Kutatási hírek

A TTK-s kutatócsoport legutóbb a metán–levegő elegyek gyulladását vizsgálta, eredményük a fűtés hatékonyságának javításához is hozzájárulhat.

Az ELTE kutatói felfedezték, hogy a mirigysejtek az autofágia során fejlődési programjuktól függetlenül a hibás granulumokat is képesek eltávolítani.

Az ELTE ÁJK szimpóziuma a dologi jog, a kötelmi jog, a szerzői jog és az öröklési jog aktuális kérdéseit járta körül az elmélet és a gyakorlat szempontjából.

Az ELTE TTK hallgatóinak fejlesztése arany minősítést kapott a Massachusetts Institute of Technology (MIT) biotechnológiai projektversenyén.

Videósorozat mutatja be a 2022-es TTK-s kutyaetológiai konferencián ismertetett kutatásokat.

Mádlné Szőnyi Judit kutatócsoportjáról jelent meg cikk a Journal of Hydrology X folyóirat különszámában.

A TáTK-n működő Digital Lens kutatócsoport többek között a túlélők által használt nyelv jellemzőit és az üldöztetés topográfiáját tárja fel.

Az új honlap az Egyetemen keletkező tudás témaköreit és szakértőit kívánja kereshetővé tenni minden érdeklődő számára.

Egyetemünk november 25-én nyolcadszor rendezte meg a Tudományos Kutatás Napját a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat egyetemi zárásaként.

Az Egyetem Tudományos Tanácsa idén ismét 9 negyvenévesnél fiatalabb kutatónak ítélte oda a kitüntető címet.

Az ELTE Tudományos Tanácsa 2022-ben Balassa Kinga, Csikós-Kiss Vivien és Nagy Zoltán Attila doktoranduszoknak ítélte oda a támogatást.

A hét kategória nyertesei között összesen 293 millió forintot osztott szét az Egyetem, három új kutatócsoport kezdi meg működését.

Pieczka Ildikó, a Meteorológiai Tanszék kutatója és Topál Dániel doktorjelölt új kutatási eredményeit a Nature Communications közölte.

​​​​​​​Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az összeurópai kezdeményezés megállapodásának első magyar aláírója.

Záróbeszámolók a Magyar Tudományos Akadémia Prémium Posztdoktori Kutatói Programjának ösztöndíjasaitól, köztük az ELTE hét kutatójától.

Az ELTE PPK kutatói 2004 és 2020 között végzett vizsgálatukban arra jutottak, hogy az évek során csökken a diákok pszichés ellenálló képessége.

Szászi Barnabás és szerzőtársai komoly kihívás elé állítják a viselkedéskutatók kedves módszerét, a finom rávezetést jelentő nudge-ot.

Budapesten tartotta meg éves találkozóját a HistoGenes ERC SyG projekt: a rendezvényen a következő időszak feladatait is meghatározták.

Egy nemzetközi tudóscsoport közel 4000 ember adatait elemezve igazolta, hogy a mesterségesen produkált mosoly valódi, természetes jókedvet idéz elő.

A természetes eredetű vegyület hatékony lehet a SARS-CoV-2 okozta megbetegedés ellen is, hazai és nemzetközi szabadalmaztatása már megkezdődött.

Az ELTE kutatói olyan agyi kapcsolatokat találtak, amelyekből a nemre következtethetünk, a felfedezés agyi rendellenességek vizsgálatát is segítheti.

Az ELTE Egyetemi Találmányi Testülete 2022-ben Kardos József és Molnár Tamás kutatását találta az év legkiemelkedőbb egyetemi fejlesztésének.

Több ezer amiloidmintát találtak az ELTE kutatói az egyetemen létrehozott algoritmus és szerver, a Budapest Amiloid Prediktor segítségével.

A szívdobbanások számlálására építő, sokat vitatott Schandry-teszt használati módjára és az eredmények értelmezésére tesznek javaslatokat a PPK kutatói.

Az ELTE Biológiai Intézet kutatói eddig keveset vizsgált agyi idegpályák és molekulák szerepét írták le új tanulmányukban.

Kovács Ilona kutatótársaival több mint 2000 résztvevőből álló mintán gyűjtött adatokat a fantázia élénkségének vizsgálatához különböző korcsoportoknál.

Egyetemünkről 42 projekt szerepel a nyertesek listáján több mint 1,5 milliárd forintos támogatási összeggel, ez az országos támogatás 12%-a.

Ökördi Réka és Molnár Gyöngyvér játékalapú intervenciós programja eredményesnek bizonyult a kisiskolások matematikai felzárkóztatásában.

A Horizon Europe támogatásával induló FARBES-projektben öt európai és egy észak-amerikai intézmény vesz részt.

Az ELTE és az ATK kutatói közeli távérzékelés segítségével térben modellező térképet készítettek a talajpótlás mértékének tervezéséhez.

Az ELTE professzorának kutatásait 270 millió forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kiválósági programja.

Nyitray László és Martinek Tamás kutatócsoportja a terápia szempontjából nagy jelentőségű S100 fehérjecsalád kölcsönhatási hálózatát térképezte fel.

Új kutatásukban Aranyi Gábor és munkatársai a személyes jelenlétet nélkülöző online konzultációk hatásosságát és előnyeit igazolták.

Az ELTE kutatói nagyszabású nemzetközi archeogenetikai program keretében vizsgálták a "déli ív" népességtörténeti összefüggéseit.

Biofizikusok az ELTE-n fejlesztett, teljes genomszekvenciák elemzésére képes számítógépes modellek segítségével térképezték fel a két csoport fejlődését.

A támogatott hét kutatócsoportból négy Egyetemünkön kezdheti meg a munkát, vezetőik Bodó Csanád, Jenei Péter, Marton Klára és Szabó Csaba.

Az ELTE kutatói szerint válsághelyzetekben a kiszámítható munkakörnyezet, a biztonságos munkakörülmények csökkenthetik a stressz mértékét.

Az ELTE meteorológusai szerint erdős sztyeppévé változhat szinte egész Magyarország, friss elemzésükben több forgatókönyvet is felvázolnak.

A kutatók az újonnan felfedezett darázsfajokat a 30Y zenekar, az egyik felfedező nagyapja és Soós Miklós geológus után nevezték el.

Ágoston-Kostyál Csilla pszichológussal az ökoérzelmek és a környezettudatosság kapcsolatáról beszélgettünk. Interjú.

A talajnedvesség éves átlaga szinte az egész kontinensen csökken 1981 óta, Pinke Zsolt és kutatótársai gyors megoldást sürgetnek.

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint éhínség és betegségek vezethettek a laktóztolerancia megjelenéséhez.

Folytatódik a hajdani legiotábor tavaly megtalált fürdőjének feltárása, a padlófűtés pecsétjeiből a régészek már datálni is tudják az épület korát.

Az ELTE és az ELKH régészei kibontották a bakonybéli monostor középkori előzményeit, és feltárták a borostyánkúti remetebarlangot is.

A világon először vizsgálták farkasok alvását nem-invazív EEG alkalmazásával az Etológia Tanszék kutatói, tanulmányukat a Scientific Reports közölte.

A PPK kutatói a nappali szubjektív élmények és az álom emocionális dimenzióinak időbeli összefüggéseit vizsgálták legújabb cikkükben.

A Kőhegyi-tóban élő algakultúrát DNS-vizsgálatok mellett fénymikroszkópos, elektronmikroszkópos és egyéb vizsgálatokkal jellemezték.

Vegyészeink cikke a kulcsfontosságú katalizátorról az összes valaha megjelent tudományos publikáció legolvasottabb 2%-ába került.

Közel egyórás film készül Horváth Gábor és Kriska György a természet polarizációs mintázataival foglalkozó kutatásairól és találmányairól.

Az ELTE kutatói pszichológiai mérőeszközt fejlesztettek ki, amellyel azt lehet vizsgálni, hogyan hatnak az új vizuális ingerek a memóriára.

A június 30-i workshopon többek között részt vett Palkovics László miniszter, Scheuer Gyula kancellár és Kacskovics Imre dékán is.

Ewelina K. Niemczyk és Rónay Zoltán tanulmányát a Higher Education Quartely közölte a kutatókkal szembeni elvárásokról és hatásukról.

Az Etológia Tanszék kutatóinak eredményei azt jelzik, hogy amikor a kutyák játszanak egy tárggyal, érzékszervi információkat jegyeznek meg.

Az ELTE kutatói Karátson Dávid vezetésével nemzetközi együttműködésben rekonstruálták a 17,2 millió évvel ezelőtti robbanásos eseményt.

Az MTA támogatását a BTK-ról Siklósi Zsuzsanna, a TTK-ról Lőrincz Péter, Vesztergom Soma és Vidnyánszky Zoltán nyerte el.

Angol nyelvű szakkönyvükben Demetrovics Zsolt és Szabó Attila elsőkként elemzik szenvedély és függőség bonyolult kapcsolatát sportolóknál.

Tudósok egy csoportja a pubertáskori fejlődést vizsgálta három tanulmányban, a kutatásokban részt vett Berencsi Andrea, a Bárczi docense is.

A villamos-probléma néven elhíresült morális dilemma kultúrafüggését vizsgálta egy nemzetközi tudóscsoport az ELTE kutatóinak vezetésével.

Az ELTE kutatói első ízben vizsgálták feladatmentes szociális helyzetben a kutya-gazda kötődés és a kutyák alvás alatti agyi aktivitásának összefüggéseit.

Az Innovációs Központ május 26-i sajtóreggelijén egy szabadalmazás alatt álló gyógyszerfejlesztési projektet mutattak be a TTK Dékáni Tanácstermében.

Lőrincz Péter, Nagy Zoltán Lóránt, Szászi Barnabás Imre és Tolnai Gergely László kutatásai részesülnek egyetemi támogatásban.

Új kutatásukban az ELTE és az ELKH munkatársai azt fedezték fel, hogy a kérész látórendszere a fényviszonyok változásához igazodva fejlődik.

Az Egyetem három kiváló pszichológus kutatója friss kutatási eredményeiről beszélt „Az ígérettől az eredményig” sorozat első alkalmán.

Az ELTE kutatóinak új betegségmodellje hozzájárulhat a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatok alaposabb megértéséhez.

A gamma oszcilláció újabb funkcióját fedezték fel a neurális kódolásban: agyunk idegsejtjei erre a ritmusra hangolódva navigálnak minket.

A kiválasztott 18 ELTE-s tudományos műhely munkáját 2022. július 1. és 2027. június 30. között finanszírozza az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.

Az Informatikai Kar új szervezeti egységében a jövő iparát kiszolgáló kutatások folynak majd a magyarországi Bosch csoport támogatásával.

Az ELTE kutatóit a napraforgók vezették a felismerésre, hogy hazánkban a napelemtáblákat nem délre, hanem inkább kelet felé kell tájolni.

Az Egyetemi Kiválósági Alap első pályázati körében kimagasló publikációkat, nemzetközi konferenciákat és innovációs projekteket emeltek ki.

Az Etológiai Tanszék kutatói legutóbb azt vizsgálták, milyen mechanizmusokkal dolgozzák fel a körülöttük lévő világ hanghatásait a kutyák.

A legfrissebb számítások szerint a W-bozon, vagyis a nukleáris folyamatokért felelős elemi részecske tömege nagyobb, mint amekkorának eddig feltételezték.

Újabb sikert hozott az ELTE speciális mikroszkópja: a kutatók a fémek alakváltozása során a földrengésekhez hasonló deformációs lavinákat észleltek.

A gyűjtögetésről az élelemtermelésre való áttérés átmeneti egészségromlást okozott, állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Kun Bernadett új könyve arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkamánia nem hasznos szenvedély, hanem komoly következményekkel járó függőség.

Magyar kutatóknak először sikerült csillag-bolygó rendszerben megfigyelni, hogy egy változócsillag rezgését a körülötte kerengő exobolygó gerjeszti.

A HistoGenes projekt legújabb eredményei szerint a 6. században hihetetlenül gyors és óriási távolságú népmozgás mehetett végbe.

Az akadémiai pályázat második körében Pogány Ákos etológus és Tausz Katalin szociálpolitikus kezdheti meg a pandémia utóhatásainak vizsgálatát.

Az ELTE és az ELKH vezetésével létrejött kelet-közép-európai tudásközpontban többek között környezetkímélő növénytermesztési eljárásokat vizsgálnak.

Egy nemzetközi tudóscsoport a lapos gázfelhők elméletével magyarázza a 2019-ben detektált, rejtélyes gravitációshullámokat.

A napszpikulák eredetére és természetére világított rá polimer folyadékoldatok rezegtetésével egy nemzetközi tudóscsoport.

Az ELTE vegyészei a Suzuki-reakció vizsgálatán dolgoztak: több területen is használható, új eredményeiket világszerte érdeklődés övezi.

Az ELTE kutatói közel 1500 kisgyermek nyelvhasználati-logopédiai jellemzőit elemezték a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálattal közösen.

Az ELTE kutatói az emberi agy kapcsolatainak leírását használták innovatív gépi tanulási módszerek teszteléséhez.

Az ELTE kutatói és szerzőtársaik az RNS módosítások olyan mechanizmusát tárták fel, amely felelős lehet genetikai betegségek kialakulásáért.

Az ELTE kutatói a New York-i Relativisztikus Nehézion-ütköztető új detektorának beüzemelését követően az adatfelvételbe csatlakoztak be.

Az MTA–SZTE–ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport tanulmánykötetben elemzi nemzetállamok és globalizáció, Kelet és Nyugat kapcsolatát.

Horváti Kata kutatócsoportja új típusú oltóanyagok fejlesztését lehetővé tévő stratégiákat dolgoz ki a Lendület pályázat keretében.

Az ELTE és az Állatorvostudományi Egyetem kutatója egy nyilvános adatbázisban található talajminta DNS-vizsgálata során bukkant az egyedülálló variánsra.

Az ELTE kutatóinak 41 országra kiterjedő vizsgálata szerint a férfiak veszik legkevésbé figyelembe a távolságtartás szabályait.

A Bárczi kutatói szerint az intellektuális képességzavart mutató személyek elfogadását csakis a közreműködésükkel kidolgozott programokkal lehet növelni.

A mintegy félezer résztvevővel zajló IBRO-konferenciát az Élettani és Neurobiológiai Tanszék, valamint a Magyar Idegtudományi Társaság szervezte.

Az ELTE kutatói is részt vettek abban a nemzetközi vizsgálatban, amely az összeesküvés-elméletekbe vetett hit világnézeti összefüggéseit mérte fel.

Az ELTE alváskutatói szerint fontos lenne mihamarabb diagnosztizálni a rémálmodókat, de a kutatók még nem találják az idegtudományi magyarázatot.

Az extravertáltabb kutyák magasabb helyet foglalnak el a rangsorban, míg barátságosabb társaik alacsonyabb rangúak – állítják az ELTE kutatói.

Forgács Bálint és kutatótársai először igazolták, hogy a beszédre specializált agyterületek már születéskor azonosítják az emberi kommunikációt.

A PPK kutatói új cikkükben hangsúlyozzák: átfogó kutatásra és sürgős fellépésre van szükség a videójátékokban terjedő fizetős tartalmakkal kapcsolatban.

A TTK munkatársai a villámdetektor-hálózat adatainak elemzése során figyeltek fel a kitörési felhő peremét követő ritka jelenségre.

Az ELTE szombathelyi campusán fotókiállítás kíséretében összegezték a 2017-ben indult, csaknem 1 milliárd forintos EFOP-program eredményeit.

Az ELTE kutatóinak közreműködésével kialakított mesterséges szaglórendszer a kártevők és kórokozók felismerésével komoly szerepet kaphat az agráriumban.

Az ELTE PPK és a Mayo Klinika kutatóinak közös kísérletében speciálisan képzett dúlák támogatták a súlyos betegeket pozitív kommunikációval.

Az ELTE kutatói a hegység mozgásveszélyes területeit és bányászati hulladéklerakóit térképezték fel komplex térinformatikai modellezéssel.

A PPK kutatóinak vizsgálata szerint a tudományban uralkodó nyugati szemlélet több szempontból is hátrányosan érinti a feltörekvő országok tudósait.

Két, a tudomány számára eddig ismeretlen fajt fedeztek fel borostyánzárványokban az ELTE és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói.

Demetrovics Zsolt és kutatótársai szerint a gazdagok és a hírességek iránti erős rajongás összefügg a gyengébb intellektuális képességekkel.

Az ELTE etológusainak a világon most először sikerült kimutatni, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet.

Az ELKH és az ELTE kutatóinak részvételével nemzetközi kutatócsoport elemezte Európa bronz- és vaskori népességeit.

Időseket gondozó intézmények kutatására nyert nemzetközi pályázatot az ELTE Ember-Környezet Tranzakció Intézete.

Fizikus kutatók szerint a klímatudományban napjainkra elterjedt módszerekkel hétköznapi mérnöki eszközöket is érdemes vizsgálni.

2021. november 26-án az ELTE hetedszer szervezte meg „A tudományos kutatás napja az ELTE-n” rendezvényt a Magyar Tudomány Ünnepe egyetemi zárásaként.

Okoseszközökkel vizsgálja Veres-Székely Anna Lendület kutatócsoportja az óvodások motoros funkcióit és társas viselkedését.

Az ELTE Anyagfizikai Tanszék közreműködésével megvalósuló MagMax kutatás a V4–japán anyagtudományi pályázat keretében nyert támogatást.

A bírálók kiválasztották a 337 támogatott közül a lezárult pályázat legkiemelkedőbb kutatásait, most megtekinthetők a videóbeszámolók.

Ősi Attila, a TTK Őslénytani Tanszék vezetője és magyar, osztrák, cseh kollégái új ősgerinces lelőhelyet fedeztek fel Ausztria középső részén.

A PPK két oktatója, Cserjési Renáta és Király Ildikó is megkezdheti 2021. december 1-jével a koronavírus-járvány utóhatásainak vizsgálatát.

Az ELTE fizikusainak részvételével működő kollaboráció közzétette a fekete lyukak és neutroncsillagok összeolvadásainak eddigi legnagyobb katalógusát.

Az ELTE kutatói elsőként vizsgálták a kutyák alvás közbeni agyféltekei aszimmetriáját, a vizsgálathoz EEG elektródákat használtak.

Az ELTE kémikusainak eljárása hatékonyan és az eddigieknél sokkal precízebben mutatja meg a fehérjék szerkezetében bekövetkező változásokat.

Az ELTE etológusainak EEG és fMRI segítségével elsőként sikerült kimutatni, hogy kedvenceink is képesek bonyolult számításokra a beszéd feldolgozása során.

Az ELTE TTK kutatóinak közreműködésével jelent meg elemzés az öregedés folyamatairól a rangos PLOS Computational Biology szaklapban.

Az Antarktisz eljegesedésével járó ősi globális lehűlés dinamikáját modellezték újszerű módon magyar fizikusok és geológusok.

Kun Bernadette kutatásai megerősítik, hogy a túlzásba vitt munka zavar, amelyet addiktológiai megközelítésből érdemes vizsgálni.

A szenzációs eredményeket az elmúlt időszakban nyílt napon és a Kulturális Örökség Napjai keretében is megtekinthette a közönség.

A STAR fizikusai újabb bizonyítékot találtak a kvarkanyag megfagyására, és azt is látják már, merre érdemes keresni a királis mágneses hatás jeleit.

Lezárult „A mesterséges intelligencia matematikai alapjai” NKFIH által finanszírozott Nemzeti Kiválósági Program.

A könyv megírásában Csányi Tamás, a TÓK Testnevelési Tanszékének vezetője mellett részt vett Kälbli Katalin, a Bárczi adjunktusa is.

Az ELTE és az EKKE kutatói a termőhelyek adottságainak és az évszakok változásainak hatására voltak kíváncsiak.

Kriska Györgyék tótfalui fénysorompóját a Science tematikus összefoglalója példaként idézte a rovarpusztulás megakadályozására tett erőfeszítések között.

A PPK Neveléstudományi Intézetének országos reprezentatív pedagógusfelmérése 5063 pedagógus és intézményvezető válaszait tartalmazza.

Egyetemünkről 40 projekt szerepel a nyertesek listáján közel 1,4 milliárd forintos támogatási összeggel, ami az országosan odaítélt támogatás 11,5%-a.

Az ELTE kutatói Schlieren-optikával bizonyították, hogy a napsütötte zebracsíkok fölött nem alakulnak ki hűtő hatású periodikus légörvények.

A hazai bronzkori emlékanyagban elsőként publikáltak hamvasztásos sírokból származó maradványokon készült komplex biorégészeti vizsgálatokat.

Koloh Gábor új monográfiája az ormánsági születésszabályozás kialakulását, terjedését és gyakorlását vizsgálja.

A stroke utóhatását kezelő molekulacsalád felhasználási joga a július 13-i szerződéssel átkerült az ELTE kutatói által alapított Motorpharmához.

Az ELTE etológusainak legújabb kutatásában hét felnőtt állat is kivételes tanulási képességet mutatott.

A Nature-ben megjelent cikk szerzői között szerepel az ELTE Természettudományi Karáról Schlosser Gitta és Solymosi Katalin.

Frei Zsolt és Raffai Péter koordinálásával az ELTE fizikusai is tagjai annak a nemzetközi együttműködésnek, amely most újfajta hullámokat észlelt.

Az MTA kiválósági programjának 2021-es nyertesei közül minden harmadik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kezdi meg kutatásait.

A TTK Biológiai Fizika Tanszékhez kötődő kutatók az élőlények csoportos döntéshozatali mechanizmusai alapján egymással kommunikáló drónokat építettek.

Az első magyar vezetéssel fejlesztett kisműholdat, a GRBAlphát 2021. március 22-én bocsátották fel Bajkonurban, azóta sikeresen teljesíti küldetését.

Az ELTE kutatóinak közreműködésével kifejlesztett tenzing webes alkalmazás a publikációs tevékenységet könnyíti meg.

Birtalan Liliána és szerzőtársai a helyi élelmiszerek iránti elköteleződés egészségformáló hatását vizsgálták.

A PPK kutatói szerint az autizmusban érintettek támogatásában nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a szülők pszichés jóllétét célzó programokra.

A járvány idején már alkalmazott, de még kevésbé ismert segítségnyújtási forma kihívásait összegezték szakcikkükben a PPK munkatársai.

A Málnási Csizmadia András vezette konzorcium gyógyszerjelölt molekulája lehetővé teszi a stroke utáni görcsös állapot komplex kezelését.

Az ELTE PPK kutatói a Magyarországon is egyre elterjedtebb sharing economy kulcsszereplőit vizsgálták.

Rangos publikációkkal rendelkező kutatócsoport-vezetők avattak be a kutatói siker titkaiba az ELTE PPK kerekasztal-beszélgetésén.

A mesterséges intelligenciával támogatott, gépi látáson alapuló MOBOT a nyersanyag- és félkésztermékeket raktározó cégek munkáját segítheti.

Új távlatot nyitottak az anyagtudományban az ELTE kutatói a magnéziumban lejátszódó deformációs folyamatok mikromechanikai vizsgálatával.

Az ELTE közreműködésével elindult a civilizációs betegségek többségéért felelős kóros folyamatot vizsgáló H2020-as INFLANET projekt.

A mélyagyi területekből monitorozással nyert információk segítségével vizsgálták a máig rejtélyes REM-alvás szakaszait magyar kutatók.

Szöllősi Gergely János és munkatársai a filogenetika eszközeivel egyszerre rekonstruálták a horizontális és vertikális öröklődés mozzanatait.

A Bárczi kutatóinak részvételével elkészült az inkluzív oktatást támogató RIDE projekt első két moduláris tananyagcsomagja.

Az ELTE PPK kutatói laborkísérletben bizonyították, hogy akut stressz hatására agyunk gyorsabban felméri a környezeti szabályszerűségeket.

Több mint 155 millió forintos támogatásból fejlesztett európai színvonalú infrastruktúrát az ELTE Természettudományi Kara.

Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült közvetlen megfigyelésekkel egyedülálló torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén.

Időskori rák és memóriazavar előrejelzésére alkalmas gént vizsgáltak a TTK kutatói.

Nagy érdeklődés kísérte az ELTE által április 22-én rendezett angol nyelvű online szemináriumot.

A csúcstechnológiás műszer a kutatásban, illetve a biológus és biotechnológiai mesterképzésben kap fontos szerepet.

A Fusarium penészgomba hatásait vizsgáló konzorciumi kutatási program zárult le nemrég az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék koordinálásával.

A pályázati programban az ELTE korszerű eszközöket szerzett be a TTK kutatólaboratóriumai számára.

Az ELTE kutatója szerint a klímaváltozás módszertana segít a járványok nehezen megjósolható terjedésének leírásában is.

Kis Anna, a TTK Meteorológiai Tanszék munkatársa az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből vont le következtetéseket.

A tudósok többsége szívesen dolgozna többet otthonról, mint a karantén előtt, és nagy részük szerint ennek adottak a feltételei is.

Az ELTE TTK Halgenetikai kutatócsoport és partnerei ehhez a zebrahalat és a legújabb genomszerkesztési technológiákat hívták segítségül.

Az ELTE Fizikai Intézet részvételével a CERN-ben végzett vizsgálatok szerint az ún. leptonok viselkedése jelentősen eltérhet a korábban feltételezettől.

Az ELTE-Soft Kft. és az Európai Tudásközpont Kft. ViroFighterét egyedi szoftvere és műszaki megoldásai teszik minden eddigi fejlesztésnél hatékonyabbá.

A RHIC fizikusai a kvarkanyag fázisai közötti, régóta keresett „kritikus pont” jeleire bukkantak atommagokat ütköztetve.

Az ELTE Őslénytani Tanszék kutatói a bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyről előkerült gazdag anyagon vizsgálták e csonttani jellegzetesség kialakulását.

Nemzetközi kutatók az iWiW adatain mutatták ki az összefüggéseket a települések struktúrája, lakóinak társas kapcsolatai és jövedelme között.

Páratlan felfedezésként magyar és svéd kutatóknak sikerült először döntő bizonyítékot találni egy rendkívül tünékeny részecske, az Odderon létezésére.

Simor Péter vezetésével nemzetközi kutatócsoport vizsgálta éjszakai pihenésünk és a pandémia kapcsolatát új módszertanú megközelítéssel.

Az ELTE TTK munkatársai Vicsek Tamás vezetésével terrorellenes nemzetközi együttműködésben végeztek úttörő munkát egy H2020-as pályázatban.

A festőművészek által vászonra vetett érzékcsalódást tárták fel az ELTE kutatói új módszertanú pszichofizikai kísérletükben.

Az ELTE PPK kutatóinak sportolók között végzett felmérése szerint összefüggés van az aktuális fizikai aktivitás és a kognitív teljesítmény között.

Erdélyi Róbert kutatócsoportjának sikerült feltérképezni a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságának határait a Nap mágneses terének előrejelzésében.

Egyetemünkről összesen 42 doktorandusz nyert támogatást, 1,5 milliárd összértékben. A legtöbb támogatott az ELTE-n, azon belül a TTK-n kutathat majd.

A kutatók úgy vélik, a rendszer fontos információkkal szolgálhat a bolygók, köztük a Naprendszer égitestjeinek keletkezéséről és fejlődéséről.

Kacskovics Imre új összefoglalója áttekinti, hogyan működik a koronavírus elleni magyar készítmény, és hol tart a fejlesztése.

Az ELKH ÖK és az ELTE kutatói publikus iPhone-mobiladatok felhasználásával vizsgálták a tavaszi COVID-intézkedések hatásait kilenc európai országban.

Új, a korábbi elképzeléseket is magába foglaló környezetoptikai magyarázatot találtak az ELTE kutatói a napraforgó sajátos viselkedésére.

Az ELTE kutatóinak nemzetközi együttműködésben sikerült előállítani a betegséget okozó Williamson-mutációt egy mindössze egy milliméteres féregben.

Több mint 15 ezren kísérték figyelemmel az ELTE programjait a 2020-as tudománynépszerűsítő rendezvényen. A legtöbb előadás visszanézhető a weben.

Az Új Nemzeti Kiválósági Program 2019/2020-as ELTE-s ösztöndíjasai december 14-én online konferencián számoltak be kutatási eredményeikről.

Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói összehasonlították, mennyire keresik a kutyák és a törpemalacok az ember közelségét új környezetben.

Az ELTE kutatói a gyógyszerkutatásban is alkalmazható, új eljárást fejlesztettek ki fluortartalmú molekulák előállítására.

A három nagy egyetem alkotta konzorcium új, európai szinten is jelentős és máris eredményes informatikai kutatóhálózatot hozott létre.

Magyar kutatók a Bakonyban található iharkúti lelőhelyről előkerült 12 páncélos dinoszaurusz-csontvázat tanulmányozták.

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar célja a versennyel, hogy az egyetemisták mellett a középiskolásokat is önálló kutatómunkára ösztönözze.

Az egyetemen folyó tudományos munkából adtak ízelítőt az ELTE vezető és pályakezdő kutatói a Tudományos Kutatás Napján.

Az ELTE Tudományos Tanácsa idén 8 fiatalt részesített az „ELTE ígéretes kutatója” elismerésben, az open science különdíjat Nagy Tamás kapta meg.

Az ELTE etológusai szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a kutyák akár egy másfél éves gyerek szintjén is olvasnának gondolatainkban.

Az Európai Űrügynökség új űrtávcsövére tervezett, infravörös széles sávú fényességmérésen alapuló vizsgálatokat Szabó M. Gyula vezeti.

A járványhelyzet miatt 2020. november 12-én online formában rendezték meg az ELTE hagyományos Innovációs Napját.

A világ legkiválóbb kutatói közé 18-an kerültek be az ELTE-ről az új rangsor szerint, sorukat Vicsek Tamás és Lovász László vezeti.

A testen belülről érkező információk feldolgozásában mutatott egyéni különbségek fontos szerepet játszanak testünk saját magunkénak való megélésében.

Az ELTE Tudományos Tanácsa idén két doktorandusznak ítélte oda a fiatal biokémikusoknak és genetikusoknak adható egyetemi támogatást.

Az ELTE és a SZIE kutató által készített képek szemléletesen mutatják be az egyes fajták közötti jelentős alak- és térfogatbeli különbségeket.

Az ELTE TTK hidrogeológusainak a térstatisztika módszerével sikerült beazonosítaniuk potenciális karsztos ivóvíznyerő helyeket.

Az ELTE kutatói nemzetközi összefogásban nemrég bizonyították a korábbi feltevést, hogy a halak energiát spórolnak a rajban úszással.

Frei Zsolt, az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója és csapata is részt vesz az Európai Űrügynökség új, gravitációs hullámokat vizsgáló projektjében.

Az ELTE etológusainak vizsgálata szerint az intenzíven szocializált farkasok képesek a gondozójukkal individualizált kapcsolat kialakítására.

Az ELTE fiatal kutatói közül négyen vehettek át plakettet, 17-en pedig emléklapot kaptak Bolyai-ösztöndíjasként végzett munkájukért.

A kimagasló intelligenciát inkább férfias vonásnak tekintjük, a hagyományos nemi szerepek így gátolhatják a nők sikerességét a tudományos területeken.

Az ELTE Etológia Tanszék és a bécsi Clever Dog Lab munkatársainak kutatása szerint a kutyák személyisége is változik a korral.

A világ legjelentősebb élettudományi lapja Magyarországról negyedikként Málnási-Csizmadia András kutatócsoportjának új hatóanyagáról adott hírt.

Az ELTE biológus hallgatói által fejlesztett módszer segítségével elemezni lehet az ellenanyag-molekula sokszínűségét DNS-szinten.

Az ELTE Régészettudományi Intézet munkatársai is részt vettek a Békésszentandrás határában végzett feltárásban.

Az új OTKA projekt olyan írások részletesen kommentált kiadására helyezi a hangsúlyt, amelyekre az eddigi munka folyamán kevesebb figyelem irányult.

Összefoglalta 2016 óta folyó kutatás-fejlesztési munkájának eddigi eredményeit az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport.

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a vizuális információkat másokról.

Az ELTE kutatói 6 országban vizsgálták az új pszichoaktív szerek elterjedtségét, a legtöbb veszélyeztetettet Magyarországon találták.

A Biokémiai Tanszék kutatói felfedezték, hogy az annexin-A2 (ANXA2) nevű membránkötő-fehérje célfehérjéhez kapcsolódva segíti a kristályosodást.

Az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszék munkatársai többször felmérték a lakosság hozzáállását a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekhez.

Az ELTE Biológiai Intézet kutatói a depresszió gyógyításában kulcsfontosságú molekuláris különbségeket azonosítottak idegsejtekben.

Az ELTE TTK kutatói patkányok csoportos és egyéni viselkedését vizsgálták, eredményeik hozzájárulhatnak kollektív kereső algoritmusok fejlesztéséhez.

Az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársainak részvételével 85 millió éves tojáshéjtöredéket azonosítottak Magyarországon.

Forgács Bálint új kutatása szerint metaforák esetében agyunk nem a perceptuális fogalmakat, hanem magát az absztraktságot érzékeli.

Az ELTE TTK fizikusai által fejlesztett módszerrel pontosabban nyomon követhető a reumatoid artritisz hosszú távú lefolyása.

ELTE-s kutatók részvételével kimutatták, hogy a növényekben igen komplikált hőmérséklet-érzékelési mechanizmus szabályozza a virágzást.

Az ELTE PPK kutatása a távoktatás első szemeszterét elemzi, az eredményeket a digitális oktatási stratégia kidolgozásához használják majd fel.

Magyar kutatók felismerték, hogy az ABHD4 enzim nélkülözhetetlen az anyai alkoholfogyasztás esetén fellépő agyi sejthalál elkerüléséhez.

Az ELTE kutatói kimutatták, hogy a bélrendszerben található baktériumokat fertőző bakteriofág vírusok hatással vannak az immunválasz kialakulására.

Az ELTE kutatóinak részvételével kezdte meg munkáját a HumanE-AI-Net európai mesterséges intelligencia kiválósági hálózat.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoport legújabb kutatása szerint sokkal több gyakori teljes részgráf található a férfi agyban.

Andics Attila, az Etológia Tanszék kutatója egyes emlősök hangfeldolgozását vizsgálja ERC-projektjében.

Az NKFI 2020-as alapkutatási pályázatainak nyertesei közül minden 7. az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kezdi meg a munkát.

„Lendület” kutatócsoportot indíthat az ELTE-n Niederreiter Zoltán adjunktus az ókori Mezopotámiából fennmaradt pecséthengerek vizsgálatára. Interjú.

Az egykori katonaváros területén feltárt építményben női arcot ábrázoló falfestmény részletére is rábukkant Bartus Dávid és kutatócsoportja.

Magyar kutatók elsőként muttattak rá, hogy a felmelegedés megváltoztatja az Arktikus Oszcilláció szerkezetét és tulajdonságait.

Az EU REC program támogatásával Kende Anna, a PPK docense nemzetközi kutatócsoportjával az európai cigányellenességet vizsgálja.

ELTE TTK PIT Bioinformatikai Csoport matematikusai összefüggést találtak az intelligencia és a hippokampusz bizonyos szomszédjai között.

Az ELTE TTK etológusai először vizsgálták a kutyák és a törpemalacok viselkedésének különbségeit problémamegoldó helyzetben.

Az ELTE PPK és a Tel Avivi Egyetem kutatói által feltárt, a háztartási munkákkal kapcsolatos mechanizmus a hagyományos nemi szerepeket erősíti.

Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatása a társállatok jelenléte és a szülés utáni depresszió kapcsolatára mutatott rá.

A CELSA Research Fund 2020-as pályázatán az ELTE kutatói közül Novák Zoltán szerves szintetikus projektje nyert támogatást.

Az ELTE etológusai szerint négylábú társaink epizódikus jellegű memóriájuk segítségével emlékeznek az általuk korábban végrehajtott akciókra.

Kiemelt szerepet kap a Nagy Hadronütköztető továbbfejlesztése, amelyben az MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport is részt vesz.

Az égitest gravitációs hullámokat kibocsátva fekete lyukkal olvadt össze, körülbelül 800 millió fényév távolságra a Földtől.

Az Informatikai Kar a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyert vissza nem térítendő támogatást kutatási infrastruktúra létrehozására.

Eredményt hirdettek az Új Nemzeti Kiválósági Program keretében az ELTE-n folyó kutatások tudománykommunikációs versenyén.

Csanád Máté vezetésével, részben online folytatják a munkát az Ősrobbanás utáni első ezredmásodperc anyagát vizsgáló STAR kísérlet magyar résztvevői.

Az ELTE TTK kutatói azt vizsgálták, hogy a vízirovarok vizuális vonzásában milyen szerepet játszhattak a gyanta optikai tulajdonságai.

Karátson Dávid egyetemi tanár irányításával digitális domborzatmodellen mutatták be, milyen lehetett az égei-tengeri vulkánsziget 3600 éve.

A nyertesek harmada az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alakíthat kutatócsoportot, további 1 ELTE-s kutató pedig az MTA intézetében kezdi meg a munkát.

A természettől ellesett megoldással az ELTE fizikusai most minden eddiginél több drón harmonikus együttmozgását tudják koordinálni.

Az ELTE Természettudományi Kar részvételével zajló kutatások fényt derítettek a barlang baktériumtörzseinek amorf karbonátstabilizáló hatására.

Elnyerte az Európai Bizottság támogatását az ELTE Csillagászati Tanszék közreműködésével az űridőjárás fizikai folyamatait vizsgáló SWATNET program.

Az ELTE PPK kutatói szerint a gátlási folyamatok romlásával az idősebbek kevésbé képesek figyelmen kívül hagyni a feladatuk szempontjából irreleváns ingereket.

Újabb részleteket közöltek a kutatók az ELTE PPK vezetésével öt európai országban végzett vizsgálat eredményeiből.

Simon Péter, az ELTE TTK Matematikai Intézet igazgatója videóinterjúban beszélt a modellezés jelentőségéről és a módszertanok fejlődéséről.

Megjelent a WHO legújabb jelentése az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartásáról, a kutatás hazai partnere az ELTE PPK HBSC Kutatócsoportja.

Király Orsolya és Demetrovics Zsolt szerzőtársaikkal a Comprehensive Psychiatry hasábjain figyelmeztetnek az IKT-eszközök használatának kockázataira.

Vér Eszter Virág és Borovi Dániel új kötete Ferenc József és Erzsébet fiuknak írt levelein keresztül ad betekintést az uralkodócsalád mindennapjaiba.

Az ELTE Gyermekkori Pszichés Zavarok Kutatócsoportja online felmérésben vizsgálja, hogyan hatnak a korlátozások a fiatalok lelki egészségére.

Az új eljárással jóval gyorsabbá és költséghatékonyabbá vált a polipeptidek és fehérje-fragmens típusú makromolekulák szintetizálása.

A kérdés megoldásán robotikával folgalkozó szakemberek és az ELTE állati viselkedést vizsgáló etológusai közösen dolgoznak.

Az ELTE Régészettudományi Intézetének munkatársai is részt vettek a Mözs–Icsei-dűlő lelőhelyen feltárt hun kori temető részletes elemzésében.

Frei Zsolt, az ELTE Fizikai Intézet igazgatója kutatócsoportjával részt vett két jelentősen eltérő tömegű fekete lyuk összeolvadásának megfigyelésében.

Tanulmánykötet jelent meg a magyarországi jogrendszer 1989-et követő átalakulásáról az MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport gondozásában.

Az ELTE TTK kutatói 20 év feletti kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak, amelyek nem fordulnak elő átlagos élethosszú állatoknál.

A ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói élettani és szerkezeti különbségeket fedeztek fel a különféle körülmények között tartott növényeknél.

Kolosai Nedda, a TÓK docense és munkatársai eredményes gyakorlathoz vezető, új oktatási modellt dolgoztak ki körkörös társtanítás néven.

Az ELTE TTK Viselkedésökológiai Csoportja Rosivall Balázs vezetésével arra keresi a választ, milyen okok állnak az ivararány-eltolódás hátterében.

A kétkomponensű, fehérjealapú készítmény előállításának projektmunkálatait Kacskovics Imre, az ELTE Immunológiai Tanszék vezetője irányítja.

Az ELTE TTK-n most induló nemzetközi tehetséggondozási program keretében diákokat vonnak be eddig megoldatlan matematikai problémák megfejtésébe.

Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatása szerint a kutyák az emberéhez hasonló agyterület segítségével ismerik fel, hogy ki beszél.

A Csehné Papp Imola vezetésével megalakult csoport a munkaerőpiac elmúlt évtizedben bekövetkezett változásait vizsgálja majd.

A kutyák arcfeldolgozása kevésbé kifinomult, mint az emberé, mutatott rá az ELTE etológusainak legújabb, funkcionális MRI-vel végzett vizsgálata.

Az ELTE Etológia Tanszék és a svédországi Lundi Egyetem kutatói a négylábúak szaglószervének eddig nem ismert képességét fedezték fel.

Whisky, a hatéves border collie kilencven játéknak tudja a nevét, ráadásul ezeket a tárgyakat szín és forma szerint osztályozza is.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának legújabb kutatása szerint a férfiak hippokampuszának kapcsolatai szabályosabbak, mint a nőké.

Kovács Kristóf és Andrew Conway kognitív pszichológusok közös tanulmányukban a végrehajtó funkciók szerepét hangsúlyozzák az IQ-tesztek megoldása során.

A Napot egészen új szemszögből vizsgáló ESA–NASA űrprojekt keretében fellőtt Solar Orbiter plazmafelvételeit az ELTE kutatója elemzi.

A csomagolás a lényeg az aminosavak láncfüzéréből álló, molekuláris üzenetet hordozó fehérjék esetében Perczel András legújabb kutatásai szerint.

Pál Gábor, a Biokémiai Tanszék docense és kutatótársai rámutattak a kórokozók által termelt ekotin immunrendszert gátló hatására.

Erasmus+ projekt indult az ELTE Bárczi mint konzorciumi partner részvételével inkluzív iskoláscsoportokat támogató modulháló kifejlesztésére.

Az ELTE Szociálpszichológia Tanszék munkatársainak részvételével lezajlott kutatás eredményei a Nature Human Behaviour lapban jelentek meg.

Harangi Szabolcs kutatótársaival a Csomád magmatárolóját is vizsgálja a tűzhányó esetleges aktivizálódásának mihamarabbi felismerése céljából.

A Scientific Reportsban jelent meg az ELTE Régészettudományi Intézet és az ELKH Archeogenetikai Laboratórium munkatársainak közös tanulmánya.

Az ELTE TTK kutatóinak most kidolgozott biofizikai módszerével közelebb kerültünk a krónikus gyulladások és rákos áttétek gyógyításához.

Az ELTE TTK kutatói olyan biológiai víztisztítási eljárást fejlesztettek ki, amely 99,9%-os biztonsággal eltávolítja a baktériumokat a vízből.

A kérdéskör átfogó vizsgálatára alapít MTA–ELTE "Lendület" kutatócsoportot Antal Miklós humánökológus az ELTE Társadalomtudományi Karán.

Az MTA–ELTE Evolúciós Genomika Kutatócsoport a statisztikus fizika segítségével találta meg a küszöbértéket, mely alatt a mutáns sejtek kilökődnek.

Ismeretterjesztő sorozatot indított a fehérjekutatók legújabb eredményeiről az ELTE Természettudományi Kar.

A Földhöz hasonló exobolygókat hamarosan a CHEOPS-szal kutató nemzetközi program aktív résztvevője az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium is.

Négyéves alapjogi OTKA kutatás indult az ELTE Alkotmányjogi Tanszék műhelyében Somody Bernadette adjunktus vezetésével.

Az ELTE kutatóinak részvételével zajló felfedezésről az American Astronomical Society éves konferenciáján számolt be a konzorcium.

Eredményes évet zárt az ELTE FIEK konzorcium a kutatócsoportok szaktudásának és az ipari partnerek növekvő számának köszönhetően.

Magyari Enikő kutatótársaival arra keresi a választ a Fogarasi-havasokban, miként jelzi a klímaciklusok váltakozását az iszapban egykor élt fajok száma.

Lenkei Rita, az ELTE Etológia Tanszék doktorandusza és kutatótársai az Animal Cognition folyóiratban tették közzé eredményeiket.

A romaellenesség aktuális állapotát mérte fel a többségi magyar társadalom körében az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszék.

Szöllősi Gergely fizikus és brit kutatótársa génelemzéssel arra találtak erős bizonyítékot, hogy az élővilág csupán két nagy doménre osztható.

Erdélyi Róbert és kutatótársai óriási felbontású naptávcsövek segítségével jutottak közelebb a modern asztrofizika nagy rejtélyének megoldásához.

A Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék munkatársai, Csabai István és Pataki Bálint Ármin megnyerték a Dream Challenges nemzetközi gépi tanulási versenyt.

Idén 8 negyvenévesnél fiatalabb kutató veheti át a Tudományos Kutatás Napján Borhy László rektortól a Tudományos Tanács elismerését.

Az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport és a Genti Egyetem kutatóinak váratlan felfedezése a Journal of Anatomy-ban jelent meg.

A korai hatások a zebrapintyeknél felülírhatók a későbbi szociális tapasztalatok révén, állítják az ELTE kutatói nemrég megjelent tanulmányukban.

Áttörő eredményre jutott Erdélyi Róbert csillagász és nemzetközi kutatócsoportja a Napról induló plazmahullám-pulzusok megfigyelésével.

A kutyaagy eddig ismeretlen nyugalmi hálózatait vizsgálták az ELTE kutatói a Scientific Reports-ban megjelent tanulmányukban.

A Bárczi részvételével Brüsszelben újabb projektet indított a 34 ország akadémiai és gazdasági szereplőit tömörítő COST kutatási hálózat.

Az ELTE kutatói nemzetközi projekt keretében öt európai országban elemezték a politikusok romákat érintő megnyilvánulásait és azok visszhangját.

Az Európa kora középkori népességét vizsgáló, 10 millió eurós támogatást nyert projekt egyik vezetője Vida Tivadar, az  ELTE régészprofesszora.

A program hatéves futamideje alatt az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar összesen 20–25 nemzetközi hallgatót fogad majd.

Munkakutyák és az ember kapcsolatát vizsgálták a fajták kooperativitása szempontjából az ELTE etológusai Pongrácz Péter vezetésével.

A Csabai István témavezetésével folyó kutatás során DNS szekvenálással emberi populációk genetikai összetételét határozták meg városi szennyvízből.

Az ELTE professor emeritusát a csoportos mozgás elméletének kidolgozásáért tüntette ki a tekintélyes American Physical Society.

Az IK Mesterséges Intelligencia Tanszék tudományos főmunkatársa október 3-án, az ELTE–Újbuda Innovációs Napon veszi át az elismerést.

Az ELTE Szociálpszichológiai Tanszék kutatói arra a kérdésre keresték a választ, miért gondolják valósnak az emberek a politikai álhíreket.

Egyetemünkön közel 70-en vesznek részt az ELTE Biotechnológia Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának munkájában.

Az NKFIH 1,7 milliárdos támogatásával a szintetikus kémia, a mesterséges intelligencia, valamint a családi és nemzeti közösségépítés kérdéseit vizsgálják.

A Kémiai Intézet adjunktusa kis molekulák precíziós vizsgálatát végezheti az Európai Kutatási Tanács támogatásával.

Az Atelier Tanszék 2019 és 2023 között a Barcelonai Egyetem által koordinált UNCHARTED projekt kutatásában vesz részt.

Az ELTE etológusai szerint a kutyák az emberhez hasonlóan viselkednek döntéshelyzetekben, így modellként szolgálhatnak az ADHD kutatásához.

Az ELTE és az MTA kutatói a Scientific Reports-ban azt vizsgálták, alkalmas-e a kutya a humán kognitív öregedés modellezéséhez.

Akár még reaktiválódhat is a halottnak hitt székelyföldi Csomád az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársai szerint.

A Gothard Asztrofizikai Obszervatórium új távcsövével pontosabb képet kaphatunk a Hold felszínéről és a halványabb csillagokról.

Közel 3200 éves kultúrához köthető az ELTE régészei által most felfedezett, szokatlanul ép és gazdag bronzkori leletegyüttes Aggteleken.

A kutyakölykök sírását és szüleik reakcióját vizsgálták az ELTE etológusai az Animal Behaviour folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Horváti Kata, a Kémiai Intézet munkatársa és Kekecs Zoltán, a PPK adjunktusa nyerte el egyetemünkről idén az MTA posztdoktori pályázatának támogatását.

Családban élő törpemalacok és kutyák viselkedését hasonlították össze az ELTE kutatói az Animal Cognition folyóiratban most megjelent tanulmányukban.

Az eseményt a Nature Astronomy folyóiratban dokumentáló kutatócsoport munkájában az ELTE Fizikai Intézet tudományos munkatársa is részt vett.

Tíz oktató Mestertanár Aranyérmet, 14 hallgató pedig Pro Scientia Aranyérmet kapott kiemelkedő teljesítményéért.

A fa-típusú helyett tudományos szempontból érdemesebb volna a korrall-típusú ábrázolást használni a földi élet történetének ábrázolására.

Antal Miklós humánökológus egy OTKA-kutatás keretében született elemzésében vizsgálta, hogy miért nem terjed gyorsabban a szél- és napenergia nálunk.

Nagy Máté a csoportos viselkedést, Antal Miklós a munkaidő-csökkentés lehetőségeit vizsgálja a következő öt évben az MTA támogatásával.

Az ELTE 24 posztdoktora részesült az MTA rangos elismerésében, tíz kutató emléklapot, egy pedig plakettet kapott.

Az 1.7 milliárd forintos támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Tématerületi Kiválósági Programja biztosítja.

Klima László, az ELTE Finnugor Tanszék vezetője is részt vett az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoport genetikai kutatásában.

Nemzetközi konzorcium keretében célzott tumorterápián és krónikus betegségekre ható vakcinák kifejlesztésén dolgozik majd a TTK-n működő kutatócsoport.

Laborfejlesztés, az ipari kapcsolatok erősödése, növekvő hallgatói részvétel, közel 50 tudományos közlemény fémjelzi a konzorcium első két évének munkáját.

Új baktériumnemzetséget izoláltak és írtak le a Sapientia és az ELTE mikrobiológusai, meghatározva teljes génállományát.

A dominanciaviszonyokat vizsgálták kutyák között az ELTE etológusai a PeerJ szaklapban megjelent tanulmányukban.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoport listája a Cognitive Neurodynamics szakfolyóiratban az agyi áramkörök megismerésének alapvető feltétele.

A PPK-n működő Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport új publikációt tett közzé a Psychological Bulletin című neves szakfolyóiratban.

A szuveneritás változatait a 19–20. század jogfejlődésében vizsgáló kutatócsoport Mezey Barna egyetemi tanár vezetésével kezdi meg munkáját.

Grolmusz Vince és munkatársai a világon először publikáltak egy olyan módszert, amellyel egyes agyi kapcsolatokhoz irányt lehet rendelni.

A szeparációs szorongás kialakulásában a gazdához való kötődés jellegének is jelentős szerepe van az ELTE Etológia Tanszék kutatói szerint.

Koronczai Beatrix, a PPK adjunktusa serdülőket és fiatal felnőtteket vizsgál többek között test-szkenneléssel Bolyai-ösztöndíja keretében.

Egy nemzetközi kutatókból álló csapat, köztük Provdai Edina paleontológus, részletes vizsgálatoknak vetette alá a legősibb tojáshéjak szerkezetét.

Hiánypótló kiadvány jelent meg Győri Miklós és Billédi Katalin szerkesztésében, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar gondozásában.

Hét kutatócsoport indulhat el vagy folytathatja a korábban megkezdett munkát 2019 júliusától az MTA támogatásával.

Az ELTE Elméleti Fizikai Tanszék és az MTA–ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport tagjai a Scientific Reports-ban jelentették meg új eredményeiket.

Az ELTE PPK kutatócsoportja is bemutatta pilot kutatása első eredményeit a tanárok tanulási módjait vizsgáló nemzetközi projekt zárókonferenciáján.

A TTK Etológia Tanszék kutatói legutóbbi tanulmányukban mintegy 150 fő részvételével vizsgálták a kutyaugatás akusztikai hatásait.

Géra Eleonóra, a BTK habilitált egyetemi docense a BBC History magazinban jelentetett meg tanulmányt a magyarországi járványról és körülményeiről.

Az "ugráló gének" blokkolásával jelentősen kitolhatnánk az egészséges időskor felső határát – állítja Vellai Tibor, a TTK Genetikai Tanszék vezetője.

Az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport újabb tanulmányban számolt be a Fekete-hegy történetét rekonstruáló, detektív jellegű kutatásairól.

A PPK Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoportjának tanulmánya a rangos Psychological Bulletin legutóbbi számában jelent meg.

ELTE-s kutatók mutatták ki képalkotó polarimetriával az afrikai és ausztrál bennszülöttek csíkos testfestésének parazitaellenes hatását.

A tíz gerinces faj fejlődését 450 millió év távlatában vizsgáló nemzetközi kutatásban Pogány Ákos, az Etológia Tanszék adjunktusa is részt vett.

A röntgendiffrakciós labor közel 400 millió forintos támogatásból újult meg, vezetésével Harmat Veronika adjunktust bízták meg.

A kutatási projektben az ELTE Savaria Egyetemi Központ mellett az Eszterházy Károly Egyetem és a Kaposvári Egyetem vesz részt.

Az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet részvételével nemzetközi kutatási projekt indult a tanulók iskolai inklúziójának támogatására.

A jól szerkesztett, animált illusztrációk hozzájárulnak az óvodások meseértéséhez, mutatták ki a PPK kutatói.

Öt ELTE-s projektet támogat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, három a TTK-n, kettő a PPK-n valósul majd meg.

A PHENIX új cikkében atommagok három különféle lövedékkel való ütközését vizsgálták, az eredmények publikálásának belső ellenőre Csanád Máté volt.

Vezető nemzetközi szaklap számol be az ELTE TÓK munkatársának a gyermeki viselkedés szabályozását újszerűen elemző kutatásáról.

Második szakaszába érkezett az állami vállalatok szerepét a gazdasági felzárkózásban vizsgáló lengyel-magyar közös kutatás.

A stroke utáni felépülést elősegítő gyógyszer kutatásáért kapta az ELTE Innovatív Kutatója díjat Málnási-Csizmadia András projektvezető professzor.

Hivatalosan is megnyitották az ELTE TTK-n az Európai Unió által támogatott, egyetemünk által vezetett H2020 kiválósági programot.

Az ELTE Innovációs Központ konzultáció biztosításával és az eljárási költségek átvállalásával segíti az egyetemen keletkező szellemi tulajdon védelmét.

Harami Gábor a génkutatás, Takáts Szabolcs a sejtbiológia területén végzett kiemelkedő munkájáért vehette át az elismerést a tudomány kategóriában.

Három professzor tartott előadást és nyolc fiatal kutató mutatkozott be az egyetemünkön negyedszer megrendezett Tudományos Kutatás Napján.

A tavalyi héttel szemben idén nyolc diszciplína kutatói részesültek a Tudományos Tanács elismerésében, a díjakat Borhy László rektor adta át.

Az ELTE PPK Babalaborjában végzett legújabb kutatás szerint már a babák is képesek hatékonyan mozogni akár igen komplex társas interakciókban is.

Az ELTE Családi Kutya Program kutatói az utánzás módszerének segítségével vizsgálták a kutyák célirányos cselekvésekre irányuló viselkedését.

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a domesztikáció megismerése szempontjából is érdekes eredményeket értek el a macska-ember kapcsolat vizsgálata során.

A TTK Fizikai Intézet kutatói tanulmányukban a mesterséges neuronhálózatok módszerével vizsgálták a gravitációs lencsézést ábrázoló térképeket.

A transzgenikus ellenanyag-fejlesztést végző biotechnológiai cég vezetője Kacskovics Imre immunológus, egyetemi tanár.

Slíz Judit, Barta András és Horváth Gábor képalkotó polariméterrel fölszerelt távcsővel nyert bizonyítékukról a Royal Society havilapjában számoltak be.

Hét hazai egyetem részvételével alakult meg az Egyetemi Technológia- és Tudástranszfer Fórum, célja az innovációs folyamatok erősítése.

Az ELTE is számos programmal készül az idén 15. alkalommal jelentkező Magyar Tudomány Ünnepére, a hazai tudományos élet kitüntetett eseményére.

Az Interreg Ausztria-Magyarország program pályázatán nyert támogatást az ELTE SEK Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ.

A felfedező kutatások legrangosabb pályázatán nyert Lovász László, Barabási Albert-László és Jaroslav Nešetřil interdiszciplináris projektje.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói az emberi agy lebenyeinek kapcsolatait hasonlították össze, és nem várt eredményre jutottak.

A CMS-együttműködés kutatói október első hetében az MTA–ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport vendégei voltak.

A program célja, hogy nemzetközi kiválósági hálózatépítés révén erősítse az ELTE kutatási és innovációs kapacitását a felszínalatti fluidumok területén.

Az érzékszervi problémák és az időskori viselkedés bonyolult összefüggéseit vizsgálták az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói.

Előadásokkal és szekciószervezéssel képviselte az ELTE TTK-t Mádlné Szőnyi Judit és csapata a nemzetközi szövetség konferenciáján.

Az ELTE Etológia Tanszék és a Szenior Családi Kutya Program tudományos főmunkatársa 2018. szeptember 24-én vette át az elismerést.

Tudomány kategóriában idén két ELTE-s kutatót, Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikust és Hamza Gábor Széchenyi-díjas jogtudóst is jelölték.

A kutyáknál megjelenő szeparációs viselkedés hátterében fennálló lehetséges okokat vizsgálták legújabb kutatásukban az ELTE kutatói.

A 6. századi migrációról jelent meg archeogenetikai szemléletű, temetővizsgálaton alapuló közös ELTE–MTA tanulmány a Nature-ben.

Az Etológia Tanszék kutatói most megjelent tanulmányukban azt mutatták ki, hogy a rövidfejű kutyákat jobban érdeklik az arcok, mint a hosszúfejűeket.

A CELSA hálózat 2018-as kutatási pályázatán Sonkoly Gábor és Réthelyi Orsolya projektjei is elnyerték a konzorcium támogatását.

Az ELTE négy kara együttműködésében megvalósuló új kutatásfejlesztési projektben a szakemberek az egyén és a társadalom biztonságérzetét vizsgálják.

Az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát vizsgálta az ELTE Szenior Családi Kutya Program most közzétett kutatása.

Az ELTE kutatóinak tanulmánya a fekete lyukak pályáinak eddig nem várt rendeződéséről a rangos Physical Review Letters-ben jelent meg.

Újabb mérföldkő a CERN CMS kísérletében: a kutatásban az MTA–ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport is részt vett.

Az ELTE-ről benyújtott felfedező kutatási pályázatok csaknem felét befogadta az NKFIH: 55 projekt indulhat mintegy 1,5 milliárd forintos támogatással.

A legtöbb, összesen 49 sikeres pályázatot az ELTE kutatói adták be az NKFIH pályázatára. Az elnyert támogatás 1,38 milliárd forint.

Az ELTE matematikusai nagy átbocsátóképességű módszerekkel vizsgálják a pszichikai tulajdonságok és az agy anatómiai kapcsolatainak összefüggéseit.

A cicák és gazdáik közötti kommunikáció rejtelmeiről sok érdekességet tudtak meg az Etológia Tanszék kutatói.

Az ELTE kutatói a nagy egyedszámú drónrajok önszerveződő repüléséről jelentettek meg címlapfotós közleményt a Science Robotics júliusi számában.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem mikrobiológusai az új fajt Rhizobium aquaticum néven írtak le.

Az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói kimutatták, hogy a kölyökkutyák fajtársaiktól és az emberektől egyaránt tanulnak.

Az ELTE BGGyK és az OFI középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknak fejlesztett új tankönyvcsaládjában kiemelt szerephez jutnak a képek.

Milyen hatással vannak a „vörös rögök” magjában lévő fekete lyukak a csillagok kialakulására? A nemzetközi kutatásban Werner Norbert fizikus is részt vesz.

A támogatást idén Szikora Bence, az ELTE Biológia Doktori Iskolájának PhD-hallgatója nyerte el.

Klima László nyelvész-régész, az ELTE BTK Finnugor Tanszék vezetőjének írása is szerepel az MTA új, tudománynépszerűsítő oldalán.

Egy Balin, 75 kutyával végzett összehasonlító személyiségkutatás tanulságairól közöltek tanulmányt az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatói.

Egyetemünkről Bodnár Eszter (ÁJK), Dévai Kata (BTK) és Lőrincz Péter (TTK) nyerte el az MTA posztdoktori kutatói programjának hároméves támogatását.

Az ELTE IK vezetésével innovatív informatikai és infokommunikációs megoldásokat megalapozó tematikus kutatási projekt indult.

A nem-kódoló DNS vizsgálata segít a gyógyszer-rezisztens prosztatadaganatok kialakulásának pontosabb megértésében.

ELTE-s kutatók terepkísérlettel cáfolták a zebracsíkok régóta feltételezett hűtő hatását. Eredményeiket a Scientific Reports folyóiratban közölték.

A budai Molnár János-barlang életközössége általános evolúciós folyamatok modelljeként is értelmezhető az ELTE kutatói szerint.

Az Alzheimer- és a Parkinson-kór terápiájához is közelebb kerülhetnek a kutatók az ELTE Neuroimmunológiai Kutatócsoportjának megfigyelései által.

Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai vizsgálták a kutyák féltékenységét.

Bioarchaeológiai kutatásokkal vizsgálják az ELTE-n a Kárpát-medence népvándorlás kori népességének biológiai állapotát, életmódját és életmódváltását.

Első alkalommal mérték meg a két legnehezebb ismert elemi részecske közti kölcsönhatás erősségét: számos magyar kutató vett részt a munkában.

Extrém élőhelyeken keresnek új géneket (így új enzimeket és fehérjéket) az ELTE kutatói a Genomics-ban most nyilvánosságra hozott új eszközükkel.

Szemmozgáskövetés segítségével vizsgálta az illusztrációk és a meseértés kapcsolatát a PPK kutatója, Takács Zsófia Katalin.

A gólyák két „személyiségtípusának” azonosításában Nagy Máté, az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizikai Kutatócsoport tagja is részt vett.

Szűcs Attila, az ELTE tudományos főmunkatársa egerek embrionális sejtjeinek genetikai átprogramozásában működött közre egy nemzetközi kutatásban.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program 2017/2018-as tanévi zárókonferenciáján 25 teremben, 16 szekcióban 319 előadás hangzott el május 24-én.

Az MTA támogatásával induló kutatócsoportok közül négy társadalom- és bölcsészettudományi területen folytatja majd a munkát.

A BTK Történelem Segédtudományai Tanszékén működő OTKA-kutatócsoport munkatársai az Egyesült Államokban jártak.

Kvantumelméleti technikákkal vizsgálták, miként mozognak a részecskék az ősanyagban: a kutatást Csanád Máté, a Fizikai Intézet egyetemi docense vezette.

Az elismerést Czajlik Zoltán, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének tanszékvezetője vehette át nemzetközi hírű kutatásaiért a Felfedezők Napján.

A Mádlné Szőnyi Judit vezetésével induló nemzetközi projekt célja kiválósági hálózatépítés a geofluidumok átfogó kutatására.

Különleges égitestet vizsgált az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és az MTA CSFK Csillagászati Intézet által vezetett nemzetközi kutatócsoport.

Négy új témaprojekt indulhat el egyetemünkön a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programnak köszönhetően.

A Tourette-szindrómás gyerekek jobban teljesítenek a tanulási feladatokban a kontrollcsoport tagjainál, derül ki a PPK kutatóinak legújabb vizsgálatából.

Elkészült a gímszarvas genomjának leírása, a kutatás egyik vezetője Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa.

Az ELTE TÓK stratégiai Erasmus+ együttműködést kezdett a Firenzei Egyetemmel a hátrányos helyzetű gyermekek inklúziójának fejlesztéséért.

Szőllősi Gergely János és kutatótársai új genetikai módszerükkel a DNS-szekvenciákban tárták fel az evolúciós régmúlt lenyomatait.

Közös nyilatkozatot adott ki több európai felsőoktatási hálózat a kutatás, az innováció és az oktatás versenyképességének fenntarthatóságáért.

A nemzetközi projekt egyik meghatározó résztvevője az ELTE TTK Kémiai Intézetében működő Szerves Fluorvegyületek Laboratóriuma.

Szombathelyen élnek a legboldogabb emberek, míg Salgótarjánban a legkedvetlenebbek, derült ki az ELTE PPK kutatóinak 2018-as boldogságfelméréséből.

A jutalomérzékenységről és a kutyák ezzel kapcsolatos viselkedéséről jelentettek meg cikket az ELTE Etológia Tanszékének kutatói.

Az öregedési folyamattal kapcsolatos közös kutatásukról számoltak be a Scientific Reports-ban az ELTE Genetikai Tanszék és az MTA kutatói.

Az ELTE kutatói a fehérjék funkcióját nagy pontossággal meghatározó webszervert készítettek, melyet 2018. február 27-én mutattak be a Bioinformaticsben.

Az oktatást és a kutatást a 21. századi igényekkel kapcsolja össze az új szemléletű, konzorciumi formában működő ipari-egyetemi projekt.

Délkelet-Európa volt az őskor egyik genetikai és kulturális csomópontja – derül ki a hazai kutatók részvételével készült Nature-tanulmányból.

A daganatok kialakulása leginkább a környezeti ártalmakra vezethető vissza, ezen belül is a legfőbb szennyező forrás az élelmiszer.

ELTE-s kutatók is közreműködtek a világ eddigi legnagyobb, a harang alakú edények közösségeivel kapcsolatos őskori genetikai vizsgálatában.

Az ELTE és a bécsi Állatorvosi Egyetem Messerli Kutatóintézet etológusai azt vizsgálták, hogyan segíthetnek az idős kutyákon a számítógépes játékok.

Kvantumbitek előállítását és kvantuminformációs hálózat létrehozását célozza az ELTE közreműködésével létrejött új konzorcium.

Gyerekeknek szóló, népszerű tabletes applikációkat vizsgáltak négy ország kutatói, köztük Takács Zsófia Katalin, a PPK munkatársa.

Az ELTE Etológia Tanszék munkatársai szerint a robotok tervezése során inkább az állatok viselkedését kell alapul venni.

Az NKFI Alap 31 milliárd forint keretösszeggel ösztönzi idén a kutatói-ipari együttműködéseket az innovációk gyakorlati hasznosulásának érdekében.

Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és az MTA–BME Morfodinamikai Kutatócsoport tudósainak tanulmánya az Amerikai Csillagászati Társaság lapjában.

A Nagy Hadronütköztető továbbfejlesztésére az ELTE csoportjának vendégeiként dolgozták ki stratégiájukat a CMS nemzetközi együttműködés szakemberei.

Az ELTE BTK Egyiptológia Tanszékének kutatói is részt vesznek az ókori egyiptomi társadalom elit temetkezési helyének feltárásában.

Beérkezett és fiatalabb kutatók mutatták be közérthetően eredményeiket a 2017. november 24-én megrendezett Tudományos Kutatás Napján.

Bunford Nóra klinikai szakpszichológus és Vincze Miklós Pál asztrofizikus kimagasló kutatói tevékenységét is elismerték.

Az MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport nyugalmazott tudományos főmunkatársa tartósan magas színvonalú teljesítményéért részesült a díjban.

Az ELTE BTK Atelier Tanszék is részt vesz az európai kulturális örökséghez való hozzáféréssel foglalkozó új, európai uniós projektben.

Demetrovics Zsolt addiktológiai és Katz Sándor kvantum-színdinamikai projektje összesen közel 600 millió forint támogatásban részesült.

A Nature Scientific Reportsban megjelent közleményhez kapcsolódó BME-s kutatásban Slíz Mariann, az ELTE BTK adjunktusa is részt vett.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem legújabb kiválósági jegyzéke a Hirsch-index adatai alapján készült, a listát Veres Gábor fizikus vezeti.

A TTK Biokémiai Tanszék munkatársainak legutóbbi cikke a szerkezeti biológiai egyik legtekintélyesebb folyóiratában, a Structure-ben jelent meg.

Az egyetemek intézményi rangsorát az ELTE vezeti 62 projekttel, amelyek összesített támogatása idén 1,5 milliárd forint.

Nagy pontosságú meghatározást lehetővé tevő műszerrel gazdagodik az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszéke.

A központ eredményei az élettudományok fontos kérdéseire adhatnak válaszokat, és az anyagtudomány területén alakíthatnak ki új megoldásokat.

Az ELTE-n megrendezett rangos szakmai konferencián, az európai napfizikusok idei találkozóján számos kutatási eredményt mutattak be.

Több mint 106 millió forintos támogatásból fejleszt európai színvonalú infrastruktúrát az ELTE Természettudományi Karának Biológiai Intézete.

A gyógyuláshoz vezető terápiák kifejlesztéséhez is hozzájárulhat az ELTE Kacskovics Imre által vezetett kutatócsoportja egy speciális új műszer révén.

Daganatos áttétek és a Parkinson-kór hátterében álló fehérjemódosulatokat is vizsgálhatnak az ELTE kutatói egy új röntgen berendezéssel.

Újabb négy évre nyert támogatást az NKFIH-tól az Eötvös Collegium Byzantium Központjának nemzetközi kutatási pályázata.

Jordán Tibor és Miklósi Ádám egyetemi tanárok kollaborációs projektjeit támogatja a Leuveni Katolikus Egyetem által életre hívott hálózat.

A MIT Techreview-ban ismertették az ELTE kutatóinak tanulmányát a modernkori hírterjedés, a geoszociális és az online szociális hálózatok összefüggéseiről.