október első hetében az MTA–ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport vendégei voltak.

A program célja, hogy nemzetközi kiválósági hálózatépítés révén erősítse az ELTE kutatási és innovációs kapacitását a felszínalatti fluidumok területén.

Az érzékszervi problémák és az időskori viselkedés bonyolult összefüggéseit vizsgálták az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói.

Előadásokkal és szekciószervezéssel képviselte az ELTE TTK-t Mádlné Szőnyi Judit és csapata a nemzetközi szövetség konferenciáján.

Az ELTE Etológia Tanszék és a Szenior Családi Kutya Program tudományos főmunkatársa 2018. szeptember 24-én vette át az elismerést.

Tudomány kategóriában idén két ELTE-s kutatót, Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikust és Hamza Gábor Széchenyi-díjas jogtudóst is jelölték.

A kutyáknál megjelenő szeparációs viselkedés hátterében fennálló lehetséges okokat vizsgálták legújabb kutatásukban az ELTE kutatói.

A 6. századi migrációról jelent meg archeogenetikai szemléletű, temetővizsgálaton alapuló közös ELTE–MTA tanulmány a Nature-ben.

Az Etológia Tanszék kutatói most megjelent tanulmányukban azt mutatták ki, hogy a rövidfejű kutyákat jobban érdeklik az arcok, mint a hosszúfejűeket.

A CELSA hálózat 2018-as kutatási pályázatán Sonkoly Gábor és Réthelyi Orsolya projektjei is elnyerték a konzorcium támogatását.

Az ELTE négy kara együttműködésében megvalósuló új kutatásfejlesztési projektben a szakemberek az egyén és a társadalom biztonságérzetét vizsgálják.

Az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát vizsgálta az ELTE Szenior Családi Kutya Program most közzétett kutatása.

Az ELTE kutatóinak tanulmánya a fekete lyukak pályáinak eddig nem várt rendeződéséről a rangos Physical Review Letters-ben jelent meg.

Újabb mérföldkő a CERN CMS kísérletében: a kutatásban az MTA–ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport is részt vett.

Az ELTE-ről benyújtott felfedező kutatási pályázatok csaknem felét befogadta az NKFIH: 55 projekt indulhat mintegy 1,5 milliárd forintos támogatással.

A legtöbb, összesen 49 sikeres pályázatot az ELTE kutatói adták be az NKFIH pályázatára. Az elnyert támogatás 1,38 milliárd forint.

Az ELTE matematikusai nagy átbocsátóképességű módszerekkel vizsgálják a pszichikai tulajdonságok és az agy anatómiai kapcsolatainak összefüggéseit.

A cicák és gazdáik közötti kommunikáció rejtelmeiről sok érdekességet tudtak meg az Etológia Tanszék kutatói.

Az ELTE kutatói a nagy egyedszámú drónrajok önszerveződő repüléséről jelentettek meg címlapfotós közleményt a Science Robotics júliusi számában.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem mikrobiológusai az új fajt Rhizobium aquaticum néven írtak le.

Az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói kimutatták, hogy a kölyökkutyák fajtársaiktól és az emberektől egyaránt tanulnak.

Az ELTE BGGyK és az OFI középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknak fejlesztett új tankönyvcsaládjában kiemelt szerephez jutnak a képek.

Milyen hatással vannak a „vörös rögök” magjában lévő fekete lyukak a csillagok kialakulására? A nemzetközi kutatásban Werner Norbert fizikus is részt vesz.

A támogatást idén Szikora Bence, az ELTE Biológia Doktori Iskolájának PhD-hallgatója nyerte el.

Klima László nyelvész-régész, az ELTE BTK Finnugor Tanszék vezetőjének írása is szerepel az MTA új, tudománynépszerűsítő oldalán.

Egy Balin, 75 kutyával végzett összehasonlító személyiségkutatás tanulságairól közöltek tanulmányt az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatói.

Egyetemünkről Bodnár Eszter (ÁJK), Dévai Kata (BTK) és Lőrincz Péter (TTK) nyerte el az MTA posztdoktori kutatói programjának hároméves támogatását.

Az ELTE IK vezetésével innovatív informatikai és infokommunikációs megoldásokat megalapozó tematikus kutatási projekt indult.

A nem-kódoló DNS vizsgálata segít a gyógyszer-rezisztens prosztatadaganatok kialakulásának pontosabb megértésében.

ELTE-s kutatók terepkísérlettel cáfolták a zebracsíkok régóta feltételezett hűtő hatását. Eredményeiket a Scientific Reports folyóiratban közölték.

A budai Molnár János-barlang életközössége általános evolúciós folyamatok modelljeként is értelmezhető az ELTE kutatói szerint.

Az Alzheimer- és a Parkinson-kór terápiájához is közelebb kerülhetnek a kutatók az ELTE Neuroimmunológiai Kutatócsoportjának megfigyelései által.

Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai vizsgálták a kutyák féltékenységét.

Bioarchaeológiai kutatásokkal vizsgálják az ELTE-n a Kárpát-medence népvándorlás kori népességének biológiai állapotát, életmódját és életmódváltását.

Első alkalommal mérték meg a két legnehezebb ismert elemi részecske közti kölcsönhatás erősségét: számos magyar kutató vett részt a munkában.

Extrém élőhelyeken keresnek új géneket (így új enzimeket és fehérjéket) az ELTE kutatói a Genomics-ban most nyilvánosságra hozott új eszközükkel.

Szemmozgáskövetés segítségével vizsgálta az illusztrációk és a meseértés kapcsolatát a PPK kutatója, Takács Zsófia Katalin.

A gólyák két „személyiségtípusának” azonosításában Nagy Máté, az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizikai Kutatócsoport tagja is részt vett.

Szűcs Attila, az ELTE tudományos főmunkatársa egerek embrionális sejtjeinek genetikai átprogramozásában működött közre egy nemzetközi kutatásban.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program 2017/2018-as tanévi zárókonferenciáján 25 teremben, 16 szekcióban 319 előadás hangzott el május 24-én.

Az MTA támogatásával induló kutatócsoportok közül négy társadalom- és bölcsészettudományi területen folytatja majd a munkát.

A BTK Történelem Segédtudományai Tanszékén működő OTKA-kutatócsoport munkatársai az Egyesült Államokban jártak.

Kvantumelméleti technikákkal vizsgálták, miként mozognak a részecskék az ősanyagban: a kutatást Csanád Máté, a Fizikai Intézet egyetemi docense vezette.

Az elismerést Czajlik Zoltán, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének tanszékvezetője vehette át nemzetközi hírű kutatásaiért a Felfedezők Napján.

A Mádlné Szőnyi Judit vezetésével induló nemzetközi projekt célja kiválósági hálózatépítés a geofluidumok átfogó kutatására.

Különleges égitestet vizsgált az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és az MTA CSFK Csillagászati Intézet által vezetett nemzetközi kutatócsoport.

Négy új témaprojekt indulhat el egyetemünkön a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programnak köszönhetően.

A Tourette-szindrómás gyerekek jobban teljesítenek a tanulási feladatokban a kontrollcsoport tagjainál, derül ki a PPK kutatóinak legújabb vizsgálatából.

Elkészült a gímszarvas genomjának leírása, a kutatás egyik vezetője Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa.

Az ELTE TÓK stratégiai Erasmus+ együttműködést kezdett a Firenzei Egyetemmel a hátrányos helyzetű gyermekek inklúziójának fejlesztéséért.

Szőllősi Gergely János és kutatótársai új genetikai módszerükkel a DNS-szekvenciákban tárták fel az evolúciós régmúlt lenyomatait.

Közös nyilatkozatot adott ki több európai felsőoktatási hálózat a kutatás, az innováció és az oktatás versenyképességének fenntarthatóságáért.

A nemzetközi projekt egyik meghatározó résztvevője az ELTE TTK Kémiai Intézetében működő Szerves Fluorvegyületek Laboratóriuma.

Szombathelyen élnek a legboldogabb emberek, míg Salgótarjánban a legkedvetlenebbek, derült ki az ELTE PPK kutatóinak 2018-as boldogságfelméréséből.

A jutalomérzékenységről és a kutyák ezzel kapcsolatos viselkedéséről jelentettek meg cikket az ELTE Etológia Tanszékének kutatói.

Az öregedési folyamattal kapcsolatos közös kutatásukról számoltak be a Scientific Reports-ban az ELTE Genetikai Tanszék és az MTA kutatói.

Az ELTE kutatói a fehérjék funkcióját nagy pontossággal meghatározó webszervert készítettek, melyet 2018. február 27-én mutattak be a Bioinformaticsben.

Az oktatást és a kutatást a 21. századi igényekkel kapcsolja össze az új szemléletű, konzorciumi formában működő ipari-egyetemi projekt.

Délkelet-Európa volt az őskor egyik genetikai és kulturális csomópontja – derül ki a hazai kutatók részvételével a Nature-ben közölt tanulmányból.

ELTE-s kutatók is közreműködtek a világ eddigi legnagyobb, a harang alakú edények közösségeivel kapcsolatos őskori genetikai vizsgálatában.

Az ELTE és a bécsi Állatorvosi Egyetem Messerli Kutatóintézet etológusai azt vizsgálták, hogyan segíthetnek az idős kutyákon a számítógépes játékok.

Kvantumbitek előállítását és kvantuminformációs hálózat létrehozását célozza az ELTE közreműködésével létrejött új konzorcium.

Gyerekeknek szóló, népszerű tabletes applikációkat vizsgáltak négy ország kutatói, köztük Takács Zsófia Katalin, a PPK munkatársa.

Az ELTE Etológia Tanszék munkatársai szerint a robotok tervezése során inkább az állatok viselkedését kell alapul venni.

Az NKFI Alap 31 milliárd forint keretösszeggel ösztönzi idén a kutatói-ipari együttműködéseket az innovációk gyakorlati hasznosulásának érdekében.

Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és az MTA–BME Morfodinamikai Kutatócsoport tudósainak tanulmánya az Amerikai Csillagászati Társaság lapjában.

A Nagy Hadronütköztető továbbfejlesztésére az ELTE csoportjának vendégeiként dolgozták ki stratégiájukat a CMS nemzetközi együttműködés szakemberei.

Az ELTE BTK Egyiptológia Tanszékének kutatói is részt vesznek az ókori egyiptomi társadalom elit temetkezési helyének feltárásában.

Beérkezett és fiatalabb kutatók mutatták be közérthetően eredményeiket a 2017. november 24-én megrendezett Tudományos Kutatás Napján.

Bunford Nóra klinikai szakpszichológus és Vincze Miklós Pál asztrofizikus kimagasló kutatói tevékenységét is elismerték.

Az MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport nyugalmazott tudományos főmunkatársa tartósan magas színvonalú teljesítményéért részesült a díjban.

Az ELTE BTK Atelier Tanszék is részt vesz az európai kulturális örökséghez való hozzáféréssel foglalkozó új, európai uniós projektben.

Demetrovics Zsolt addiktológiai és Katz Sándor kvantum-színdinamikai projektje összesen közel 600 millió forint támogatásban részesült.

A Nature Scientific Reportsban megjelent közleményhez kapcsolódó BME-s kutatásban Slíz Mariann, az ELTE BTK adjunktusa is részt vett.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem legújabb kiválósági jegyzéke a Hirsch-index adatai alapján készült, a listát Veres Gábor fizikus vezeti.

A TTK Biokémiai Tanszék munkatársainak legutóbbi cikke a szerkezeti biológiai egyik legtekintélyesebb folyóiratában, a Structure-ben jelent meg.

Az egyetemek intézményi rangsorát az ELTE vezeti 62 projekttel, amelyek összesített támogatása idén 1,5 milliárd forint.

Nagy pontosságú meghatározást lehetővé tevő műszerrel gazdagodik az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszéke.

A központ eredményei az élettudományok fontos kérdéseire adhatnak válaszokat, és az anyagtudomány területén alakíthatnak ki új megoldásokat.

Az ELTE-n megrendezett rangos szakmai konferencián, az európai napfizikusok idei találkozóján számos kutatási eredményt mutattak be.

Több mint 106 millió forintos támogatásból fejleszt európai színvonalú infrastruktúrát az ELTE Természettudományi Karának Biológiai Intézete.

A gyógyuláshoz vezető terápiák kifejlesztéséhez is hozzájárulhat az ELTE Kacskovics Imre által vezetett kutatócsoportja egy speciális új műszer révén.

Daganatos áttétek és a Parkinson-kór hátterében álló fehérjemódosulatokat is vizsgálhatnak az ELTE kutatói egy új röntgen berendezéssel.

Újabb négy évre nyert támogatást az NKFIH-tól az Eötvös Collegium Byzantium Központjának nemzetközi kutatási pályázata.

Jordán Tibor és Miklósi Ádám egyetemi tanárok kollaborációs projektjeit támogatja a Leuveni Katolikus Egyetem által életre hívott hálózat.

A MIT Techreview-ban ismertették az ELTE kutatóinak tanulmányát a modernkori hírterjedés, a geoszociális és az online szociális hálózatok összefüggéseiről.

140 millió forintos össztámogatással folytathatják munkájukat a kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportok az ELTE TTK-n.

33 ELTE-s kutató vehette át az ösztöndíj elnyerését tanúsító oklevelet 2017. július 5-én, a "Bolyai-napon" az MTA Székház Dísztermében.

Az eddig még ismeretlen funkciójú fehérjék megismerésére dolgoztak ki megbízható módszert az ELTE Természettudományi Karának kutatói.

Az ELTE etológusainak eredményei azt mutatják, hogy a kutyák hasonló szabályokra támaszkodnak, mint mi, amikor el kell dönteni, hogy mi élő és mi nem.

Új, francia nyelvű monográfia jelent meg Bárdosi Vilmos, a Francia Tanszék egyetemi tanárának tollából.

Perczel András és Turányi Tamás TTK-s professzorok projektjei kaptak jelentős támogatást a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban.

Már a kutya őse is képes személyes kapcsolatot kialakítani nevelőjével, derül ki az ELTE TTK Etológia Tanszékének legújabb kutatásából.

„Beyond the Horizon” címmel 2017. június 20-án publikálta legújabb tanulmányát az Európai Kutatóegyetemek Ligája (LERU), melynek az ELTE is aktív tagja.

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársai a szén-dioxid kiáramlását vizsgálták a Csomád területén.

Mészáros Szabolcs és Kovács József új, szintetikus színképekből álló adatbázist állítottak össze a James Webb-űrtávcső kalibrálásához.

A Szenior Családi Kutya Program projektje kontrolminták segítségével teszi lehetővé, hogy a kutatók megismerjék a kutyák élettani folyamatait.

Ribli Dezső, a Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék PhD-hallgatója második helyezést ért el a DREAM Challenges rákdiagnosztikai világversenyén.

Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének projektjét 2017. május 26-án mutatták be a Trefort-kertben.

A szerzőként jegyzett tudományos szakkönyvek és monográfiák számát alapul vevő lista élén Miskolczy Ambrus, Ruzsa György és Hamza Gábor állnak.

A kutatási program eredményeihez a Frei Zsolt vezetésével az ELTE-n működő Eötvös Gravity Research Group valamennyi tevékenységi körben hozzájárult.

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszéke Környezetoptika Laboratóriumának kutatói a Royal Society Open Science folyóiratban közölték kutatási eredményüket.

Stratégiai partnertalálkozót rendeztek az ELTE TÓK-on a korai inklúzióval foglalkozó, nemzetközi kooperációban működő projekt résztvevőivel.

Az MTA programjának keretében idén az ELTE-n Andics Attila, Király Ildikó és Pálvölgyi Dömötör alapíthat kutatócsoportot.

Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói a Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban jelentették meg legújabb tanulmányukat.

Kovács Mihályt, Málnási-Csizmadia Andrást és Nyitray Lászlót megosztott Akadémiai Díjjal tüntették ki motorenzimológiai kutatásaikért.

A Kacskovics Imre vezette projekt több mint 2,5 milliárd forintnyi pályázati támogatásban részesült; a projektet megvalósító konzorcium vezetője az ELTE.

Laboratóriumi körülmények között modellezték a mérsékelt éghajlat változásait az MTA és az ELTE fizikusai.

Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA kutatói a PloS One folyóiratban megjelent új közleményükben a keverék és fajtatiszta kutyák viselkedését vizsgálták.

A pályázati projekt során két új műszert vásárol az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékének laboratóriuma, növelve ezzel a kutatási infrastruktúrát.

Markó Alexandra habilitált egyetemi docenssel, az MTA-ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk.

Az ELTE-MTA kutatócsoport tagjai a különböző DNS-szerkezetek eltérő feldolgozásán alapuló minőség-ellenőrző folyamat felderítését publikálták.

Húsz egyetemi kutatócsoport nyert támogatást 2017. július 1-től az elkövetkezendő öt évre, 16 TTK-s és 4 BTK-s.

Az ELTE TTK Etológia Tanszék legújabb vizsgálata szerint az emberekben az embertársaikhoz hasonló kötődés alakulhat ki mobiljaik felé.

Az MTA-ELTE Immunológiai Kutatócsoport a Clinical and Translational Immunology című folyóiratban jelentetett meg kutatási eredményeiről két közleményt.

Az MTA, az ELTE és a Semmelweis Egyetem közös kutatását bemutató cikk a Scientific Reports tudományos folyóiratban jelent meg.

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja és az ELTE Természettudományi Kara új kutatóműhelyt hoz létre a Széchenyi 2020 Program támogatásával.

Az új kutatás kérdőívek alapján vizsgálta a gazdák és kutyáik empátiájának összefüggését.

Műhelykonferenciát tartottak "Az Alaptörvény hatása a szakjogágakra és a bírói gyakorlatra" című komplex kari kutatás eddigi eredményeiről az ÁJK-n.

Az ELTE kutatói a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters című rangos folyóiratban jelentették meg legújabb eredményeiket.

Kiemelkedő tudományos eredményéért három ELTE-MTA kutatócsoporti tag is Akadémiai Ifjúsági Díjat vehetett át.

Több mint egymilliárd forint pályázati támogatást nyert el tumorterápiás gyógyszerelemek kutatására az ELTE vezette konzorcium az NKFIH pályázatán.

Korszerű mikroszkópos központot alakít ki az ELTE Természettudományi Kara 230 millió forintos pályázati támogatással.

Az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa 2017. február 2-án vette át a díjat az Osztrák Tudományos Akadémián.

Szántóföldi penészgomba fertőzések és a gombatoxinok növénytermesztési és egészségügyi hatásának kutatására nyert támogatást a Biológiai Intézet.

Talajminőség-kutató Kiválósági Központot hoz létre az ELTE TTK és az MTA ATK a Széchenyi 2020 program részeként.

Olyan projekteket várnak, melyekben a CELSA különböző partnerintézményeinek kutatói működnek együtt. Jelentkezési határidő: 2017. május 2.

Csökkenhet a mikroszennyeződések koncentrációja, ezáltal javulhat a felszíni vizek minősége az ELTE TTK kutatóinak közreműködésével.

Több mint kétmilliárd forint támogatást nyert az ELTE nyolc pályázata a hazánk versenyképességét növelő K+F+I tevékenységek támogatására.

Több mint 100 millió forintos támogatásból fejleszt európai színvonalú infrastruktúrát az ELTE Természettudományi Karának Szerves Kémiai Tanszéke.

Interjú Kacskovics Imre egyetemi tanárral, az ELTE TTK Immunológiai Tanszékének vezetőjével.

Az EurekAlert! oldal 2016-os év kutatási eredményeit és sikereit összegző top 10-es listáján két ELTE-s publikáció is szerepel.

Idén is megrendezték az ELTE TTK és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai Intézetének Zimányi Nehézionfizikai Téli Iskola című programját.

Az ELTE és az Invitel közös kutatásában a hallgatók társadalmi, szociális és szociálpszichológiai kérdéseket vizsgálnak.

A Kacskovics Imre egyetemi tanár által vezetett konzorcium molekuláris biomarkerekkel foglalkozó projektje 2, 5 milliárd forint támogatást kapott.

Az ELTE kutatóinak publikációja a rangos Science folyóiratban jelent meg.

A PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének adjunktusa 2016. november 29-én az MTA-n vehetett át díjat a magyar tudomány kategóriájában.

Az ELTE Etológia Tanszékének és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának új kutatási eredményeiről számol be a Current Biology.

2016. november 18-án második alkalommal rendezték meg a Tudományos Kutatás Napját az ELTE-n, ahol átadták az ELTE Ígéretes Kutatója elismeréseket is.

Szöllősi Gergely, a TTK munkatársa mintegy másfél millió eurót nyert az Európai Kutatási Tanács Starting Grant pályázatán.

A Nature tudományos folyóiratban számoltak be az axion nevű hipotetikus részecske tömegére vonatkozó legújabb kutatásukról az ELTE tudósai.

Interjú Schlett Katalinnal, a TTK egyetemi docensével, aki idegi sejtbiológiával foglalkozik, és a memóriazavar okaihoz is közelebb került kutatásaival.

A VEKOP (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program) pályázati kiírásában Egyetemünkön valósul meg a legtöbb nyertes projekt.

Egyetemünk Tudományos Tanácsa másodszor írt ki pályázatot a negyven évnél fiatalabb kutatók elismerésére, 61-ből heten kerültek a díjazottak közé.

A Tudás Presszó legutóbbi alkalmán Kubinyi Enikő etológussal beszélgetett Fábri György habilitált egyetemi docens a Csodák Palotájában.

Akár a rákgyógyításban is felhasználható új eredményre jutottak a DNS-javításban az ELTE kutatói másik két egyetem és az MTA tudósaival közösen.

Az ELTE PPK Kognitív Pszichológia Tanszékén működő Matematikai Megismerés Csoport új elmélettel állt elő a számmegértés alapjairól.

Az MTA és az ELTE fiatal kutatói is részt vettek abban a nemzetközi rákkutatási együttműködésben, melynek eredményei a közelmúltban jelentek meg.

Az ELTE-s kutatók által kifejlesztett új térszerkezet-diagnosztikai eljárás közelebb vihet a 2-es típusú cukorbetegség hatékonyabb terápiájához is.

Az ELTE Matematikai Intézet PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói új, az agyi kapcsolatokat bemutató webszervert fejlesztettek ki.

Az Ig Nobel Prize a szokatlannak tűnő tudományos teljesítményeket ismeri el, melyek elsőként nevetésre, majd gondolkodásra ösztönöznek.

Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma is részt vesz abban a projektben, amelyben többek között több száz kisbolygó felfedezésére számítanak.

A díjakat Mezey Barna, az ELTE rektora adta át a Természettudományi Kar három geofizikus hallgatójának.

Az ELTE-s szerzők által jegyzett hiánypótló monográfia a fénypolarizációval kapcsolatos hazai kutatási eredményeket összegzi.

A modern hidrogeológiai megközelítések oktatását és kutatását elősegítő szervezeti egységet Mádlné Szőnyi Judit vezeti.

Az Etológiai Tanszék kutatóinak evolúciós szempontból is átütő eredményei a rangos Animal Cognition szaklapban jelentek meg.

Az Adattudományi és Adattechnológiai Tanszék a vállalati és az akadémiai szféra közti együttműködés új korszakát nyitja meg a magyar felsőoktatásban.

Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport tudományos eredménye jelentős nemzetközi érdeklődést váltott ki.

2016 júliusában zárult az ELTE Környezettudományi Kutatóközpont és az IMSYS Kft. közös kutatási projektje.

Az ELTE és az MTA kutatói ezrével fedeznek fel keletkező csillagokat a legnagyobb európai távcsövek segítségével.

Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport a világon elsőként vizsgálta, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet.

Az ELTE és az MTA kutatói – köztük Pál Gábor egyetemi docens – a világon elsőként azonosították egy rejtélyes enzim immunológiai szerepét.

82 alap- és mesterszakos hallgató, valamint 116 doktori hallgató, doktorjelölt és posztdoktor vesz részt az ösztöndíjprogramban.

A rangos elismerést egyetlen hazai kutatóként veheti át a PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék egyetemi docense.

Egyetemünk negyven évesnél fiatalabb kutatói számára, akik nem vettek részt a Lendület-programban, és nem részesültek ERC-támogatásban.

Az MTA 2017-től 2022-ig tartó programjára jelentkezők közül előnyben részesülnek a fontos társadalmi problémákkal foglalkozó kutatások művelői.

A Kémiai Intézet tudományos munkatársa egyedüli magyar kutatóként nyerte el az öt évre szóló, 180 millió Ft-os támogatást.

A PIT Bioinformatikai Csoport cikkét a PLOS ONE folyóirat közölte. A jelenség az agyi kapcsolatok irányának meghatározására is alkalmazható lehet.

Az ökológiával foglalkozó hallgatóknak szánt munka az első, amely megteremti az ökológia és az evolúció egységes tárgyalásának alapjait.

2016. június 24-én hirdették ki a Magyar Tudományos Akadémia pályázatának eredményeit: hét ELTE-s projekt kap támogatást.

A Magyar Tudományos Akadémia először meghirdetett programjában kimagaslóan szerepeltek Egyetemünk kutatói, intézményünk lett a legeredményesebb.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoport szerint a különbségek leírásával lehetőség nyílhat a bélflórát osztályozó diagnosztikai eszközök kifejlesztésére.

A korszakalkotó felfedezésben Egyetemünk kutatói, Frei Zsolt tanszékvezető egyetemi tanár és Raffai Péter egyetemi adjunktus is részt vettek.

A világon elsőként vizsgálták a kutyaugatás zajjá válásának biológiai, akusztikus, kommunikációs oldalát az Etológiai Tanszék kutatói.

A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány kuratóriuma 2016-ban az MTA-ELTE Lendület Kutatócsoportot vezetőjének ítélte oda az elismerést.

Hazai kutatóintézetek, oktatási intézmények és magyarországi telephellyel rendelkező vállalkozások részvételével 2016. május 6-án megalakult az Ipar 4.0...

A Lőw Péter, Molnár Kinga és Kriska György TTK-s oktatók által írt könyv a közelmúltban jelent meg a Springer Kiadó gondozásában.

A BTK „Gólyavári esték” sorozatában 2016. május 11-én Mezey Barna, az ELTE rektora, az ÁJK tanszékvezető egyetemi tanára tartott előadást.

Az ELTE kutatói Newton és Lagrange után először találtak új egzakt megoldást a csillagászat és az űrkutatás egy központi jelentőségű kérdésére.

2016. május 11-én tizedszer rendeztek Innovációs Napot a Gömbaulában, ahol átadták az ELTE Innovatív Kutatója díjat is.

Az ELTE fizikusai is szerepelnek a legnagyobb pénzösszeggel járó tudományos elismerés, a Breakthrough Prize díjazottjai között.

2016. május 2-án, a Magyar Tudományos Akadémia 187. közgyűlésének első napján Akadémiai Díjakat adtak át.

A Lendület-program keretében idén 11 kutató alapíthat kutatócsoportot, hárman közülük Egyetemünkön végzik kutatásaikat az elkövetkezendő öt évben.

Az Atomfizikai Tanszék EIRSA Asztrofizika Kutatócsoportjának posztdoktori ösztöndíjasa kapta az IAA publikációs díját.

A kormány támogatja a komáromi gátépítésnél előkerült római katonaváros, Brigetio 1992 óta zajló ELTE-s régészeti feltárásának folytatását.

A „Nemzetközi együttműködések jó gyakorlata” kategóriában az ELTE Informatikai Kar Együttműködési Központját is díjazták.

Fényenergia és átmenetifém katalizátorok segítségével állítanak elő változatos szerkezetű szerves molekulákat az NKFIH által támogatott projektben.

2016. május 6-án Csabai István, az ELTE Természettudományi Kar Fizika Intézet Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének egyetemi tanára tartja a Pázmány-napi...

A mobiltelefon által nyújtott folyamatos kapcsolat lehetősége a bizonytalan, szorongó kötődésű fiataloknak sokkal fontosabb, mint másoknak.

Egyedi molekulákat láthatóvá tevő fénymikroszkóppal és kétfoton-lézeres képalkotással is vizsgálják a DNS-hibajavítás mechanizmusait az ELTE kutatói.

Az ELTE részéről Mezey Barna rektor, Scheuer Gyula kancellár, Borhy László, a BTK dékánja egyeztetett március 4-én Molnár Attila komáromi polgármesterrel.

A kutatók hat társadalom – Anglia, Magyarország, Ausztrália, Kanada, Libanon és Szingapúr – attitűdjeit hasonlítják össze.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportja új eljárást dolgozott ki, a publikációt a Genomics folyóirat közölte.

A Novák Zoltán vezetésével működő Lendület-kutatócsoport új katalitikus eljárást dolgozott ki szerves molekulák hatékony átalakítására.

Az ELTE Tehetséggondozási Tanácsa pályázatot hirdetett multidiszciplináris kutatások támogatására. A Tanács kilenc projekt támogatásáról döntött

Valóban búskomor nép-e a magyar, mitől vagyunk boldogok vagy boldogtalanok? Országos boldogságszint-felmérés indul.

Hogyan változik az irodalomtudomány és társadalmi funkciója a digitális korban? Hogyan telnek majd a tudományos mindennapok?

Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa 1,2 millió eurós támogatást nyert el.

Az ÁJK és a PPK sikeresen pályázott a Friedrich Eberth Stiftung Budapesti Irodájánál a kollektív munkajog intézményeinek funkcióvesztéséről.

Gravitációs hullámokat észleltek száz évvel Einstein előrejelzése után. A felfedezésben Frei Zsolt professzor kutatócsoportja is részt vett.

2016. február 5-én első alkalommal rendezte meg az ELTE Tudományos Tanácsa A Tudományos Kutatás Napját.

A genetikai rendellenességek jobb megértéséhez járulnak hozzá az egyedülálló ELTE-s kutatások.

Az ELTE Elméleti Fizikai Tanszék és az MTA–ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport kutatói az elképzelt, párhuzamos világok éghajlatait vizsgálták.

A BTK adjunktusa 2016. január 30-án a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében vehette át a díjat.

A TáTK és a BGGyK szakemberei egy Erasmus+ KA2 stratégiai partnerségi pályázat keretében nyertek el támogatást.

Egyetemünk professor emeritusa mellett négyen részesültek az elismerésben, a kitüntetést 2016. január 18-án adták át Budapesten.

2016. január 21-én együttműködési megállapodást írtak alá az ELTE, a BME és az MTA SZTAKI vezetői.

A Novo Nordisk Alapítvány közel 100 jelentkező közül négy pályázó, köztük egy dán–angol–magyar konzorcium támogatásáról döntött.

A Journal of Biological Chemistry „A hét közleménye” rovatban számolt be az ELTE és az MTA tudósainak kutatásairól.

A Bölcsészettudományi Kar Mai Magyar Nyelvi Tanszékének professor emeritusa 2015. december 18-án vette át az elismerést a Parlamentben.

Magyari Enikő kutatótársaival arra keresi a választ a Fogarasi-havasokban, miként jelzi a klímaciklusok váltakozását az iszapban egykor élt fajok száma.